Óvodáskorúak irodalma II. évfolyam óvodapedagógus szakirány
A népmese Az „Egyszer volt, hol nem volt csodái” A keleti mesék Az európai népmesék forrása Pancsatantra – Benedek Elek Kék mesekönyv Az ezeregyéjszaka meséi
15. századi metszet
A népmese fogalma Az európai népmesék keleti motívumai: alakváltozás a szellemek jelenléte Felnőtt közönség – paraszti mesélők: közbeszólások, megjegyzések, bírálatok csiszolt forma
A népmese típusai Tündérmesék Novellamesék Állatmesék Tréfás mesék Láncmesék Csalimesék
A vándormotívum Helyi színek Nemzeti vonások A kiskakas gyémánt félkrajcárja — A kakas, meg a kézimalom Az égig érő fa
A népmese üzenete Igazságszolgáltatás – A világrend helyreállítása Javító szándék Boldogságkeresés
A népmese hősei Emberek Csak a mesében létező lények Állatok
A népmese hősei Rokonszenves hősök Véges erejű ember Bűvös erejű tárgyak Nagy erejű, Alakváltoztató nagy étvágyú hősök képességű hősök A gonoszság megtestesítői
Csak a mesében szereplő lények A gonoszság megtestesítője A jóság szereplői
Állatszereplők a népmesékben Segítő állatok — Vérengző állatok Reális természetű lények Jellemző vonások: gyávaság, erő, bölcsesség, butaság, ravaszság
A népmese helyszíne Természet: erdők, mezők, feneketlen kutak tavak égig érő fák, felhőkbe fúródó hegyek, tenger, levegő A hős sorsának alakítható világa viskók – várkastélyok, erdő – selymes füvű rét
A csoda Varázseszközök: szerencse, nevelő szándék, életmentés
A népmese szerkezete Zárt szerkezetű felépítés Expozíció: bevezető formula Bonyodalom: a hős bajba kerül Cselekmény kibontakozása: a hős útnak indul Tetőpont: az összecsapás Megoldás: győzelem és házasság Mesei számok, varázseszközök
A népmese nyelve és stílusa a) A népi, paraszti mesemondóktól közvetlenül lejegyzett mesék b) Átdolgozott mesék Tájnyelvi kifejezések A motívumok szabad változatai A népnyelv humora Ritmikus nyelvi megformálás (lánc-, állat- és csalimesék) Szóismétlések, ikerszók Stilizálás