Az iszlám az Európai Unióban

Civilizációs konfliktus?

Iszlám-Nyugat Két civilizáció kapcsolatrendszerének eltérő olvasatai Átszakralizált, vallási, transzcendens Szekularizált, világi, érdekek, erőviszonyok “muszlim háborúk kora” (Huntington) Okok politikaiak, nem ontológiaiak Fundamentalizmusok összecsapása

Iszlám vs. Nyugat Frontvonal iszlám és Nyugat közt (“civilizációk összecsapása”) Értékek kibékíthetetlen ellentéte (“Az ellenszenv akadályozza a megértést”) Frontvonal iszlám világon belül Fundamentalisták – mérsékeltek Frontvonal iszlám és a Nyugat fundamentalistái közt

Iszlám esszencialista felfogása Iszlám mint vallási/kulturális rendszer meghatározza a muszlimok viselkedését Fő szereplők nem a muszlimok hanem az iszlám “iszlám kontinuum”: az iszlám a muszlim történelem meghatározó tényezője “individualista” Nyugat vs. “kollektivista” iszlám Nyugat: pozitív értékek, iszlám: negatív értékek

Sami Zemni Nyugati vs. iszlám civilizáció – “feleség-verés”

Iszlám “szekuláris” felfogása Iszlám mint “zárt rendszer” utópia – “elképzelt iszlám” Iszlám világ tényleges gyakorlata ennek sohasem felelt meg Iszlám civilizáció: lokális kultúrák Iszlám örökség: változatlan tradíciók helyett olyan diskurzus- és interpretáció-készlet, amely az adott kor igényeit tükrözi Iszlám helyett muszlimok vizsgálata

Az iszlám Európában legnagyobb kihívás kölcsönös radikalizálódás kulturális, politikai, gazdasági, társadalmi tényezők összefonódása asszimiláció, integráció, multikulturalizmus idegenség és európaiság európai identitás, “keresztény(zsidó) [iszlám?] gyökerezettség”

Európa iszlamizációja?

Bat Ye’or

Bernard Lewis

"Europa wird am Ende des Jahrhunderts islamisch sein" Europa wird Teil des arabischen Westens sein, des Maghrebs. Dafür sprechen Migration und Demografie. Europäer heiraten spät und haben keine oder nur wenige Kinder. Aber es gibt die starke Immigration: Türken in Deutschland, Araber in Frankreich und Pakistaner in England. Diese heiraten früh und haben viele Kinder. Nach den aktuellen Trends wird Europa spätestens Ende des 21. Jahrhunderts muslimische Mehrheiten in der Bevölkerung haben.

Eurábia?

Muszlimok Európában: 4 hullám Andalúzia, Szicília, Észak-Itália, 8-11.sz. Volga-medence, Kaukázus, 13.sz-tól (mongolok) Balkán és Közép-Európa, 15.sz-tól (oszmánok) Nyugat-Európa, főként II. Világháború után

1. Andalúzia, Szicília, Észak-Itália 711. július 25-26: Tárik ibn Zijád 781 éven át, 1492-ig Ibériában 9-11.sz.: Szicília, Dél-Itália 10.sz.: Európa legfejlettebb része Ibéria Írástudás Főváros: 27 iskola, 400.000 kötetes könyvtár Legfejlettebb gazdaság Conviviencia: három vallás együttélése szimbiózis

2. Volga-medence, Kaukázus 13. sz.: mongolok Aranyhorda - tatár csoportok Krím, Kaukázus Kereskedelem, katonáskodás

3. Balkán és Közép-Európa Oszmán expanzió 1453: Konstantinápoly Türk népek - Bulgária, volt Jugoszlávia, Románia, Görögország Albánia, szláv népek Oszmán uralom alatt tömeges áttérések

