Potenciometria Elektroanalitika fogalma, Potenciometria fogalma, mérőcella felépítése, mérő- és összehasonlító elektródok, Közvetlen és közvetett potenciometria.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Advertisements

A vízben oldott oxigén meghatározása
TÁMOP /1-2F Analitika gyakorlat 12. évfolyam Vegyipari termékek hatóanyag- tartalmának meghatározása Fogarasi József 2009.
Készítette: Varga István
Folyadékok vezetése, elektrolízis, galvánelem, Faraday törvényei
Vízminőségi jellemzők
Készítette: Móring Zsófia Vavra Szilvia
Elektródok.
Műszeres analitika vegyipari és környezetvédelmi területre
6. Sav – bázis titrálások Analitika 13. C, 13. H osztály és 1219/6 modul tanfolyam részére 2010/ Sav – bázis titrálások.
AMPEROMETRIA (VOLTAMMETRIA) a mérendő oldatba merülő (munka-) elektródra feszültséget kapcsolva, a rendszerben folyó áramot mérjük és ebből nyerünk analitikai.
AMPEROMETRIA (VOLTAMMETRIA) a mérendő oldatba merülő (munka-) elektródra feszültséget kapcsolva, a rendszerben folyó áramot mérjük és ebből nyerünk analitikai.
ELEKTROANALITIKA (ELEKTROKÉMIAI ANALÍZIS)
Vizsgálati módszerek Írta: Rauscher Ádám Bemutató: Kutsán György
Elektrokémia kinetika Írta: Rauscher Ádám Bemutató: Kutsán György
MŰSZERES ANALITIKAI MÓDSZEREK KÖRNYEZETVÉDELMI ALKALMAZÁSAI
Mindenki az egyenes illesztést erőlteti. Kell olyan ábra ahol 1 ismeretlen pont van Kell olyan ábra ami a görbék párhuzamos lefutását mutatja Kell olyan.
Redoxi-reakciók, elektrokémia Vizes elektrolitok
Sav-bázis egyensúlyok
LEPÁRLÁS (DESZTILLÁCIÓ) Alapfogalmak
A lineáris függvény NULLAHELYE
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Soros kapcsolás A soros kapcsolás aktív kétpólusok, pl. generátorok, vagy passzív kétpólusok, pl. ellenállások egymás utáni kapcsolása. Zárt áramkörben.
Az elemek lehetséges oxidációs számai
Optikai szenzorok hatóanyagai
Reakciók vizes közegben, vizes oldatokban
Szükségünk lesz valamilyen spreadsheet / táblázat kezelő programra
TÁMOP /1-2F Analitika gyakorlat 12. évfolyam Környezeti analitikai vizsgálatok Fogarasi József 2009.
Analitika gyakorlat 12. évfolyam
ATP (Adenozin-trifoszfát) meghatározása talajban - kénsavas, foszfátos extrakciós eljárással Tóth Anna Szilvia.
A differenciálszámtás alapjai Készítette : Scharle Miklósné
Elektrokémia Bán Sándor.
Kültéri Laboratóriumi
© Farkas György : Méréstechnika
Műszeres analitika vegyipari és környezetvédelmi területre
1 Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
8. Csapadékos titrálások
Az eredő szakasz GE(s) átmeneti függvénye alapján
Környezetvédelmi mérések követelményei
TÁMOP /1-2F Analitika gyakorlat 12. évfolyam Fizikai és kémiai tulajdonság mérése műszeres vizsgálatokkal Fogarasi József 2009.
Analitika gyakorlat 12. évfolyam
Redoxireakciók Redoxireakció: elektronátadási folyamat Oxidáció: „oxigénnel való reakció” a szén elégetése, rozsdásodás (a fémek oxidációja) alkohol ->
Redoxi titrálások Kvantitatív analízis. Titrimetriás módszerek Sav-bázis titrálások  acidi-alkalimetria Redoxi tirálások Komplexometriás titrálás Csapadékos.
Elektro-analitikai mérések műszeres analitikusok számára
CO2 érzékelők Lőkkös Norbert (FFRQJL).
Elektro-analitikai mérések műszeres analitikusok számára
ANALITIKAI KÉMIA LABOR
Elektro-analitikai mérések műszeres analitikusok számára
Molekula-spektroszkópiai módszerek
Elektro-analitikai mérések műszeres analitikusok számára
ANALITIKAI KÉMIA LABOR
Árnyékszerkesztés alapjai
Konduktometria.
Készítette: Szenyéri veronika
Analitika OKTÁV tanfolyam részére 2016
Optikai mérések műszeres analitikusok számára
Elektro-analitikai mérések műszeres analitikusok számára
Elektro-analitikai mérések műszeres analitikusok számára
Munkagazdaságtani feladatok
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Méréstechnika 15. ML osztály részére 2017.
Fizikai kémia I. a 13. VL osztály részére 2013/2014
Méréstechnika 15. ML osztály részére 2017.
Munkagazdaságtani feladatok
5. Kalibráció, függvényillesztés
Méréstechnika 1/15. ML osztály részére 2017.
Munkagazdaságtani feladatok 3
Homogén egyensúlyi elektrokémia: elektrolitok termodinamikája
A lineáris függvény NULLAHELYE
Műszeres analitika környezetvédelmi területre
Előadás másolata:

Potenciometria Elektroanalitika fogalma, Potenciometria fogalma, mérőcella felépítése, mérő- és összehasonlító elektródok, Közvetlen és közvetett potenciometria

