Munkaszervezés a juhtenyésztésben

Juhászat Hasznosítás:  hús  tej  gyapjú

Szaporítás Gyakori ikerellés Vemhességi idő: 150 nap Ivarérettség: 6 hónapos korban Szezonális ivarzás: ősz 130 %-os szaporaság jó csendes ivarzás Ivarzás: berregtetés, üzekedés

Magyar merinó  A fajta vegyes (kettős vagy hármas) hasznosítású.  Jelenleg és várhatóan a közeljövőben is fő haszonforrásnak a hústermelést kell tekinteni

Ausztrál merinó  A cél, hogy nemesítő partnerként felhasználva javítsa a magyar merinó gyapjútermelését és a gyapjú minőségi mutatóit

Suffolk  Egyhasznú húsfajta  magas húskitermelési százalék,  Tenyésztési cél a szaporulati arány javítása

Német húsmerinó  A fajtát a merinó csoport tagjának tekintjük, és mint ilyen, alkalmas a magyar merinó hústermelő képességének javítására

A telepek elhelyezése Télen téli szállás: Településhez közel Hodály: mélyalmos  üres anya, növendék jerke 0,8 m 2 0,8 m 2  növendék kos 1 m 2  kos 2 m 2 Nyáron legelőn: 200 nap nyári szállás

Berendezések, belső kialakítás  rekesztékek  etetőrács  zabló: keresztlábakra állított (kecskeláb) állított (kecskeláb) V-alakú deszkavályú V-alakú deszkavályú  skandináv rács  önetető  fogadtató1,5 m 2  bárányóvoda

A munkaerő felkészítése A juhásznak értenie kell:  az ivarzók felkutatásához  a termékenyítéshez  az elletéshez  a báránygondozáshoz  a legeltetéshez  a téli etetéshez  a gyapjúgondozáshoz az élő juhon  a nyíráshoz  a fejéshez  az ápoláshoz  a gyógykezeléshez.

A munkafolyamatok szervezése A legtöbb feladatot kampányszerűen kell megoldani !  FŐ MUNKACSÚCSOK:  Nyírás  Berregtetés  Elletés  Fejés  Körmözés  Kitrágyázás

Nyírás  kihajtás előtt, áprilisban  12 fős brigád/500 juh/nap (1 fő élez, 10 fő nyír, (1 fő élez, 10 fő nyír, 1 fő pihen) 1 fő pihen)  Kiszolgálás: 9 főt én adom (3 fő mérlegel, 2 fő hordja a gyapjút, 3 fő fogja a juhot, 1 fő válogat) (3 fő mérlegel, 2 fő hordja a gyapjút, 3 fő fogja a juhot, 1 fő válogat)

Berregtetés  A természetes: 1x/év augusztus második fele és szeptember augusztus második fele és szeptember  Sűrített: 3x/2 év, 8 havonta, 5 hó vemhes 2 hó szoptat 1 hó pihi I. január második fele és február; I. január második fele és február; II. május második fele és június; II. május második fele és június; III. szeptember második fele és október III. szeptember második fele és október  Gépi fejés esetén: 2x/év kevés helyen van I. június hónap és július első fele; I. június hónap és július első fele; II. szeptember második fele és október II. szeptember második fele és október  3000 db anya esetén: 40 db/nap 4 próba-kos, 4 juhász, 1 inszeminátor =???? 4 próba-kos, 4 juhász, 1 inszeminátor =???? „ Bőrben adom el a tejet” kiszopja a bárány-értékesítés

Pároztatási módok  Vad  Háremszerű  Kézből való  Mesterséges termékenyítés (10 – 15 anya) Kevés kos kevés takarmány! Fertőzésveszély kizárva! Szállítható a sperma. Elletési módok  hagyományos termékenyítés: augusztus, szeptember  osztottidejű termékenyítés: megosztva az állományt más-más időben termékenyítjük  sűrített: 2 év alatt 3 elletés

Elletés  Az ellés idején, ami időszakonként 1- 1,5 hónap, igen nagy igénybevételt jelent. Tél végén ellés, hideg van. Kisbárány ellátása.  Általában a juhászok segítséget kapnak ebben az időszakban.

Fejés  Fajsúly:1,038 g/dm 3  Zsírtartalom:7,5 %  Fehérjetartalom:6,0 %  3,5 dl/nap  egy laktációban liter tej/anya  Alfa-Laval 2x12 állásos fejőberendezés 3 fő db/óra 2 tőgybimbója van a juhnak.

Fejés  Kézi fejés:  1 juhász+1 segítő  400 fejős juhhoz 2-3 fejő+1 segítő/1óra  Gépi fejés: juh/fő/óra

Takarmányozás, tartás A legeltetés ideje:  Szent György napjától (április 24.) Szent Mihály napjáig (szeptember 29.) Kb 200 napot legel, de ez az intervallum tágítható. Függ az időjárástól. Ktsgkímélés. Legelt mennyiség: 8-12 kg fű/juh/nap Nyáron (legeltetéskor) 500 db anya/ juhász Munkaszervezési megoldások a juhászatokban:  hagyományos: 1 juhász 300 anya, vagy 600 növendék  páros norma: 600 – 700 anya / 2 juhász !! Jobb. Váltják egymást.  Szakosított munkarend: külön-külön vannak: Költségesebb! 1. anyagondozók, 2. növendék-gondozók, 3. fejők, stb. 3. fejők, stb.

Legeltetési szabályok Legjobb alkonyat, hajnal  harmat után  mély területen ne ! Májmétely fertőzésveszély!  széllel szembe ne hajtsuk !  legeltetés kezdetén szalma (hasmenés ellen)

Körömápolás Körmözés:2x / év Sántázás: folyamatos Farok-kurtításOkai:  a gyapjú szennyezése  a fejés akadályozása  a párzás akadályozása Eltávolítás a 3. csigolya után Eszközei: kés, fogó (roncsolt seb hamar gyógyul), gumigyűrű

Bárányhízlalás  3 hétig szopik  bárányiskola széna, abrak (ad libitum) széna, abrak (ad libitum)  Választás: 40 – 90 nap  Tenyészutánpótlás  Hízlalás 2000 db/fő  Tenyészbárány széna + tömegtakarmány 3 – 5 l víz/nap 3 – 5 l víz/nap

Növendéknevelés  Évi 20 % selejtezés, ebből fakadó 20% utánpótlás (anyapótlás)  Általában 1 fő elvégzi a munkát

Fürösztés: juhcsimbe, szőrtetű, rühatka ellen  Nyírás után 1-2 héttel végzik  Hőmérséklet ! Őrzés: éjjeliőr

A MUKASZERVEZÉS RACIONALIZÁLÁSA  Rugalmas munkaidő: 2+1, óra  Otthon dolgoztatás: bérjuhászat  Munka-rotáció: elletősök, anyagondozók 4 havonkénti cseréje  Munkakör szélesítés: (összevonás)  Ösztönzés: ráhizlalt tömeg, nyírósúly, választott bárány kg, kifejt tej, tejminőség, lábállapot....

Munkatermelékenységi mutatók  1 dolgozóra jutó állat (db)  1 állat gondozására fordított munkaidő (óra/év)  1 munkaórára jutó árbevétel (Ft)

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!