Iszlám hatása Európára Kihívás, fenyegetés - európai válaszok Pirenne: keresztény Európa születése Két rivális, univerzalizáló vallás és civilizáció Keresztes háborúk vs. dzsihád Szellemi megtermékenyítés Hellenizáció, iszlám racionalizmus Hellén örökség áthagyományozása Felvilágosodás és reneszánsz előestéje

4. Az iszlám és az EU

Bevándorlási hullámok 60-as évek: gazdasági boom, kétoldalú egyezmények (Maghreb, Törökország) 60-as évek végétől 1974-ig: recesszió, korlátozások, bevándorlás-ellenesség. Cél: letelepedés 70-es évek közepétől 80-as évek közepéig: Nyugat-Európában családegyesítések, Dél-Európába beáramlás 90-es évektől napjainkig: legális bevándorlás csak családegyesítés, de illegális migráció

Muszlim kisebbségek Nyugat-Európában Különösen második világháború után Újjáépítések, gazdasági fejlődés, munkaerőhiány 60-as évek gazdasági fellendülés Muszlim munkaerő beáramlása Kevésbé preferált munkatevékenységek Olcsó, képzetlen munkaerő Vidékről (otthon) városokba (Európában), ipari övezetekbe - nagy koncentráció Jóléti állam zavarai - problémák

Nyugat-Európa 2 70-es évek: recesszió, korlátozások 70-es, 80-as évek: családtagok: nők, idősebbek Muszlim közösségek szociális és politikai dinamikája változott 80-as, 90-es évek: menekültek (Afganisztán, Irán, Irak, Libanon, Jugoszlávia, Szomália) Szakképzettek, városokból 80-as évek végére: felnő bevándorlók gyermekeinek első generációja Európában akkulturálódtak Fogékonyabbak radikális ideológiák iránt Öntudatosak, tisztában vannak jogaikkal

Egységes tömb-e az európai muszlimok?

Differenciáltság Nem monolit csoport, igen tagolt Különbségek: Etnikai (arab, török, kurd stb.) Származási hely szerinti (vidék, város stb.) Szektariánus (szunnita, síita) Vallásjogi iskola (málikita [Fr.o.], hanafita [Német o.] stb.) Generációs (első, második, harmadik) Szocio-politikai Befogadó társadalomhoz való viszony Modernizáció, akkulturáció Valláshoz való viszony Kétharmaduk vallását nem (intenzíven) gyakorló Növekvő vallásosság Identifikáció: elsősorban muszlimság

Sokan azt gondolják, hogy a muszlimok közösségében mindenki ugyanúgy gondolkodik. Ezzel szemben nagy a diverzitás és az egyet nem értés.

Legnagyobb közösségek törökországiak: Dánia, Németország, Hollandia, Ausztria marokkóiak: Belgium, Spanyolország; második helyen Franciaország, Hollandia algériaiak: Franciaország etnikai sokszínűség Törökország: török és kurd Marokkó: arab és berber Pakisztán: kasmiri, pundzsabi, patán stb.

Főbb körzetek Németország: Berlin, Köln, Frankfurt, Stuttgart, Dortmund, Essen, München, Hamburg - 1/3 Ruhr-vidék Hollandia: Amszterdam, Rotterdam, Utrecht Franciaország: Ile-de-France, Provence-Alpes, Cote d’Azur, Rhone Alpes, Nord-Pas-de-Calais - 1/3 Párizs Britannia: London, West Midlands, West Yorkshire, Greater Manchester, Lancashire, Skócia nyugati part - 2/5 London Marseille: 25%, Malmö: 20%, Brüsszel, Birmingham, Párizs: 15%, London, Amszterdam, Rotterdam, Hága, Oslo, Koppenhága: 10%

Európai iszlám Nincs monolit iszlám - differenciált, eltérő interpretációk Nincs egységes “európai iszlám” Nincs párhuzamos iszlám társadalom Muszlim közösségek Iszlám különböző interpretációi Identitások eltérő hierarchiája

