VI. Országos Tanácsadási Konferencia, BKIK Budapest, március 21. ISBN BKIK GSZT XX. Tanácsadó osztálya (TANOSZT) VI. Országos Tanácsadói Konferencia Innováció – megújúlás – növekedés 4. szekció: Változás és válság tanácsadás Alternativák a válság-tanácsadásban Dr. Krisztián Béla c. egyetemi tanár, PTE, FEEK 4. szekció. Változás és válság tanácsadás (A.)Szekcióvezető:Dr. Noszkay Erzsébet egyetemi tanár BKF) Terem: Oktató (VII. em.)

A válság fogalma A válság működési zavart, konfliktust, kezelhetetlen kockázatot vagy a vezetés szándékával ellentétes változásokat jelent. A válságkezelés csak rutinszerű vezetői munkával nem oldható meg dr. Krisztián Béla PTE

Válság csoportositás A keletkezés ideje szerint volt, van, lesz. Jellege szerint nem emberi- vis maior nem szándékos emberi tényező következménye (gondatlanság) szándékosan előidézett válsághelyzet (támadás) Sulyossága szerint problematikus (normálistól eltérő ügymenet, mely a hatékonyság csökkenésével kárt okoz) kritikus (az alaptevékenységet nem gátolja, de hosszu távon fennakadást okoz) válságos (az adott egység fő tevékenységét lehetetlenné teszi) katasztrofális (végletes helyzet, személyi sérülést, halált, létesitménykárosodást okoz) Gyakoriság szerint eseti folyamatos dr. Krisztián Béla PTE3

Kilátás a megodásra Tversky és Kahneman elmélete 2002-ben közgazdasági Nobel dij Annak kilátása, hogy jó döntés születik Közgazdasági és pszichológiai kapcsolatrendszer A tanácsadó feladata: Először magának eljutni a lehetőségek felismerésére Utána erről meggyőzni a tanácsadást kérőt dr. Krisztián Béla PTE4

A kilátáselmélet A racionalitástól, illetve a racionális várakozások diktálta magatartástól eltérő döntési minták kísérletek révén történő azonosítása, rendszerezése és formális leírása vezetett a közgazdasági-pszichológiai kapcsolatok modellezésére, az elérhető optimális tanács eredményéhez, a megoldás, a siker kilátásához dr. Krisztián Béla PTE5

A tanácsadót/a tanácsra várót befolyásoló tényezők Földrészről való származás Vallási meghatározódás, érintettség Alapiskolázottság szerkezete Kompetencia - képzéssel csak feltételesen alakitható Képzettség, döntési helyzetbe jutás módja Szervezeti előélet Egyéni vagy szervezeti érdekeltség aránya Hatalomfelfogás Döntési tájékozottság Kockázatarányosság, bizonyosság Felelősség, következmények kilátás-ismerete dr. Krisztián Béla PTE6

A szervezet és a válság, mint a tanácsot integráló tevékenység Tanácsadói képességek Válság-tanácsadás Foglalkoztató SzervezetFolyamatok A tanácsadás kapcsolatai Általános szakmai-tanácsadói műveltség Matematikai, pszichológiai felkészültség Speciális szakmai műveltség (szervezetre, feladatra koncentráló tudástranszfer) tanácsadói tudás megteremtése, fenntartása, szükséges továbbfejlesztése Az optimális döntés előkészitéséhez szükséges módszer alkalmazása és nem a tanácsadás mint tudomány szükségességének magyarázata. Hazai, külföldi, nyugati, keleti, termelő, Szolgáltató, Szervezeti kultúra Menedzsment …. Alkalmassági,képességi követelmények A válság-munkafeladat tartalmai… dr. Krisztián Béla, PTE

