MONETÁRIS POLITIKA ELŐADÓ: DR. MARINOVICH ENDRE GAZDASÁGPOLITIKA MONETÁRIS POLITIKA ELŐADÓ: DR. MARINOVICH ENDRE

ELŐADÁS - VÁZLAT 1/ A monetáris politikáról 2/ A központi bank szerepe 3/ A célok rendszere 4/ A hitelezés és kockázatai 5/ A monetáris politika stratégiája 6/ Inflációs célkitűzések 7/ Monetáris transzmisszió 8/ Árfolyam politika

MONETÁRIS POLITIKA A gazdaságpolitika azon funkcionális részpolitikája, amely az irányadó kamatlábon, az árfolyamon, a pénzmennyiség-szabályozáson keresztül kíván hatást gyakorolni a gazdasági szereplők aktivitására. A független jegybank (központi bank) irányítja. Jegybanki függetlenség: Intézményi (a jegybankot nem lehet utasítani) Személyi (kinevezési és leváltási rend, rotáció) Működési (minden felhatalmazással rendelkezik) Pénzügyi (saját erőforrások, eszközök, bevételek, ill. a közvetlen állami finanszírozás tilalma)

MONETÁRIS POLITIKAI ALAPELVEK Fő célja az ár és a pénzügyi stabilitás Kerülje el az időbeli inkonzisztenciát Előretekintő legyen Legyen összehangolva a fiskális politikával A döntéshozók elszámoltathatóak legyenek

A KÖZPONTI BANK LEGFONTOSABB FELADATAI A monetáris politika meghatározása és megvalósítása Bankjegy- és érmekibocsátás, a törvényes fizetőeszköz biztosítása A deviza- és aranytartalékok kezelése A fizetési forgalom zavartalanságának biztosítása Statisztikai információgyűjtés A pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása

A MONETÁRIS POLITIKA CÉLRENDSZERE 1/ VÉGSŐ CÉL: az árstabilitás, ill. a fenntartható inflációs szint elérése; 2/ KÖZBENSŐ CÉL: pénzmennyiség, árfolyam;(szoros kapcsolatban áll a végső céllal) 3/ OPERATÍV CÉLOK: rövid távú kamat, kötelező tartalékok képzése; (elősegítik a közbenső cél elérését)

A MONETÁRIS POLITIKA VÉGSŐ CÉLJAI Árstabilitás biztosítása (EKB, MNB – elsődleges cél A kormány gazdaságpolitikájának segítése (EKB, MNB – másodlagos cél) Gazdasági növekedés, foglalkoztatás növelése (FED – egyenrangú cél az árstabilitással) EKB, MNB, Bank of England – Hierarchikus/antiinflációs célrendszer FED – többes (kettős) mandátum

NÉHÁNY KÖZPONTI BANKRÓL I. EKB = az EU központi bankja, székhelye: Frankfurt am Main, fő feladata az euro zóna árstabilitásának biztosítása EKBR = Központi Bankok Európai rendszere, tagja valamennyi EU tagállam központi bankja Bank of England – a központi bankok klasszikus példája, antiinflációs célrendszer

NÉHÁNY KÖZPONTI BANKRÓL II. FED, FEDERAL RESERVE SYSTEM (Központi Tartalékok Rendszere), tagjai az egyes szövetségi államok bankjai; - az USA központi bankrendszere, eltérően az államilag kontrollált jegybankok többségétől vegyesen állami és magántulajdonban; FELADATOK: - bankjegy és érme kibocsátás; - alapkamat meghatározása

A MAGYAR NEMZETI BANK Magyarország központi bankja, Az EKBR tagja. Legfőbb döntéshozó szerve a MONETÁRIS TANÁCS (belső és külső tagok), feladatai: - a független jegybank kamatainak meghatározása, - inflációs célkövetés, - a forint árfolyamával kapcsolatos döntések.

ÁRSTABILITÁS DEFINÍCIÓJA „Az árstabilitás az áremelkedés olyan alacsony, még pozitív szintje, amely mellett a gazdasági szereplők döntéseiben az infláció mértéke még nem játszik szerepet” (Alan Greenspan) Infláció vs. defláció, dezinfláció A defláció is veszélyes lehet a gazdaságra. Defláció=a fizetőképes kereslet csökkentése gazdaságpolitikai eszközökkel, a gazdasági egyensúly tartós megbomlása esetén.

ÁRSTABILITÁS – DE MIÉRT? AZ INFLÁCIÓ NÉHÁNY KÖLTSÉGE Az árak fontos gazdasági információforrások. A gyakori, nagymértékű emelkedés gátolja az erőforrások hatékony elosztását. A befektetők inflációs kockázati felárat várnak el. Az inflációtól való félelem csökkenti a háztartások megtakarítási hajlandóságát, előrehozzák fogyasztásukat. A várttól eltérő infláció nem szándékolt jövedelem- és vagyon-újraelosztáshoz vezet. Csökken a pénz vásárlóereje.