Iszlám hatóköre Kétféle értelmezés 1 Kétféle értelmezés 2 Vallás Civilizáció Kétféle értelmezés 2 “totalizáló iszlám” - mindent átfogó jelleg “szekularizált iszlám” - egyéni pietizmus Kétféle értelmezés 3 Fundamentalista/iszlamista Liberális/modernista (intézményes, népi) Kétféle hagyomány Ortodoxia Racionalizmus

Két ellentétes folyamat egyidejűsége

1. Európai iszlám dekulturalizálódása Etnokulturális iszlám dekonstrukciója kulturális kontextus lebontása “tiszta” vallási identitás felépítése “totalizáló” helyett “szekuláris” iszlám Saría szekularizációja alkalmazkodás helyi jogrendszerekhez “angrezi saría” Iszlám deterritorializációja Umma virtuális közösség

2. Re-iszlamizáció Vallásosság növekedése, de Muszlim vallásosság kifejezési formáinak pluralitása Individuális iszlám Neokommunitárius iszlám Nyilvánossághoz való viszony “pszeudo-umma” Radikális iszlamista iszlám

Az iszlám mennyire befolyásolja az európai muszlimok identitását?

Mennyire fontos az ön életében a vallás? (%: nagyon) 88 85 68 41 36 23 Francia o.

Vallásom a legfontosabb tényező az életemben

Fontos része-e a vallás az ön mindennapi életének Fontos része-e a vallás az ön mindennapi életének? (igennel válaszolók, %) Forrás: The Gallup Coexist Index 2009. 16.o.

Identitás: minek tartja magát elsősorban Identitás: minek tartja magát elsősorban? (muszlim és nem muszlim lakosság %-a)

A globális muszlim umma részének érzi-e magát? Muslim views: Foreign policy and its effects. The 1990 Trust, October 2006. 15.o.

Az iszlám identitás erősödése jó vagy rossz Az iszlám identitás erősödése jó vagy rossz? (muszlim és nem muszlim lakosság %-a)

Muszlimok - nem muszlimok

Muszlimok – keresztények Muszlimok vallásosabbak Pozitívabban ítélik meg a keresztényeket mint fordítva Másként ítélik meg magukat, mint a keresztények őket Sokkal lojálisabbak az ország iránt, hajlamosabbak az integrálódásra mint feltételezik róluk

Eltérő megítélések Rossz viszony okai Iszlám és modern társadalom kompatibilitása Muszlimok integrációs hajlandósága Muszlimok lojalitása

Egymás kedvező megítélése: muszlimok – keresztények (a “másik felet” pozitívan megítélők, %) Forrás: The Great Divide. 13-Nation Pew Global Attitudes Survey, Washington, 2006. 11.o.

Iszlám és modernizáció

Van-e konfliktus a hívő muszlimság és egy modern társadalomban élés között?

Ausztria, 2010. jan-febr.

A demokrácia támogatottsága (teljes mértékben egyetért: a demokrácia a legjobb, %)

Az iszlám szerepének növekedése akadálya-e az integrációnak?

Az önök országában élő muszlimok szándéka az ..

Milyen szomszédságot szeretne?

Lát-e ellentmondást aközött, hogy valaki lojális az umma iránt, illetve jó állampolgár, aki jól kijön a társadalom többi tagjával? Muslim views: Foreign policy and its effects. The 1990 Trust, October 2006. 16.o.

Inkább érzek közösséget a más országokban élő muszlimokkal, mint a britanniai nem-muszlimokkal Living apart together 38.o.

Legalább annyira vagyok azonos véleményen nem muszlimokkal, mint muszlimokkal

Forrás: The Gallup Coexist Index 2009 Milyen erősen azonosul a következőkkel (“különösen erősen” és “nagyon erősen” választ adók, %) Forrás: The Gallup Coexist Index 2009

Lojalitás

Mennyire azonosul országával? (%: különösen és nagyon erősen) 57 48 46 46 35 36 Francia o.