Elektroanalitika fogalma Az elektroanalitikai eljárások közé azok az analitikai módszerek tartoznak, ahol egy elektrokémiai cellában lévő minta meghatározását végezzük feszültség és/vagy áram mérésén keresztül. Attól függően, hogy az elektrokémia folyamat során melyik paramétert szabályozzuk, illetve mérjük, számos módszert különíthetünk el. Az elektroanalitika négy legfontosabb, leggyakrabban alkalmazott ága: potenciometria (elektródpotenciál különbség mérése) konduktometria coulombmetria (a cellán átfolyó áram mérése az idő függvényében) voltammetria (a cella potenciálját szabályozva mérjük az áramot). Az elektrokémia vizsgálatokhoz a mérőcellában lévő mintába merülő elektródokat használunk. A mérések típusától függően 2-4 elektródot alkalmazunk. Funkciójuk alapján elkülönítünk: a) munka- vagy indikátorelektródot, b) vonatkozási- vagy referenciaelektródot c) segédelektródot

Potenciometria fogalma A potenciometria az elektródpotenciálok mérésén alapuló elektroanalitikai eljárás, amelynél a mérendő ion, komponens meghatározására a vizsgálandó oldatban elhelyezett indikátorelektródon kialakuló potenciáljelet (elektródpotenciált) használjuk. Egy indikátor-, és az állandó potenciálú vonatkozási (összehasonlító) elektródot tartalmazó elektrokémiai cella (galváncella) feszültségét mérjük, úgy, hogy a mérés során jelentős áram nem halad át a cellán.

Mérőcella felépítése Kombinált üvegelektróda:

platina lemez elektród, ionszelektív elektród, Ag/AgCl kettőssóhidas referencia elektród

Ionszelektív elektródok Az ionszelektív alapelektródoknak mind a konstrukció, mind a működési elv szerint számos fajtáját különböztetjük meg. Számos típus potenciálja nem követi a Nernst-egyenletet sem, azonban mindig igaz, hogy az elektródaktív ion koncentrációjának megváltozása eltolja az elektród potenciálját, ami a gyakorlati alkalmazáshoz elegendő. Az ionszelektív elektródok leggyakoribb típusa a membránelektród. Ezen elektródok felépítése hasonló az üvegelektródéhoz azzal a különbséggel, hogy itt a membrán egy szervetlen csapadékból préselt lapos pasztilla (lemez) vagy vezetővé tett műanyag membrán, amelybe alkalmas szerves vegyület (pl. enzim) van beágyazva. Ehhez a „membránhoz” legtöbbször közvetlenül csatlakozik a potenciál kivezető fémérintkező, ritkábban megtalálható itt is a belső referencia elektród. Az elektródtest többnyire egy műanyag cső, alján a membránnal

Mérő- és összehasonlító elektródok A pontos mérésekhez szükséges, hogy a referencia (viszonyító)elektródok potenciálja a mérés során közel állandó legyen, ugyanis ekkor a mért elektródpotenciál-különbség csak az indikátor elektródon kialakuló potenciálból származik, vagyis az elektródaktív anyag koncentrációjával (aktivitásával) arányos. A referencia elektródok többnyire másodfajú elektródok, a gyakorlatban Ag/AgCl vagy Hg/Hg2Cl2 elektródokat használunk. A másodfajú elektródok egy fémből, a fém rosszul oldódó sójából, valamint a só anionjának nagy koncentrációjú oldatából állnak. Indikátor elektródként elsőfajú fémelektródokat vagy 1-1 ionra (v. molekulára) szelektív elektródokat használunk, melyek lehetnek ionszelektív-, gáz-, redoxi-, enzimelektródok.

Közvetlen és közvetett potenciometria Direkt potenciometria: Az elektromotoros erő méréséből az elektródpotenciálon keresztül az aktivitásra illetve a koncentrációra következtetünk. A meghatározás hibája általában néhány %-os nagyságrendű. Leggyakoribb alkalmazása: pH-mérés. Közvetett Indirekt potenciometria = potenciometriás titrálás: az elektródpotenciál változását követjük titrálás közben, a potenciometriás mérés a végpont megállapítására szolgál. A megbízhatóság elérheti a klasszikus elemzésekre jellemző értéket.

Potenciometriás titrálás Potenciometriás titrálás esetén a mérés ekvivalencia pontjának meghatározása a mérési adatok grafikus kiértékelésével történik. Az ábrán egy erős sav-erős bázis titrálási görbe látható. A mérőoldat fogyásának függvényében ábrázoljuk az oldat pH-jának változását. A pH az ekvivalencia pont eléréséig gyakorlatilag nem változik, de a titrálás végpontjának közelében ugrásszerű változás következik be, már egy csepp mérőoldat hatására is. Ha az oldathoz még tovább adunk mérőoldatot a pH változása újra jelentéktelen. Az ekvivalenciapont helye szerkesztéssel könnyen meghatározható. A görbék egyenes szakaszaihoz húzott érintők metszéspontjának távolsága az ún. potenciállépcső (h). A h/2-vel jelölt féllépcsőpotenciálban húzott x-tengellyel párhuzamos egyenes elmetszi a görbét. A metszéspontot az x-tengelyre levetítve megkapjuk az ekvivalenciaponthoz tartozó fogyást. E térfogat és a mérőoldat koncentrációjának, valamint a lejátszódó folyamat reakcióegyenletének ismeretében a titrált oldat koncentrációja kiszámolható.