Poroszország és Lengyelország a XVIII. században Egyetemes és európai történelem I. Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD) 2016/2017. őszi félév

I. Poroszország születése és első évszázada I. Porosz Királyság létrejötte 1701-ben. Több terület egyesítése (Alsó-rajnai és más német területek, Brandenburgi Választófejedelemség, Visztula és Nyeman közötti Porosz Hercegség). 1415 óta Brandenburg élén a Hohenzollern-dinasztia állt, míg Kelet-Poroszország 1525-ig Német Lovagrendhez tartozott. Nyugat-Poroszország: 1466-ban Lengyel Királysághoz került. 1525. Albert nagymester feloszlatta a lovagrend államát.

I. Poroszország születése és első évszázada II. 1618. Hohenzollern-dinasztia porosz ágának kihalása. János Zsigmond brandenburgi választó lett a porosz herceg, de csak formális hatalma volt 1660-ig. Olivai béke: Porosz Hercegség Brandenburgé, brandenburgi-porosz perszonálunió unióvá alakult. Frigyes Vilmos (1640-1688): keleti Porosz Hercegség mellett, Hátsó Pomeránia, Magdeburg és alsó-rajnai területek megszerzése. Holland kálvinisták és francia hugenották betelepülése + ausztriai zsidók befogadása.

I. Poroszország születése és első évszázada III. Látványos ipari fejlődés. Hadsereg szervezése: svéd őrmesterek szerepe a kiképzésben. 1653. Junkerekkel kötött „társadalmi szerződés”: adó biztosítása a hadseregnek, jobbágyok a földesuraké. III. Frigyes (1688-1713): 1701. január 18-án Königsbergben I. Frigyes néven királlyá koronázták. Kultúra és tudomány támogatása: Szépművészeti Akadémia és Tudományok Társaságának megalapítása.

I. Poroszország születése és első évszázada IV. 1710. Berlin székesfőváros öt részének egyesítése. Komoly városfejlesztés. Király hannoveri felesége: Sophie Charlotte volt. I. Frigyes Vilmos (1713-1740): „katonakirály”. Takarékoskodás (kiv: hadsereg költségei). Merkantilista gazdaságpolitika folytatása: hadsereg igényeit kiszolgáló belföldi manufaktúrák felállítása.

I. Poroszország születése és első évszázada V. Katonai kiadások ugrásszerű növekedése. Haderő létszámának növelése 45 ezer főről 83 ezer főre. Hazai toborzás mellett német tartományokból származó zsoldosok. Potsdam székvárossá fejlesztése. 1717-es iskolatörvény: 5-12 év közötti gyerekek kötelező iskolába történő járása.

I. Poroszország születése és első évszázada VI. II. (Nagy) Frigyes (1740-1786): felvilágosult abszolutizmus kiemelkedő képviselője. Frigyes uralkodása: szüntelen háborúskodás a Habsburgokkal. Első sziléziai háború eredménye: Szilézia megszerzése. Gazdaságpolitika: merkantilizmus, melyet a hadsereg fejlesztésére alkalmaztak. Fiziokrata elemek: termőterületek növelése, fejlett angliai váltógazdaság (vetésforgó átvétele).

I. Poroszország születése és első évszázada VII. Iparfejlesztés: Szilézia kulcsszerepe. Posztó, vászon, üveg- és fegyvergyártás mellett kereskedelmi forgalom fellendülése (csatornaépítések) 1765. Porosz Bank felállítása. Társadalompolitika: parasztpolitika. Cél: parasztok bérlővé tétele. Manufaktúratulajdonos polgárok támogatása. Hatalmának bázisa: junkerek.

I. Poroszország születése és első évszázada VIII. 1766. Katonai iskola létesítése vagyontalan nemesek fiainak. Államszervezet és közigazgatás korszerűsítése. Három országos főhivatal: külügyminisztérium, igazságügyi minisztérium és Főigazgatóság (Generaldirektorium). Külön ügyosztály szervezése a kereskedelem és a manufaktúrák számára. Katonai közigazgatással, bányászattal és állami erdőségekkel foglalkozó ügyosztályok.

I. Poroszország születése és első évszázada IX. Kollegiális ügyvitel (többségi határozathozatal). Samuel Cocceji: 1737-től igazságügyi miniszter, majd 1748-ban Frigyes kancellárrá nevezte ki. Egységes, háromlépcsős bírósági szervezet felállítása (ügyvitel egyszerűsítése + rendi jellegű különbségek felszámolása). 1749. Corpus Juris Fridericani: Frigyes: Lengyelország első felosztása során (1772) Kelet-Poroszországot és Brandenburgot összekötő nyugati porosz területek megszerzése.

