Az első világháború és következményei (1914-1922) Egyetemes és európai történelem II. Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD) 2015/2016. tavaszi félév

I. A merénylettől a hadüzenetekig I. 1910-es évek: antant és központi hatalmakat érintő országok ellentétei. 1908. Az Osztrák-Magyar Monarchia annektálta Bosznia-Hercegovinát: ellentétek kiújulása (Monarchia fennhatóságának sérelmezése a tartományi lakosság részéről). Monarchia 1914-es hadgyakorlatának Boszniában való rendezése. Ifjú Bosznia és Egyesülés vagy Halál titkos szervezetek: merényletsorozat előkészítése Ferenc Ferdinánd trónörökös ellen (1914. június 28.).

I. A merénylettől a hadüzenetekig II.

I. A merénylettől a hadüzenetekig III. Szerbiával való leszámolást követelő hangok erősödése Budapesten és Bécsben (kiv. Tisza István). Ferenc József (1848-1916): II. Vilmos (1888-1918) véleményének kikérése . 1914. július 23. 48 órás határozott idejű jegyzék elküldése a belgrádi kormányhoz. 1914. július 20-23. Raymond Poincaré francia elnök tárgyalása II. Miklós cárral (1894-1917): szerb engedmények tétele, de az oroszok segítik a szerbeket és a franciák teljesítik a szövetségi kötelezettségüket.

I. A merénylettől a hadüzenetekig IV. 1914. július 24. Részleges mozgósítás elrendelése Oroszország részéről. Szerb válaszjegyzék: tiltakozás, hogy a Monarchia hatóságai Szerbia területén nyomozhassanak. Bécs álláspontja: követelések fenntartás nélküli elfogadása, majd diplomáciai viszony megszüntetése Szerbiával. 1914. július 28. Monarchia Szerbia elleni hadüzenete és haderő Szerbia elleni mozgósítása. Az oroszországi általános mozgósítás Németországot is érintette.

I. A merénylettől a hadüzenetekig V. 1914. augusztus 1. Orosz elutasítás után német hadüzenet küldése Oroszországhoz. Alfred von Schlieffen háborús terve: német átvonulás Belgiumon keresztül és Franciaország megtámadása majd Oroszország ellen kell fordulni. Nagy-Britannia: Monarchia foglalja el Belgrádot, de Belgium semlegességének védelme melletti kiállás. 1914. Osztrák-Magyar Monarchia hadüzenete Oroszországnak.

I. A merénylettől a hadüzenetekig VI. 1914. augusztus 6. Szerbia Németországnak, augusztus 12-én pedig Nagy-Britannia és Franciaország Ausztria-Magyarországnak küldött hadüzenete. 1914. augusztus 23. Japán hadüzenete a központi hatalmaknak, majd október 29-én Törökország háborúba való belépése a központi hatalmak oldalán. I. világháború: öt európai nagyhatalom és szövetségeseik katonai összecsapásával kezdődött. Támadás, hadjárat gyors befejezése és haderő létszámának, valamint tűzerejének jelentős megnövelése .

II. A haditervek kudarca I. Monarchia hadvezetése: Szerbia legyőzése után minden erővel Oroszország ellen kell fordulni (augusztus 12 és 23 között első drinai csatában 5. 6. osztrák-magyar haderő benyomulása Szerbiába, de sikeres szerb védekezés). 1914. augusztus 4. Német támadás Belgiumon át Franciaország ellen (szeptember 3. Marne folyó elérése, de szeptember 5 és 10-e között sikeres francia ellentámadás és a német haderő visszahúzódása). Német és francia haditerv összeomlása: Párizs és Rajna-vidék elfoglalása.

II. A haditervek kudarca II. Keleti front: 8 hadsereg a Monarchia haderejével késleltesse az orosz mozgósítást, majd a francia kapituláció után a nyugati frontról átirányított egységekkel közös támadás kell indítani Oroszország ellen. 1914. augusztus 28-30. tannenbergi csata: 2 orosz haderő veresége a németektől (Paul von Hindenburg) és szeptember 6-15-én német győzelem a Mazuri-tavaknál. 1914. augusztus 23. és szeptember 11. Galíciai hadjárat: Monarchia 1., 2., 3. és 4., hadserege elakadt és hatalmas veszteségeket szenvedett.