Forrás: The Gallup Coexist Index 2009 Érvényes-e a következő kijelentés: az ebben az országban élő muszlimok lojálisak az ország iránt Forrás: The Gallup Coexist Index 2009

Gallup együttélési index Forrás: The Gallup Coexist Index 2009

Milyen szomszédságot szeretne? Vegyes, az önével azonos és az önétől eltérő etnikai és vallási hátterűekből állót Az önével azonos etnikai és vallási hátterűekből állót Az önétől eltérő etnikai és vallási hátterűekből állót Párizsi muszlimok 3 Franciák 3 Londoni muszlimok 8 Britek 3 Berlini muszlimok 13 5 Németek

Állampolgárság Franciaország, Nagy-Britannia: 3/5 Németország: 15-20% + 10% már kérvényezte + 50% szándékozik (több mint 2 millió új állampolgár) Olaszország, Spanyolország: 10% Skandinávia: 15-30%

Részvétel Alacsony politikai aktivitás Francia választások: lakosság 92%-a, muszlimok 37%-a Britannia: muszlimok fele szándékozik szavazni Kormányokban, európai és nemzeti parlamentekben alulreprezentáltak (kivétel: Belgium és Hollandia) Iszlám pártok (Britannia: Muslim Party, Islamic Party of Britain)

Állami politika Iszlám nacionalizálása muszlim szervezetek “szekularizálása” és “államosítása” államilag ellenőrzött “egyházasítás” Egyes muszlim szervezetek preferálása Imámok helyi képzése Mecsetek építése (arab szponzorálás csökkentése) Európai értékekhez és normákhoz igazítás Létező struktúráknak megfelelő, államilag életre hívott (támogatott) Németország: Zentralrat der Muslime Franciaország: Conseil Francais du Culte Musulman Nagy-Britannia: Muslim Council of Britain Belgium: Central Body for the Islamic Religion

Kihívások Demográfia Kétoldali radikalizálódás (terrorizmus vs xenofóbia) Kulturális és szociális polarizáció Integrálódás vs multikulturalizmus (“párhuzamos társadalmak”, “gettóizáció”) Európai identitás - európai “vezérkultúra” Európai (euro-)iszlám vagy iszlám Európában Törökország EU csatlakozás

Demográfia Őshonos lakosság csökken EU: 100 aktív munkásra 35 nyugdíjas 2050: 100 munkásra 75 nyugdíjas Olaszország, Spanyolország: 1:1 Gazdasági túlélés: bevándorlás Muszlim kisebbségek: magas népszaporulat Születési ráta 3-szorosa a nem muszlimokénak Muszlimok aránya gyorsan nő 2015-re: muszlim népesség megkétszereződik, őshonos 3.5%-kal csökken 2050: lakosság 20%-a Franciaország 2025: 25%, 2050: 50% (?) Délkelet-európai “őshonos” muszlim népesség utóbbi 20 évben 15%-kal csökkent Törökök Bulgáriából Albánok Olasz-és Görög o-ba

A fiatalok aránya a muszlim és nem muszlim népességen belül muszlimok nem muszlimok Britannia (≤16 év) 33% 20% Franciao. (≤20 év) 33% 21% Németo. (≤18 év) 33% 18% Belgium (≤15 év) 33% 18%

Demográfiai “időzített bomba” Egy kultúra fennmaradásához 1.9-es termékenységi ráta sem elég Franciao 1.8, Nagy-Britannia 1.6, Németo. 1.3, Olaszo 1.2, Spanyolo 1.1 Franciao: nem muszlimok 1.8, muszlimok 8.1 Valójában: Szomália 6.6, Afganisztán 6.58, Jemen 6.41 Marokkó 2.57, Algéria 1.82, Tunézia 1.73

Muszlim kisebbség vs. “őshonos” többség - a radikalizálódás veszélyei

Radikalizálódás Kölcsönös általánosítások Ellenségkép “mássággal” szembeni intolerancia Idegen-ellenesség, idegengyűlölet (xenofóbia, iszlamofóbia) A másik (főleg iszlám) negatívabb megítélése 2001. szeptember 11. hatásai Terrorizmus elleni háború Biztonság vs. szabadságjogok

