Savak és lúgok

Hogyan ismerhetők fel? Indikátorral (A kémhatást színváltozással jelző anyagok)  Univerzál indikátor  Lakmusz  Fenolftalein  Vöröskáposzta  Tea

Indikátorok színei

Növényi indikátorok Vöröskáposzta  savas/semleges/lúgos=piros/kék/zöld Meggy  a süteményben a sütőpor hatására/lúgos kémhatás/ megkékül Lila hagyma, cékla, vörös muskátli Hortenzia  lúgos/savas talaj= lila/rózsaszín virág

Hígítási sorozat készítése

Hortenzia savas talajban és lúgosban

Érdekesség Rovarok színlátása  kék igenvörös, szürke nem A beporzandó virág kék színű (lúgos)  Öregedésekor a szirmokban változik a kémhatás A megtermékenyült virág piros színű (savas) Pettyegetett tüdőfű

Közömbösítés, sók hidrolízise

Közömbösítés A savak és a bázisok egymással való reakciója a közömbösítés. HCl + NaOH = NaCl + H 2 O Sav Bázis Só Víz

Sók Semleges töltésű ionos vegyületek  Pozitív töltésű kationokból és negatív anionokból állnak  Egyszerű ionokból: NaCl, CaCl 2, CaS, Al 2 O 3, BaF 2  Összetett ionokból: CaSO 4, MgCO 3, Na 3 PO 4, Na 2 NO 3, NH 4 Cl, (NH 4 ) 2 CO 3

Semlegesítés Ha a közömbösítés semleges kémhatást eredményez, akkor semlegesítésnek nevezzük. H 3 O + +Cl – + Na + +OH – = Na + +Cl – + 2H 2 O A lényeg: H 3 O + + OH – = 2 H 2 O

Erős savak, gyenge savak Az erősebb sav könnyebben ad le protont, mint a gyengébb!! Az erősebb bázis könnyebben vesz fel protont, mint a gyengébb!! Erős savból képződő bázis biztosan gyenge.

Gyenge savak A gyenge savak még híg vizes oldatban sem disszociálnak teljesen.  H 2 CO 3 szénsav  HNO 2 salétromossav  H 2 SO 3 kénessav  CH 3 COOHecetsav

Sók vizes oldatának kémhatása Vízben oldódnak, ionjaikra esnek szét, hidratálódnak Esetenként kémiai reakcióba lépnek a vízzel  Hidrolizálnak Oldjunk vízben NaCl-ot, Na 2 CO 3 -t, és NH 4 Cl-t! Vizsgáljuk meg a kémhatásukat!  NaClsemleges  Na 2 CO 3 lúgos  NH 4 Clsavas Miért???

Sók vizes oldatának kémhatása A sók vizes oldatukban ionjaikra disszociálnak.  A karbonátion a H 2 CO 3 savmaradékionja, nem szereti mindkét protonját leadva létezni. (erős bázis)  Reakcióba lép a vízzel, protont vesz fel tőle  A kémhatás lúgos lesz.  A Na + jól van úgy, ahogy van, nem szól bele a kémhatásba.

Sók vizes oldatának kémhatása Az NH 4 Cl is ionjaira disszociál:  Az ammóniumion, az NH 3 -ból (gyenge bázis), képződött, maga erős sav.  Reakcióba lép a vízzel, protont ad át neki.  A kémhatás savas lesz.  A Cl - ion jól van úgy, ahogy van, nem szól bele a kémhatásba.

Sók vizes oldatának kémhatása A NaCl esetében a maradék ionok erős sav (HCl) és erős bázis (NaOH) maradékai Mindketten gyenge sav/bázis kategóriába esnek (Cl -, és Na + ) Nem adnak/vesznek protont a víztől a kémhatás semleges.

Lúgos hidrolízis Azt a kémiai folyamatot, amelyben a vízmolekula protont ad át egy só anionjának, vagy protont vesz fel a só kationjától hidrolízisnek nevezzük. Lúgos hidrolízis  gyenge sav sójának anionja (Na 2 CO 3, Na 3 PO 4, CH 3 COONa) maga erős bázis  proton felvétele mellett a vízmolekulából hidroxidion képződik

Savas hidrolízis  gyenge bázis sójának kationja (NH 4 Cl; (NH 4 ) 2 SO 4 ; AlCl 3, Fe(NO 3 ) 3 ) maga erős sav  proton leadása mellett a vízmolekulából oxóniumion képződik

Semleges kémhatású sóoldatok Erős savból erős bázisból származó sók ionjai a vízben hidratálódnak Nem lépnek kémiai reakcióba Nincs hidrolízis Ezért oldatuk semleges kémhatású (KNO 3, NaCl, CaSO 4 stb.)

Feladatok Milyen kémhatású az alábbi sók vizes oldata? Miért?  KCl, NaNO 3, CaCl 2, Na 2 SO 4  K 2 CO 3, CH 3 COONa  (NH 4 ) 2 SO 4, NH 4 Cl, AlCl 3  (NH 4 ) 2 CO 3 (!)

Melyik a legerősebb sav?? Nincs abszolút sav ill. bázis  Csak egymáshoz viszonyítva értékelhetjük őket  Egy vegyület az egyik reakcióban sav, mert nála erősebb bázissal került össze, a másikban pedig bázis