A kilátás, a lehetőségek „csomagolása” Az egyéni döntéseket bizonytalanság esetén (pontosabban a válságos, kockázatos helyzetekben) meghatározza, befolyásolja az a mód, ahogyan egy döntési problémát megfogalmaznak, az a forma, ahogyan az információkat adják, a „csomagolás”, „keretbe helyezés”, „framing effect”. Nem mindegy, hogy egy-egy esemény lehetséges kimeneteleit pozitív vagy negatív formában fogalmazzuk-e meg. Befolyásoló tényezők a döntést megelőzően nyújtott információk mennyiségében mutatkozó különbségek, a probléma előadásának módja vagy az opciók száma, amelyeket a döntéshozóknak felkínálnak. Ezek az – opciók várható értékének racionális megítélése szempontjából külsődleges – körülmények különbségeket okozhatnak a részvevők számára az egyébként tökéletesen azonos eredmények értékelésében (szerencsejáték, árubemutató) dr. Krisztián Béla PTE

Válság - 5 éve egyelőre nincs megoldás kilátások rosszak helyi megoldások kétségesek Megszüntetni a pénzügyi rendszert Szabályozási javaslatok Magasabb tőke- és likviditási követelmények, Egyes nagykockázatu tevékenységek (derivativ üzletágak) elkülönitése a hagyományos „vajaskenyér” bankszolgáltatásoktól, A banki vezetői bónuszfizetések szabályozása oly módon, hogy növeljék a vezetők érdekeltségét a hosszutávu, fenntartható üzleti modellek működtetésében. Kevés szabályzás Politikailag elfogadhatatlan, Növeli ujabb spekulációs buborék kialakulásának veszélyét Tul sok szabályzás Gyengiti és drágitja a banki hitelezést Lassitja a pénzügyi innovációt A válság oka: A pénzügyi rendszer belső adottságai és működési módja miatt - konnektivitás - folyamatosan termeli ujra a spekulativ buborékokat. Az állam szerepe A bizalom szerepe Az „animal spirits” dr. Krisztián Béla PTE9

Válság, konfliktus, probléma,megoldás gondolkodási tevékenységet indit el Pszichológiai megközelítésben problémának nevezünk minden olyan kérdést, feladatot, amelyre a választ, a megoldást nem tudjuk azonnal, pontosan megtalálni. E meghatározásból következik a probléma relatív és szubjektív jellege, hiszen a kérdés, feladat az egyik ember számára probléma lehet, míg a másik számára nem az. Pszichológiai A problémahelyzet gondolkodási tevékenységet indít el. Döntéselméleti megközelítésben az a nemkívánatos (pl. egyéni, párválasztási, családi, orvosi, pszichiátriai, táplálkozási, kulináris, iskolai, munkahelyi, társadalmi, technológiai, pénzügyi, szállítási, műszaki, építészeti, üzleti, nemzetgazdasági, honvédelmi, külkereskedelmi, energetikai, környezeti, informatikai, hírszerzési stb.) jelenség/helyzet/állapot, Döntéselméleti amit a döntéssel meg kell oldanunk/szüntetnünk dr. Krisztián Béla PTE

A problémamegoldási folyamat makrostruktúrája, a gondolkodási fázisok Ténymegállapítás általában A probléma adatainak vagy a megoldás menetében felismerhető bármely összefüggés megnevezését jelenti. Ide tartozik a probléma egészére vonatkozó megjegyzés is. Spontán ténymegállapítás A spontán ténymegállapítás a probléma adataiból, összefüggéseiből egyet nevez meg anélkül, hogy arra a problémamegoldó személy a gondolkodási folyamat következő lépésében építene. Tervszerű ténymegállapítás Tervszerű ténymegállapításról akkor beszélünk, ha az adatot vagy összefüggést felhasználják a megoldási menetben. Téves ténymegállapítás Téves ténymegállapítás: ha a problémamegoldó személy valamely adatot vagy összefüggést nem a tényeknek megfelelő módon állapít meg. A téves ténymegállapítás oka legtöbbször az, hogy az emberek gondolkodás nélkül belemagyarázzák a problémákba addigi tapasztalataikat. Ez a tapasztalat valós ugyan, de nem függ össze a problémával, ezért téves. Téves ténymegállapítást okozhat helytelen következtetés is. Irreális ténymegállapítás Irreális ténymegállapításr ha a megadott adat vagy összefüggés nem a problémára vonatkozik helyesen vagy helytelenül, hanem valótlan, fiktív. Szubjektív ténymegállapítás dr. Krisztián Béla PTE11

Köszönöm a figyelmet! További eredményes munkát! A megoldás bennünk is van! dr. Krisztián Béla PTE12