Az iszlám tematizálása az ARD és a ZDF műsoraiban

Forrás: Kai HAFEZ és Carola RICHTER: Das Gewalt- und Konfliktbild des Islams bei ARD und ZDF. Universität Erfurt, 2007

A viszony a muszlimok és a nyugatiak között

Ki a hibás a rossz viszony miatt

Nyugat-Európa: xenofóbia, iszlamofóbia Bevándorlás-ellenesség Franciaország: Jean-Marie Le Pen: 20% Hollandia: Pim Fortuyn Belgium: Flemish Bloc Olaszország: Északi Liga

Jean-Marie Le Pen Front national (1972): 2002-2006: 3. párt Szélsőjobboldali Tradicionális értékek, bevándorlás (muszlimok) ellen 1995: 3 millió “nem európai” “visszaküldése”

Hollandia 2004: Theo Van Gogh meggyilkolása (2 évvel korábban: Pim Fortuyn) Gerrit Zalm miniszterelnök-helyettes: háború radikális iszlamizmus ellen 20 támadás muszlimok ellen (iskola, mecsetek) Lakosság 80%-a: szigorúbb intézkedések integrációért Bevándorlás nehezítése

Pim Fortuyn Lijst Pim Fortuyn (2002) Bevándorlás, bűnözés ellen Szigorú kvóták - muszlim bevándorlás tiltása Asszimilálódás holland kultúrába 2002: meggyilkolják, 2. legnagyobb parlamenti párt 2006: nem jutott be

Geert Wilders Mr Wilders says the Qur'an (Koran) is a fascist book which promotes violence and is similar to Adolf Hitler’s Mein Kampf. “The book incites hatred and killing and therefore has no place in our legal order.”

Jörg Haider Freiheitliche Partei Österreichs, FPÖ, 1956 Pán-germán nacionalista gyökerek 1999: 27%, 2000: Schüssel kormányához - EU szankciók Török EU tagság ellen, állampolgársági törvény szigorítása, bevándorlás korlátozása

Muszlim jelképek, szimbólumok korlátozása: minaret-tilalom burka/nikáb-tilalom

Muszlim radikalizmus 80-as, 90-es évek: külső eredet Franciaország: libanoni síiták, Irán, GIA 2000-es évek: európaiak “Londonisztán” - “Hook kapitány” Mecsetek - radikális imámok (Finsbury Park)

Abu Hamza al-Maszri

Iszlamista erőszak London, 2005 július Madrid, 2004 március Theo van Gogh meggyilkolása, 2004 november

Muszlim radikalizmus 1-2% szélsőséges Többségük itt vált azzá Fiatal, középosztálybeli férfiak, kulturális/szociális sokk, “újjászületett” iszlamisták Okok kétoldaliak (Európa “taszítása”, iszlám “vonzása”) Európai társadalom nem fogadja be, integráció hiánya - “gettóizáció”, párhuzamos társadalmak Szekularizmus, materializmus taszítása Személyes krízis Deklasszálódás, marginalizálódás, periferizálódás Reiszlamizáció Menekvés, védelem, szolidaritás, útmutatás: radikális iszlamizmus - radikális közösségek

Radikalizmus 3 Teljes kulturális szeparálódás - “gettók” Befelé fordulás, szigorú iszlám normák (iszlám országok többségében enyhébb!) Európa nem a dár al-iszlám része Dár al-iszlám, dár al-harb, dár asz-szulh Szalafisták “Dzsihádisták”: Európa a “háború földje” Erőszak, terror Külső hadszínterek (Csecsenföld, Pakisztán stb.) felkeresése “Sejkisták”: Európa a “szerződés földje” Imámok, sejkek nagy szerepe Terror elutasítása - pragmatikus okok

Az iszlám közösség érdekében kész vagyok akár fizikai erőszakot is alkalmazni a hitetlenek ellen

Az iszlám közösség érdekében kész vagyok másokat megalázni

Igazolható az erőszak, ha az iszlám hit érvényesítéséről van szó

Ha valaki az iszlám ellen harcol, meg kell ölni

Úgy érzi-e, hogy a “terror elleni háború” valójában az iszlám elleni háború?