II. A haditervek kudarca III. 1914. szeptember 8. Monarchia haderejének támadása Szerbia ellen (november végén Belgrád elfoglalása, de visszavonulás). 1914 októbere: orosz támadás Berlin és Krakkó ellen, de a német és osztrák-magyar egységek megállították az előrenyomulást. 1914. december eleje: orosz támadás visszaverése Limanovánál és az Északkeleti Kárpátokban (oroszok kiszorítása Magyarország területéről). 1915. január és április közötti kárpáti csata: Monarchia veresége, Přemysl sikertelen felmentése.

II. A haditervek kudarca IV. Marne-i csata után északi átkaroló hadműveletekkel való kísérlet az antant és a németek részéről. 1914 októbere: Ypres. Brit expedíciós veresége a németektől, de sikertelen bekerítő hadművelet és állóháború kialakulása a nyugati fronton. 1914. november 1. Helgoland-szigetek: brit flotta győzelme a német hadiflotta fölött és Németország tengeri blokád alá vétele. 1914. október. Japán megszállta a Marshall-, Karolina- és Mariana-szigeteket, majd novemberben Csingtao város és Santung-félsziget elfoglalása.

II. A haditervek kudarca V. 1915. Antant hadvezetésének több fronton való támadása. 1915. február. Brit-francia támadás Gallipoli-félsziget ellen, majd partra szállás áprilisban, de a 200 ezer fős haderő vereséget szenvedett Musztafa Kemál pasa vezette török hadseregtől. Törökök: elrendelték Kelet-Anatólia örmény lakosságának kitelepítését. 1915. május 2. és 4. 11. német és a 4. osztrák-magyar haderő Gorlicénél áttörte az orosz frontot.

II. A haditervek kudarca VI. 1915. augusztus 5-én Varsó és 25-én Breszt-Litovszk elfoglalása. 1915. május 23. Olaszország hadat üzent a Monarchiának. Olasz előrenyomulás az Isonzó folyóig, de a VII. hadtest és az 5. hadsereg megállította az olasz támadást (Isonzó-csata). 1915 októbere: 11. német és 3. osztrák-magyar hadsereg újabb hadjárata Szerbia ellen.

II. Verduntől Breszt-Litovszkig I. 1915. Központi hatalmak katonai fölénye. 1916. február 21. Verdun erődjének ostroma (elkeseredett harc + 1 millió katona vesztette életét). 1916. Írország függetlenségéért küzdő mozgalom megerősödése és felkelés előkészítése. 1916. április 22-i „húsvéti” felkelés kitörése: kemény brit fellépés és felkelés leverése (április 30.), majd megtorlás.

II. Verduntől Breszt-Litovszkig II. 1916. május 31. Jütland-félsziget: németek sikertelen kísérlete a brit tengeri blokád áttörésére. 1916. június. Antant összehangolt támadása (június 5-én orosz ellentámadás és osztrák-magyar állások áttörése a keleti fronton + brit támadás a nyugati fronton, a Somme folyónál). 1916. augusztus 17. Titkos egyezmény megkötése Bukarestben Románia és négy antanthatalom között: románok Erdély, Partium, Bánság egy része és Bukovina feletti jogának elismerése. 1916. augusztus 27. Román hadüzenet a Monarchiának.

II. Verduntől Breszt-Litovszkig III. Pacifizmus megerősödése: szocialista irányzatok 1915-ös zimmerwaldi és 1916-os kienthali konferenciája (háború elutasítása). XV. Benedek pápa béke-enciklikája: háború befejezése, majd békekötés javaslata a hadviselő feleknek és az 1914-es határok visszaállítása + vitás kérdések tárgyalásos rendezése. 1916. december 12. Központi hatalmak közös béketerve és antanthoz való eljuttatása. 1916. december 18. Woodrow Wilson jegyzéke a hadviselő kormányokhoz.

II. Verduntől Breszt-Litovszkig IV. Antant közös válaszjegyzéke: visszautasította a központi hatalmak kezdeményezését. Központi hatalmak által megszállt területek kiürítése, megszállt országok függetlenségének helyreállítása, megszállásért jóvátétel fizetése + olaszok, szlávok, románok és cseh-szlovákok idegen uralom alóli felszabadításának követelése. 1917. március I. Károly (1916-1918) békekísérlete: Poincaré francia köztársasági elnöknek küldött üzenet.

II. Verduntől Breszt-Litovszkig V. De II. Vilmos német császár elutasította a megegyezéses békét. 1917. január 16. II. Vilmos parancsa a korlátlan tengeralattjáró-háború február 1-jén történő megkezdésére. Tisza István: az akció a központi hatalmak ellenségévé teheti az Egyesült Államokat. 1917. április 6. Egyesült Államok hadat üzent Németországnak.

