A FALVAK ÉS LAKÓIK.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A KÖZÉPKOR (V.- XV. SZÁZADOK)
Advertisements

(avagy a csodaszarvastól Igazságos Mátyásig)
Kölcsönös Megfeleltetés – változások 2013-ban
A törvényhozó Nagy Lajos
IV. Béla ( ).
A KÖZÉPKORI VÁROS.
Mátyás király farmja Készítette: Nánai Attila, Rostás Gréta, Masa Nóra, Domokos Gábor, Szikszai Balázs.
Készítette: Doffek Petra
A gazdaság alakulása Honfoglaló magyarok.
AZ ÖNELLÁTÁSTÓL AZ ÁRUTERMELÉSIG
Az Aranybulla mozgalom és a magyar rendiség kialakulása
A középkori nagybirtok és feudális szolgáltatások
A Föld mezőgazdasága.
Várak Városok Falvak Imre Bianka 9B
EURÓPA AGRÁRGAZDASÁGÁNAK FEJLÉŐDÉSE A KÖZÉPKORBAN
AZ ÓKORI TÁRSADALMAK MEZŐGAZDASÁGA II. DR. KOVÁCS JÁNOS
A MAGYAR AGRÁRGAZDASÁG FEJLŐDÉSE - HONFOGLALÁSKORI MEZŐGAZDASÁG, A FEUDÁLIS GAZDÁLKODÁS KIALAKULÁSA, A TÖRÖK HÓDOLTSÁG IDŐSZAKA IX-XVII. SZÁZAD.
Kocsis Gáborné Lamberti Judit környezetismeret 4. osztály
Kora középkor V.-X.század között.
„Mélységes mély a múltnak kútja...”
Francia Köztársaság République Française
Ókori Kelet Közös jellemzők Mezopotámia Egyiptom Kína India ugrás
A falvak és a tanyák TK.:85-88.old. Atl.:20-21.old.
A polisz születése.
A NEOLITIKUM Az Újkőkor i.e
,,Jászkunsági gyerek vagyok…”
Étkezés szokások az ókori Mezopotámiában
Balástya mezőgazdasági helyzete, általános jellemzői.
A magyarországi mezőgazdaság
….Mib ő l lesz a cserebogár…. Nem az számít, hogy minek születik Valaki…. … hanem az, hogy mivé nő fel….
A FEUDALIZMUS NYUGAT –EURóPA′BAN
Készítette: Csapó Botond
Urbárium Keller Martin
Mezőgazdaság a 18. Században
A poliszrendszer kialakulása és a gyarmatosítás
A Nyugat-Dunántúl településhálózata
Délszláv államok.
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
TEREMTÉS Dunaújvárosi Evangélikus Gyülekezet október Ács Sándorné agrármérnök.
Gazdaság és társadalom változása a korai középkorban
Logo tervezéshez információk
Az Európai Unió mezőgazdasága
Románia mezőgazdasága
A MEZŐGAZDASÁG FÖLDRAJZA
A magyarországi mezőgazdasági termelés átalakulása a 19. században
Obrusánszki Borbála: Őseink évszázadok óta Jézus születésének ünnepét tartják meg karácsonykor, néhány évszázadig ez volt egyben az újév kezdete. Néphagyományainkban.
Magyarország gazdaságtörténete
Vállalkozói szerkezet, földhasználat. Szerkezet jellemezhető hasznosított föld területtel hasznosított föld területtel ágazatok szerint ( növényt., állatteny.,
Magyarország a Habsburg-abszolutizmus rendszerében.
Az Aranybulla mozgalom és a magyar rendiség kialakulása.
A Nyugat előretörése (XI―XIII. század) Tk. 24. és 25. anyag.
Nagy Lajos Nagy Lajos, a lovagkirály A király jövedelmei az Anjouk idején.
Az újjáépítés évtizedei. A gazdaság szovjet modellje A gazdaság szovjet modellje           †  A gazdaság ’49-re szovjet típusú  termelési.
Gazdaság, társadalom és népesség a XVI-XVII. századi Magyarországon.
Középkori város.
Feladatsor: középkor Lépj tovább!
KÖZÉPKOR 9.o..
A polisz születése és a görög gyarmatosítás
Készítette: Doránt Zsanett
Theologia pastoralis Assisi Szent Ferenc mondása:
Gazdaság, társadalom és népesség a XVI-XVII. századi Magyarországon
Pünkösd.
A sztyeppei vándorlás szakaszai
Magyarország a kora újkorban
Demográfiai változások a XVIII. századi Magyarországon
21. ÁZSIA GAZDASÁGI JELLEGZETESSÉGEI.
LATIN-AMERIKA GAZDASÁGA
A polisz születése.
Japán mezőgazdasága.
Előadás másolata:

A FALVAK ÉS LAKÓIK

A gazdálkodás és annak eszközei földművelési mód: vad talajváltó  kétnyomásos gazdálkodás  háromnyomásos gazdálkodás a legfontosabb eszközök: nehézeke, borona, kasza, sarló a legfontosabb termesztett növény a búza volt elterjedt a kertművelés is (zöldség, gyümölcs) nagyállattartás: szarvasmarha, sertés, ló szügyhám, patkó használata

A gazdálkodás színtere: az uradalom a 6. században jelentősen csökkent az európai népesség  munkaerőhiány a nagyobb birtokosok művelhető területeket engedtek át és védelmet biztosítottak a szegényebbeknek, cserébe terményjáradékot kértek a saját művelésben tartott részeket szolgákkal műveltették, akiknek cserébe telkeket adtak a 10. századi gazdálkodás színterei: uradalmak szabad paraszti gazdaságok

. Szolgák, szabadok, jobbágyok a telekért cserébe a paraszt szolgáltatással, járadékkal tartozott a birtokosnak: terményjáradék (általában kilenced) munkajáradék (kétkezi vagy igás robot) pénzjáradék (pl. földbér) ajándék (ünnepek alkalmával) az egyháznak tizedet (kezdetben terményben, később pénzben) fizettek a 10. században a szolgák és a szabad származásúak közötti választóvonal elmosódott  jobbágyság kialakulása a jobbágy gazdaságilag és személyében is függött urától

JÓ TANULÁST!