PÉNZÜGYI STABILITÁS FOGALMA „A pénzügyi stabilitás olyan állapot, amelyben a pénzügyi rendszer, azaz a kulcsfontosságú pénzügyi piacok és a pénzügyi intézményrendszer képes ellenállni a gazdasági sokkoknak, és zökkenőmentesen tudja ellátni alapvető funkcióit: a pénzügyi források közvetítését, a kockázatok kezelését és a fizetési forgalom lebonyolítását.” (Magyar Nemzeti Bank)

MONETÁRIS POLITIKAI STRATÉGIÁK Pénzmennyiség-szabályozás (Geldmengensteuerung, monetary targeting) Árfolyam-célkitűzés (exchange rate targeting) Inflációs célkitűzés (inflation targeting)

CDS A hitelezés mindig kockázatos, az irányadó kamatlábat kockázati felár növelheti; CDS = credit-default swaps, Sovereign credit-default swaps

PÉNZMENNYISÉG-SZABÁLYOZÁS Közbülső cél: valamely pénzmennyiségi aggregátum változása A jegybank meghatározza a pénzkereslet változását és ennek függvényében szabályozza a pénzmennyiséget Előny: monetáris politika önállósága Hátrány: számítási nehézségek, egyre nehezebb befolyásolhatóság A 70-80-as években kedvelt (pl.: Németország)

ÁRFOLYAM-CÉLKITŰZÉS RENDSZERE A közbülső cél szerepét az árfolyam tölti be. (Általában rögzített árfolyam-rendszert alkalmaznak.) Minden gazdasági szereplő számára jól látható és számon kérhető közbülső cél, de gyakoribbak a spekulatív, destabilizáló tőkeáramlások. Fejlődő országok gyakrabban alkalmazták.

INFLÁCIÓS CÉLKITŰZÉS (CÉLKÖVETÉS) RENDSZERE I. Elemei: A jegybank meghatározza, mit ért árstabilitáson. Meg kell adni az inflációs cél időhorizontját. Meg kell határoznia, melyik inflációs indexet használja. Választani kell sávos vagy pontinflációs cél között. Dönteni kell, készít-e inflációs jelentést, előrejelzést. Fontos szerepe van a jegybanki kommunikációnak.

INFLÁCIÓS CÉLKITŰZÉS (CÉLKÖVETÉS) RENDSZERE II. Előny: hosszú távú antiinflációs elkötelezettség, nem kell közbülső célt meghatározni, a várakozásokat jól tudja befolyásolni. Hátrány: nehezen elszámoltatható a jegybank, komoly gazdaságpolitikai, jegybanki függetlenségi feltételek. Alkalmazás: 90-es évektől kedvelt, eleinte alacsonyabb inflációjú fejlett országok, napjainkban közepesen fejlett országok is. Magyarországon 2001-től!

INFLÁCIÓS CÉLKITŰZÉS ALKALMAZÁSA Ország Bevezetés ideje Infláció Új-Zéland 1990 7,0 Egyesült Királyság 1992 3,6 Svédország 1993 4,8 Izrael 1997 8,5 Csehország 1998 13,1 Brazília 1999 3,3 Magyarország 2001 10,5 Szlovákia 2005 3,2 Törökország 2006 7,7

AZ MNB MEGHIRDETETT INFLÁCIÓS CÉLJAI CÉLDÁTUM CÉLÉRTÉK 2001. december 7 ± 1% 2002. december 4,5 ± 1 % 2003. december 3,5 ± 1 % 2004. december 3,5 ± 1% 2005. december 4 ± 1% 2006. december 2007 - 3 %

MONETÁRIS TRANSZMISSZIÓ Az a folyamat, amelynek során a monetáris politika döntései befolyásolják a makro- keresletet és az inflációt. 1/Árfolyamcsatorna (export-import) 2/Kamatcsatorna (beruházások, vásárlások) 3/Eszközcsatorna (részvények, ingatlanok) 4/Várakozások (az információk módosító hatása)

ÁRFOLYAM-POLITIKA A monetáris politikához tartozik, de nem biztos, hogy kizárólagosan a jegybank felügyelete alá. Eurózóna: EKB + ECOFIN Magyarország: MNB + kormány Fontos: árfolyam-rezsim megválasztása árfolyam és külkereskedelmi aktivitás kapcsolata

ÁRFOLYAM-RENDSZEREK I. Rögzített (fix) árfolyamrendszerek: monetáris unió, dollarizáció/euroizáció (önálló valuta nélküli rendszerek), valutatanácsi rendszer (currency board) Lebegő (sávos) árfolyamrendszerek: szabadon lebegő, irányítottan lebegő, sávosan lebegő Köztes árfolyamrendszerek: rögzített, de kiigazítható, más valutához, valutakosárhoz kötött, csúszó leértékelés (indexált vagy előre bejelentett)

ÁRFOLYAM-RENDSZEREK II. Speciális árfolyam rendszerek: ERM (European Exchange Rate Mechanism), a közös európai valutára történő felkészülés) ERM I (1979-1999) az ingadozás mértéke: 2,25 %, kivéve az olasz líra 6 % ERM II. az ingadozás mértékét a központi árfolyamhoz képest 15 %-ra növelték. Jelenlegi tagok: Dánia, Lettország, Litvánia

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!