II. Lengyelország a hanyatlás útján I. Lengyel Királyság a XVII. században: 1 millió km2 terület és 10 millió lakos. Lakosság 40%-a volt lengyel. Többséget belaruszok, ukránok, lettek és litvánok alkották. 1648-tól területi veszteség (Ukrajna egy részét Oroszország szerezte meg + 1655-1660 közötti első északi háború során emberveszteség). II. János Kázmér (1648-1668): Ukrajna elvesztése. Wiśniowieczki Krybut Mihály (1669-1673): Podólia elvesztése.

II. Lengyelország a hanyatlás útján II. III. Sobieski János (1674-1696): Bécs felszabadításában játszott szerep. Karlócai béke: Podóliát Lengyelország visszakapta. Lengyel nemesi köztársaság (Rzeczpospolita): 1652-től működött a liberum veto (országgyűlés működésének megakadályozása nemesi vétó révén). Oroszország, Poroszország, Habsburg Birodalom érdekszférájába esett az ország, keletről, nyugatról és délről + északról svéd fenyegetés.

II. Lengyelország a hanyatlás útján III. II. (Erős) Ágost (1697-1733): anarchia évtizedei és gazdasági, társadalmi válság. Északi háború: lengyelek oroszokkal és dánokkal szövetkeztek, de svéd területet nem kaptak. Problémák: mezőgazdaság termelékenységének csökkenése, városi lakosság csökkenése, ipar és bányászat fejlődése megállt. Lengyel örökösödési háború: III. Ágost (1733-1763) lett a lengyel király.

II. Lengyelország a hanyatlás útján IV. De belső megosztottság: Potockiak és Lubomirskiak, ill. a Czartoryskiak között. Leszczyński Szaniszló: Czartoryskiak támogatták, a Potockiak és Lubomirskiak pedig Ágostot. II. (Poniatowski) Szaniszló (1763-1795): Külső beavatkozás nem szűnt meg. 1767. Radomi konföderáció: „kardinális jogok megfogalmazása”, de Lengyelország orosz protektorátus lett.

II. Lengyelország a hanyatlás útján V. 1768. Szent konföderáció létrejötte (katolikus lengyel nemesség szerepe): orosz és királyellenes volt. Polgárháború, radomiak győzelme, külső beavatkozás (elzálogosított szepességi vármegyék Habsburgok vették vissza + nagy-lengyelországi területeket poroszok szállták meg). Hanyatlás főbb okai: 1. liberum veto intézménye; 2. szejm helyett tartományi gyűlések növekvő szerepe; 3. gazdasági hanyatlás 4. környező hatalmak terjeszkedő politikája.

II. Lengyelország a hanyatlás útján VI. 1772. Lengyelország első felosztása. Oroszországé: Dvinától és Dnyeppertől keletre lévő fehérorosz és livóniai területek (92 ezer km2, 3 millió lakos). Habsburg Birodalomé: Galícia (83 ezer km2, 2,65 millió lakos). Poroszországé: Nyugat-Poroszország (36 ezer km2, 580 ezer lakos). 1773. Lengyel szejm ratifikálta az országcsonkítást.

II. Lengyelország a hanyatlás útján VII. Reformok: kormányzat átalakítása, 30 ezer fős állandó hadsereg felállítása, iskolareform végrehajtása, latin helyett lengyel nyelv kötelezővé tétele. 1788-1792 között ülésező országgyűlés: 100 fős állami irányítású haderő felállítása + nemesi és egyházi birtokok után fizetendő adóról szóló döntés. 1791. májusi alkotmány: egységes Lengyelország létrehozatala, politikai hatalom a képviselőházé, végrehajtói hatalom feje király vezette kormány, liberum veto intézményének felszámolása, vallásszabadság hirdetése.

II. Lengyelország a hanyatlás útján VIII. Hetmanpárt: alkotmány megsemmisítése orosz fegyveres támogatással (1792: targowicai konföderáció). 1793. Lengyelország másodszori felosztása: Oroszország 250 ezer km2 területet, Poroszország Nagy Lengyelországot és Gdańsk térségét kapta meg. 1794. Tadeusz Kościuszko szabadságharca az oroszok ellen. De az oroszok leverték a lengyel felkelést.

II. Lengyelország a hanyatlás útján IX. 1795. Lengyelország harmadik felosztása Oroszország, Poroszország és a Habsburg Birodalom között. Megszállt területek közötti határ: Bug, Visztula, és a Pilica folyó középső szakasza által határolt vonal volt. Oroszország: (lengyel kézen lévő litvániai területek, Samogitia, Fehéroroszország, Volhínia maradéka, kurlandi és semigaliai területek: 146 ezer km2, 1,2 millió lakos); Habsburg Birodalom: (Nyugat-Galícia, 51 ezer km2, 1,098 millió lakos); Poroszország: Új-Poroszország és Új-Szilézia (43 ezer km2, 1.042 millió lakos.

III. Felhasznált irodalom Salamon Konrád: Világtörténet, Akadémiai Kiadó, 2006, pp. 680-687. Térképjegyzék: Történelem Klub. In: http://www.tortenelemklub.com/terkepek/vilagterkepek

Köszönöm a figyelmet!