Kisebbségpolitikák Asszimiláció: egyoldalú beolvasztás a domináns kultúrába Integráció:két- vagy többirányú összeolvadás, egységes nemzeti keret Szegregáció: “gettóizáció”, “párhuzamos társadalmak” (teljes kulturális elkülönülés) Multikulturalizmus: sokféleség előnyei, de elsődleges lojalitás a társadalomhoz, másodlagos “kulturális örökséghez”

Multikulturalizmus ellentétes értelmezései Pozitív Asszimiláció ellentéte: megakadályozza domináns kultúra asszimilációs törekvéseit Pluralitás elismerése Demokratikusabb, nyitottabb közös kultúra Negatív Integrált társadalom ellentéte – dezintegrál, fragmentál Értéksemlegesség (Tibi), nincs összekötő kapocs Kultúra = etnikai identitás Kulturális különbségek fetisizálása – kulturális fundamentalizmus Egyes kultúrák negatív megnyilvánulásai

Európa: multikulturalizmus kudarca? Eddig nincs megoldás muszlim problémára Multikulturalizmus (ein Leben nebeneinander) vs. kulturális pluralizmus (ein Leben miteinander) - Tibi Multikulturalizmus vs. integráció Multikulturalizmus = gettóizáció Integráció = asszimiláció Közös értékek, közös társadalmi mező

Muszlimok lehetőségei Asszimiláció Szekularizált, csatlakozik (beolvad) az “őshonos” lakossághoz Viszonylag szűk réteg Integráció Csendes többség Politikai integrálódás, kulturális, vallási tradíciók megőrzése Szeparáció/szegregáció Párhuzamos társadalmak Marginalizálódás, periferizálódás Elidegenedés mind európai, mind a szülők kultúrájától Radikalizálódás

Etnikai kolóniák: periferizáció, marginalizáció Németország, Berlin: Berlin 6 nyugati kerülete: berliniek 30, “külföldiek” 57%-a Legrosszabb szociális mutatók Munkanélküliség: Berlin 2004: 20%, “külföldiek” 38.4% (16-21 éves törökök: 52%) Társadalombiztosítás: 15-65 éves németek 48.2%, külföldiek 18.9% 5.100 török vállalkozás, 55% családi, 62% csak török munkaerő

Euro-iszlám, Leitkultur: Bassam Tibi

Európai muszlimok: Tariq Ramadan

Ayaan Hirsi Ali

A “Leitkultur”-vita

Németország Nincs gyarmatosító múlt Kultúrnemzet-fogalom Állampolgárság etnikai származáson (jus sanguinis) és nem születési helyen (jus soli) Ausländer – Deutschen Két történelmi egyház: római katolikus, evangélikus “köztestületi” státus – kedvezmények Muszlimok még nem kapták meg

Bassam Tibi, 1998

"Wir brauchen eine europäische Leitkultur" Die Linie verläuft nicht zwischen Europa und dem Islam, sondern zwischen allen offenen Gesellschaften und ihren Feinden… Die Leitkultur besteht aus der Identität als Bürger, der an der Zivilgesellshaft teilnimmt, plus Laizismus.

