Móricz Zsigmond parasztábrázolásának újszerűsége

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Móricz Zsigmond Családi háttere Iskolái Foglalkozása, munkája Művei.
Advertisements

Arany János: Toldi összefoglaló
ADY ENDRE -- Összefoglalás
PEREM-KÖZÉRZET ÉS CSALÁDMODELlEK A KORTÁRS VAJDASÁGI MAGYAR NOVELLÁKBAN Sz. Móra Regina 2008.
Móricz Zs.: Hét krajcár.
Összefoglalás Alföldy Jenő Irodalom 8. tankönyvéhez © Tomasovszky Edit
Csongor és Tünde Készítette: Piele Klaudia Réka 10/b.
Margotzy Árvácskák 2. - Móricz Zsigmond Margotzy "Házasság. Kölcsönös szerződés férfi és nõ között, melyben kölcsönösen megállapodnak, hogy a szerződés.
Móricz 30/B.
Mikszáth Kálmán elbeszélései:
BŰN ÉS BŰNHŐDÉS ARANY JÁNOS BALLADÁIBAN
Arany balladái.
Arany János balladái Műfaji sajátosságok.
A MŰNEMEK ÉS A MŰFAJOK RENDSZEREZÉSE
A NYUGAT
Novellaelemzési szempontok
Jean-Baptiste Poquelin
REALIZMUS.
Móricz Zsigmond (1879,Tiszacsécse- 1942, Budapest) Felesége: Holics Eugénia (1905–1925) Simonyi Mária (1926–1937)
Móricz parasztábrázolásának újszerűsége
Könnyek....
A magyar regény története a romantika korában és a századutón
Krúdy Gyula: Szindbád Érettségi tételminta
A táj, a természet szerepe Petőfi lírájában és Az apostolban
Stílus és jelentés /társalgási stílus, publicisztikai stílus, tudományos-szakmai stílus, hivatalos stílus /
A 19. századi líra átalakulása
A Nyugat.
A Nyugat
A bűnözővé válás okai és ok nélkülisége
A Nyugat 30/C.
Arany János Mindvégig.
A romantika.
Puskin: Anyegin.
Rajzfejlődés-áttekintés
ARANY JÁNOS BALLADÁI SÁNDOR ANDREA.
Dráma Irodalmi mű.
Goethe: Faust 23/C.
A kriminálpszichológia
A „barbárság” fogalma Móricznál és általában
Móricz újszerű parasztábrázolása Tragédia Barbárok
A LÉLEKISMERŐ ARANY JÁNOS
Az epikus művek elemzésének lehetséges szempontjai
A postás, aki egy ujjal tudott fütyülni MŰNEME: epika MŰFAJA: novella
Az epikus művek elemzésének lehetséges szempontjai
Az idill és a halál kettőssége Radnóti Miklós költészetében
A magyarok: Fekete és fehér magyarok.   Színre, vagy vallásra vonatkozhat a „fekete” jelző?  Az egyik esetben a fekete szó utalhat egyrészt a kazároktól.
Sámuel első és második könyve
Tündérkert (Erdély-trilógia I.)
TRAGÉDIA, BARBÁROK MÓRICZ-NOVELLÁK.
A népköltészet A nép közösen alkotott, megőrzött, szájhagyomány útján terjedő költészete. A népköltészeti alkotások szerzője ismeretlen. A szóbeli terjedés.
Óvodáskorúak irodalma II. évfolyam óvodapedagógus szakirány.
Móricz Zsigmond / /.
1. Balladák.
Katona József:Bánk bán
A Nyugat (Folyóirat) A Nyugat a 20. századi magyar irodalom meghatározó folyóirata volt január 1. és augusztus 1. között jelent meg Budapesten.
Babits III. pályaszakasza húszas-harmincas évek
Babits Mihály / /.
Katona József:Bánk bán
A „Varázsfuvola” és „Csongor és Tünde” hasonló motívumai
A szegény kisgyermek panaszai
LÍRA – EPIKA - DRÁMA.
Móricz Zsigmond parasztábrázolásának újszerűsége
A novellaelemzés szempontjai
Mikszáth Kálmán novellái
Arany János:Toldi -összefoglaló
Katona József Érettségi tételminta.
Mikszáth Kálmán elbeszélései:
JÓKAI MÓR EGY MAGYAR NÁBOB.
Arany János: Vojtina Ars poeticája
Előadás másolata:

Móricz Zsigmond parasztábrázolásának újszerűsége „Sok vadállat van a világon, de a legkegyetlenebb vadállat mégiscsak az ember.” Móricz Zsigmond parasztábrázolásának újszerűsége

Móricz jelentősége 20. századi novellista, regényíró nyugatos: Nyugat-szerkesztő (1929-1933) Témája: parasztság, dzsentri (Úri muri, Rokonok) Ábrázolásmódja: tényfeltárás, drámaiság, lélektaniság Stílusa: realista, naturalista

A tipikus móriczi hős: önmagával és környezetével viaskodik Nyelvi kifejezésmódja: hangsúlyos dialektusok; realista, környezethez , kulturáltsághoz és jellemhez igazodó nyelvhasználat; kiejtés szerinti írásmód, „népnyelv” A magyar falu legnagyobb írója: léthelyzet, szemléletmód, babonák, hiedelmek, ellentétek, nyomor ábrázolása- megszépítés nélkül, hitelesen