II. Verduntől Breszt-Litovszkig VI. USA mellett Kuba, Panama, Brazília és Nicaragua hadba lépése. Görögország, Kína és Portugália hadba lépése az antant oldalán. 1917 áprilisa: antant támadás a nyugati fronton (április 9-én Arrasnál elterelő hadművelet, de a németek megszerezték Aisne-nél tervezett fő hadművelet tervét és április 16-án visszaverték a brit támadást). Philippe Pétain: francia haderő meglazult fegyelmének helyreállítása.

II. Verduntől Breszt-Litovszkig VII. 1917. július 31. Brit támadás a németek ellen, de augusztus közepére a támadás elakadt. 1917. március 12. Orosz forradalom győzelme, majd az ideiglenes kormány tovább folytatta a háborút a németek ellen. 1917. október 20. Központi hatalmak támadása a 12. isonzói csatában Caporettónál. 1917. november 7. Bolsevik hatalomátvétel Oroszországban. 1917. december 15. Fegyverszünet, majd breszt-litovszki béketárgyalások.

III. Az utolsó erőfeszítések I. 1918. január 8. Wilson amerikai elnök közzétette tizennégy pontból álló békeprogramját. 1918. április 8. Róma: emigráns nemzetiségi politikusok és a Monarchiából származó nemzetiségi hadifoglyok képviselőinek konferenciája. Anglia: törököktől elfoglalt Palesztinában zsidó nemzeti állam kialakítása. 1918. március 3-án breszt-litovszki béke aláírása Szovjet-Oroszországgal.

III. Az utolsó erőfeszítések II. 1918. március 21. Német támadás a Somme-folyónál, de az offenzíva áprilisra elakadt. 1918. május vége: újabb német támadás az Aisne folyónál, majd július 15-én Reims körzetében francia ellentámadás indítása és német visszavonulás. 1918. június 15. Monarchia haderejének támadása az olasz fronton (védelemre való berendezkedés a Piave folyó mögött).

III. Az utolsó erőfeszítések III. 1918. augusztus 8. Brit csapatok áttörték a német vonalakat (folyamatos német visszavonulás, de a szeptember 26-án indított antanttámadás csak lassan haladt előre). 1918. szeptember 29. Bulgária fegyverszünetet kért. 1918. október 6. Német kancellár fegyverszünetet ajánlott Wilsonnak. 1918. október 20. Wilson üzenete: fegyverszüneti feltételekben való megállapodás, melyet a németek elfogadtak.

III. Az utolsó erőfeszítések IV. Francia igények: Rajna-vidék megszállása. Britek: német gyarmatok megszerzése és német flotta brit ellenőrzés alá vonása. Anglia és Franciaország: Németországnak háborús jóvátételt kell fizetnie. 1918. október 24. Olasz támadás a Monarchia hadereje ellen (október 29-én osztrák-magyar védővonalak áttörése). 1918. október 27. A Monarchia fegyverszünetet kért.

III. Az utolsó erőfeszítések V. Padovai fegyverszünet (aláírás: 1918. november 3.): osztrák-magyar haderő leszerelése, háború alatt elfoglalt és Ausztriához tartozó egyes déli területek kiürítése, antantcsapatok szabad átvonulásának garantálása. 1918. november 9. Forradalom Németországban (Friedrich Ebert miniszterelnök lett) 1918. november 11. Fegyverszüneti egyezmény aláírása a compiègne-i erdőben (szigorú feltételek).

IV. A versailles-washingtoni békerendszer I. 1919. január 18. párizsi békekonferencia: 32 állam képviseltette magát (vesztes hatalmak nem). Főbb döntéshozó szervek: Tízek Tanácsa, Külügyminiszterek Tanácsa és Legfelsőbb Tanács („Négyek Tanácsa”: kormányfők). Békekonferencia alapelvei: nemzeti önrendelkezés jog és kollektív biztonság népszövetségi biztosítása. Wilson: igazságos rendezéssel újabb háború megakadályozása, de ütközés az európai hatalmak békeelképzeléseivel. Georges Clemenceau: németek meggyengítése.

IV. A versailles-washingtoni békerendszer II. Lloyd George: francia igények támogatása addig, amíg az nem fenyegetett európai kontinentális hegemóniával. Olaszok: Földközi-térségre vonatkozó igények. Nemzeti-nemzetiségi elv és stabilitásra való törekvés alárendelése a győztesek gazdasági és stratégiai érdekeinek. I. világháború utáni új hatalmi konstelláció: Oroszország kiesett a nagyhatalmak közül, Ausztria-Magyarország, Németország és Törökország, mint vesztes hatalmak.

