A köztársasági Róma

A királyság kora (Kr. e.753 – 510.) Kr. e. 753.: Romulus (latinok) megalapítja Rómát (római időszámítás kezdete) → a legenda szerint ő Róma első királya → a szabin nők elrablása (szövetség) → a 7 király közül az utolsó 3 etruszk volt Kr. e. 510.: Az utolsó etruszk uralkodó elűzése (Tarquinius Superbus) → az arisztokratikus köztársaság korának kezdete

Az etruszk hatás Gazdasági → földművelési technikák → városi kultúra → fejlett fémművesség Kulturális → építészet → halottkultusz (vallás), jóslás (madárjóslás) → írás (etruszk ABC) Politikai → államszervezet

A királyság korának társadalma patríciusok (vezető réteg) : teljes jogú polgárok – ők rendelkeznek földekkel (300 nemzetség) → A patríciusok közül kerül ki a szenátus - a király tanácsadó testülete (100→300 fő) cliensek: elszegényedett nemzetségtagok → polgárjoguk van, de nincs elég földjük, ezért a gazdag patríciust támogatták (kíséret) Plebejusok (tömeg) (~ démosz Hellasban) → (nép): nincs polgárjoguk, se földjük parasztok, kereskedők, kézművesek

A római állam és társadalom a királyság korában

A köztársasági államszervezet - általános jellemzők » A királyság után (Kr. e. 510.) arisztokratikus köztársaság lett az államforma a patríciusok irányították a polgárok /római nép/ választották a tisztviselőket kettőzött tisztségek voltak - ellenőrzés miatt a legtöbb tisztséget egy évig lehet betölteni

Legfontosabb tisztségek az állam élén a consulok álltak (ketten voltak, egy évig): az állam vezetői / hadvezérek szenátus: törvényhozás, consulok segítői (300 fő) praetorok: bíráskodtak, consulok helyettesei dictator: rendkívüli esetben 6 hónapra telj-hatalommal ruházták fel - nem vonhatóak felelősségre, - nagyon ritkán választották meg (hatalmuk jelképe a fasces =vesszőnyalábbal körbevett bárd)

A római állam és társadalom a korai köztársaság korában

Plebejus sérelmek Adósrabszolgaság veszélye Nincs polgárjoguk Nem részesednek a meghódított földekből Egyre fontosabb szerepük van a hadseregben (nehézgyalogság)

A plebejusok jogegyenlőségének folyamata Kr. e. 494.: néptribunusi tisztség: a plebejusok választják, szent és sérthetetlen, vétójoga van Kr. e. 451.: XII táblás törvények: megvalósul a törvények írásba foglalása (egyenlőség) szabad házasságkötés a patrícius és plebejus között censori hivatal (2 patrícius 5 évre): feladata vagyonbecslés 5 vagyoni osztály politikai jogok, katonáskodás

Kr. e. 367.: Licinius-féle földtörvény: állami földből egy személy csak 500 iugerum földet kaphat adósrabszolgaság eltörlése plebejus betölthet minden tisztséget, lehet pap is Kr. e. 287: az egyikfajta népgyűlés határozatai kötelező erejűek a szenátus megerősítése nélkül is Ezzel párhuzamosan megszűnt a jogi különbség a patrícius és plebejus réteg között Új vezető réteg: nobilitas (patrícius + gazdag plebejus)

A római népgyűlések kezdetben a vérségi alapon (nemzetségek) szerveződő patrícius népgyűlés, a comitia curiata hagyja jóvá a szenátus határozatait A Kr. e. V. században jelenik meg a comitia centuriata: ez a vagyoni alapon létrehozott népgyűlés → a vagyon határozza meg a seregben a szerepet Kr. e. 287: comitia tributa: lakóhely szerinti népgyűlés (plebejus népgyűlés), → mindenki azonos jogokkal rendelkezik Közös bennük: nem személyenként, hanem csoportonként szavaznak A plebejusok i.e. 494-től rendelkeznek saját gyűléssel

A római állam és társadalom a köztársaság korában