Szülőház - Tiszacsécse

Hét krajcár 1908 (Nyugat; az első kötet címadó novellája) idill: a pénz játékos keresése, meghitt anya- gyermek kapcsolat tragédia nyomor, a koldus adja a hetedik krajcárt, az anya tüdőbeteg köhögése

Tragédia (1909) Groteszk novella „hőse” Kis János értelmetlen lázadása: célja kisszerű, nevetséges; önmagát pusztítja el (halálra eszi magát) Beszélő név: jelentéktelenségére utal A lelke deformálódik az állandó nélkülözés miatt (az evés formálja családi kapcsolatait) Az idill egy-egy pillanatra tűnik fel (az aratók évődése, a lakodalmi vendégek vidámsága) A tragikum a komikum határát súrolja

Barbárok (1931) Drámai felépítésű novella Téma: a puszta zárt világa, a pusztai emberek gondolkodásmódja, hiedelemvilága Cím= műveletlen, embertelen, kegyetlen világ Történetszövés (krimiszerű): rablógyilkosság, nyomozás és leleplezés, igazságszolgáltatás Nem a cselekményre kerül a hangsúly, hanem a történtek miértjére, a motivációra A gyilkosság oka nem a nyomor, az éhezés, hanem a vagyonszerzés

Szerkezet Drámai szerkesztés: három rész, részenként három cselekménymozzanat 1. egység: Bodri juhász a pusztán - A látogatók - A gyilkosság elkövetése (hirtelen kirobbanó tett) 2. egység: Az asszony kijövetele a pusztára - A nagy vándorlás - A gyilkosság felfedezése (késleltetés) 3. egység: A tagadás a vizsgálóbiztos előtt - Az öv megpillantása – A beismerés (a történtek lecsengése)

A szerkezeti egységek tér- és időviszonyai, balladaiság 1. egység: a helyszín a puszta, az időtartam néhány óra · 2. egység: a helyszín a puszta, időtartam több mint egy év 3. egység: a helyszín a tárgyalóterem, időtartam néhány óra A balladaiság jegyei: kihagyások, szaggatott előadásmód, ismétlődések.

Motívumrendszer Fontos motívum a rézveretes szíj - mindhárom részben van szerepe: az első részben ez az ürügy a gyilkosságra, illetve ennek segítségével temetik el Bodri juhászt; Bodri emberségének jelképe a második részben az azonosítás eszköze a sír és a holttestek megtalálásakor; a veres juhász bűntudatának jelképe a harmadik részben a meggyőzés eszköze, hiszen a kilincsre akasztott szíj láttán ismeri be tettét a Veres juhász; az igazság jelképe

Első rész erős drámai feszültség: a puli viselkedése, a közeledő tragédia megsejtése, a juhászok fenyegető hallgatása, a természeti környezet jellege, az idő múlásának érzékeltetése, a hirtelen bekövetkező brutális gyilkosság, a gyilkosok vacsorája, nyugalma

Második rész lírai rész: a fekete- fehér asszony keresi az urát az asszony népmesei hős hűsége, állhatatossága példázat: ebben a kegyetlen világban is vannak emberi érzések, értékek

Harmadik rész a veres juhász vallatása és a rézveretes szíjjal kikényszerített vallomása a szíj a pusztai emberek babonás hitét szimbolizálja a bíró mondja ki: „Barbárok”( = az ember igazságérzete)

Szereplők Ellentétes jellemek: kegyetlen gyilkosok(veres juhász és társa)- emberi jóságukat megőrző emberek (Bodri juhász és családja) Beszélő nevek( pl. veres: indulatos) Bodri juhász felesége mint mesehős Jellemzésük: viselkedés(gesztusnyelv!),öltözék( kalap a szemre húzva, az asszony ruhájának fehérsége stb.), beszéd(párbeszédek) A szembeállító jellemzés sugallja, hogy a pusztabeli lét nem szükségszerűen szül rossz erkölcsöket, amorális magatartást

Nyelvi megformálás „népnyelv” Tájnyelvi fordulatok, kifejezések (- Szájj le tésis.) Drámai erejű dialógusok - Hát nem adod el? - Mondtam. (…) - Ez az utolsó szavad? (…) - Ezir gyüttetek?

"Ahogy itt Móricz Zsigmond egy gépies egyszerűséggel elvégzett gyilkosságon keresztül »vérfagyasztó tárgyilagossággal« bemutat egy lelkiséget: csúcspontja novellaíró művészetének. Hatalmas arányokat szorít parányi területre, félelmesen nagy dimenziókat présel maroknyi helyre, kietlenül sötét színmezőben villant tűzfoltokat, egy-egy szóval, egy-egy vonással rajzol embert, helyzetet, érzelmi állapotot. " (Czine Mihály)

3. Befejezés- a Móricz-féle parasztábrázolás utóélete A paraszti világ hiteles ábrázolásából új műfaj születik: irodalmi szociográfia (népi írók mozgalma) Nagy Lajos: Kiskunhalom Illyés Gyula : Puszták népe