“Das friedliche Zusammenleben von Menschen erfordert die rationale Bewältigung der Unterschiede und das Vorhandensein eines Konsenses über einen Normen- und Werte-Katalog… Ich nenne diesen Katalog Leitkultur.” “Innerer und sozialer Friede innerhalb Europas erfordern ein Einverständnis über Gemeinsamkeiten. Dies nenne ich »Leitkultur«.” “Innerhalb Europas wird eine mit den Migranten zu teilende Leitkultur benötigt; außerhalb Europas eine internationale Moralität. Die erste muß europäisch, die zweite kulturübergriefend geprägt sein.” “Die Werte für die erwünschte Leitkultur müssen der kulturellen Moderne entspringen, und sie heißen: Demokratie, Laizismus, Aufklärung, Menschenrechte und Zivilgesellschaft.”

Europäische Leitkultur meghatározó értékei Pluralizmus Nincs daava - muszlimok is a pluralista egész részei Tolerancia Több mint dhimmí, a másként-gondolkodás átfogó szabadsága Szekularizmus Mint francia laicizmus, vallás és politika különválasztása Demokratikus civil társadalom Köz- és privát szféra különválasztása Individuális emberi jogok

Deutsche Leitkultur Német nyelv Alkotmányban rögzített alap normák és értékek Férfiak és nők egyenlő jogai Emberi jogok Szekularizmus Németország történelmének bizonyos ismerete

Főbb vitapontok Kultúra, Leitkultur értelmezése Tibi: “európai” - CDU: “német” Ki és mi tekinthető németnek? Politikai kampánycélok Kultúrák hierarchiája Kényszerű integrálódás? Leikultur vs. multikulturalizmus Alkotmány elegendő Vita szükségessége “keresztény Nyugat” értékei Amerikanizáció: német Leitkultur = amerikai

Civilizációs konfliktusok?

Civilizációs különbségek – eltérő diskurzusok – értékek ütközése A Mohamed-karikatúrák vs. sajtószabadság A pápa kijelentései Hidzsáb, burka, nikáb viselete illetve tilalma Jelentések és értelmezések különbsége

Hidzsáb

Dzsilbáb

Nikáb

Nikáb

Burka

Muszlim női divat

Divatos hidzsábok

Civilizációs különbségek A Mohamed-karikatúrák vs. sajtószabadság Mohamed mint “körforgalmi kutya” A pápa kijelentései Jelentések és értelmezések különbsége

2005. szept. 30: Jyllands-Posten

Mohamed mint “körforgalmi kutya”

Faith, Reason and the University Memories and Reflections LECTURE OF THE HOLY FATHER Aula Magna of the University of Regensburg Tuesday, 12 September 2006

Byzantine emperor Manuel II Paleologus “… he addresses his interlocutor with a startling brusqueness on the central question about the relationship between religion and violence in general, saying: ‘Show me just what Mohammed brought that was new, and there you will find things only evil and inhuman, such as his command to spread by the sword the faith he preached’.”

Kulturális és szociális polarizáció Vallási/kulturális és szociális aspektusok összefonódása (lásd franciaországi események) Kulturális szeparálódás, szociális marginalizálódás és periferizálódás Alulreprezentáltság (“külső” és “belső” okok) “gettóizáció” Törésvonalak nemcsak őshonos és muszlim lakosság között, muszlimokon belül is

Euro(pai)-iszlám vagy iszlám Európában?

Euro-iszlám, Leitkultur (Bassam Tibi, 1998)

Euro-iszlám: európai iszlám-diaszpóra európai identitása Felvilágosult, racionalista, európai értékeket elfogadó Multikulturalizmussal szemben Alap: Europäische Leitkultur értékei: Pluralizmus Tolerancia Szekularizmus Demokratikus civil társadalom Individuális emberi jogok

Konklúziók Iszlamofóbia, rasszizmus, xenofóbia Migránsokkal és kisebbségekkel szembeni ellenségesség kontextusában Negatív sztereotípiák Diszkrimináció, marginalizáció: foglalkoztatás, oktatás, lakás Megnyilvánulások: verbálistól fizikai atrocitásokig Alul-dokumentált, adatok, információ hiánya Politikai döntéshozók alulinformáltsága mind EU mind nemzeti szinten