IV. A versailles-washingtoni békerendszer III. 1919. június 28. Versailles. Békeszerződés aláírása Németországgal. 1919. szeptember 10. Saint-Germain-ben békekötés Ausztriával. 1919. november 27. Békekötés Bulgáriával (Neuilly). 1920 június 4. Trianoni békeszerződés aláírása Magyarországgal. Magyar Királyság területe 282 ezer km2-ről 93 ezer km2-re és lakóinak száma 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent (3,3 millió magyar szomszédos országok határai közé került).

IV. A versailles-washingtoni békerendszer IV. 1920. augusztus 10. sèvres-i béke megkötése Törökországgal. Tiltakozás a görög megszállás és területveszteségek ellen. De Musztafa Kemál Atatürk vezette török nemzeti forradalom kitörése, majd 1923. július 23-án a lausanne-i béke aláírása: Kis-Ázsia partvidéke Konstantinápollyal együtt a Török Köztársaság része maradt, kurdok és örmények nem kaptak önállóságot.

V. A Nemzetek Szövetsége I. Nemzetek Szövetsége: béke fenntartásának biztosítása (32 győztes alapító állam, később semleges és vesztes államok csatlakozása). Főbb szervek: közgyűlés és tanács (négy állandó tag és négy nem állandó tagország delegáltjai), de mindkét testületben konszenzusos döntéshozatal. Főtitkárság: közgyűlés és tanács munkájának segítése. Állandó Nemzetközi Bíróság (Hága): 15 különböző nemzetiségű bíró, nemzetközi jogi viták eldöntése.

V. A Nemzetek Szövetsége II. Népszövetség: nem rendelkezett állandó haderővel. Népszövetség szakbizottságai: szociális és humanitárius ügyek, kisebbségek és menekültek helyzete + különböző gazdasági kérdések. Népszövetség eredményes fellépései: 1921-ben Åland-szigetek Finnországnak ítélése, 1925-ben Bulgária elleni görög támadás leállítása, Dél-Amerikában Peru és Kolumbia, ill. Bolívia és Paraguay közötti határvita rendezéséhez való hozzájárulás. De kudarc: 1932-es leszerelési és fegyverzet- csökkentési konferencia eredménytelensége.

VI. Az 1921-1922-es washingtoni konferencia I. 1921-1922-es washingtoni konferencia: USA kezdeményezés a távol-keleti és csendes-óceáni befolyásának biztosítására. Japán terjeszkedéstől való félelem. Három szerződés elfogadása: négyhatalmi egyezmény a csendes-óceáni szigetekről, öthatalmi megállapodás a tengeri fegyverkezésről és kilenchatalmi szerződés. Négyhatalmi egyezmény (USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Japán) aláírása.

VI. Az 1921-1922-es washingtoni konferencia II. Japán fennhatóság kiterjedése a Szahalin-sziget déli részére, Tajvanra, Pescadores-szigetekre és a versailles-i szerződésben kapott mandátumterületekre. Öthatalmi szerződés: hadiflotta nagyságának, az egyes hajótípusok fegyverzetének, valamint a tengeri támaszpontok és erődítmények létrehozásának szerződő felek általi meghatározása. Flották tonnatartalmának meghatározása: 5:5 (Nagy-Britannia és USA), 3 (Japán) és 1,75:1,75 (Franciaország és Olaszország) arány rögzítése.

VI. Az 1921-1922-es washingtoni konferencia III. Kilenchatalmi szerződés: Kína függetlenségének és területi épségének tiszteletben tartása. „Nyitott kapuk” elvének kimondása. Japán: Santung-félszigetet visszaadta Kínának + minden más elfoglalt kínai területet kiürített. Flottaegyezmény és kilenchatalmi szerződés célja: Japán mozgásterének korlátozása és Egyesült Államok befolyásának növelése.

VII. Felhasznált irodalom Németh István (szerk.:) 20. századi egyetemes történet. I. Európa, Osiris Kiadó, 2006, pp. 43-46. Romsics Ignác: A 20. század rövid története. Rubicon-Könyvek, 2011, pp. 106-111. Salamon Konrád: Világtörténet, Akadémiai Kiadó, 2006, pp. 1000-1013, pp. 1032-1040. Térképjegyzék: Történelem Klub.In: http://www.tortenelemklub.com/terkepek/vilagterkepek

Köszönöm a figyelmet!