A sejt mozgási rendszere

Citoszkeleton = Sejtváz Eukarióta sejtplazma fehérjeszálakból álló 3D hálózata (fibrilláris és tubuláris struktúrái) Feladat: - sejt alakját meghat. - belső mozgások irányítása - helyváltoztatás - transzport sejten belül, ill. sejten kívülre - sejtosztódáskor a kromoszómák mozgatása Kapcsolat: sejthártya, sejtalkotók között

Sejtváz alkotói Mikrofilamentumok Mikrotubulusok (Intermedier filamentumok)

Mikrofilamentumok Aktin – nem speciális izomfehérje, minden eukarióta sejtben megvan A, G-aktin (globuláris) b, Fiziológiás oldatban + ATP polimerizálódik Kettős fonal + vég nő, - vég fogy (polaritás!) A kettős fonal ad egy filamentumot

A sejthártya alatt hálózata meghatározza a sejt alakját. Irányítja a membránváltozással járó folyamatokat – endocitózis, exocitózis Mikrobolyhok tengelyében van Miozinhoz kötődhet (ATP igényes) Nagy elmozdulás

Miozin – ATP-ase aktivitású szabályozó fehérje Sejten belüli mozgásoknál pl.: a miozin rögzített struktúrához köt, az aktin ehhez képest mozdít el - lasszó Hólyagot fog és az aktinon „végigsétál” - transzport

Mikrofilamentumok

Mikrotubuláris rendszer Tubulin nevű fehérjéből felépülő csövek (aktin tipusú fehérje) Tubulin – dimer – monomerként viselkedve protofilamentumot épit – ebből 8-16 db egy cső Leggyakoribb 13 protofilamentum Egyik oldalán növekszik polimerizáció Másikon fogy depolimerizáció

Felépíti a csillót, ostort és azok alapi testét Alkotja a sejtközpontot (centriólumok) A magorsófonalakat A sejtosztódáskor mozgatja a kromoszómákat, általában a sejten belüli mozgásokat A vezikuláris transzportban is szerepelnek Ha sérülnek a tubulinhoz kapcsolódó fehérjék – kinezin, dinein - leáll a transzport és a sejtosztódás. pl.: kolchicin A fenti fehérjék ATP bomlás mellett un. molekuláris motorként viszik a hólyagokat.

Centriólum 9x3 szerkezet, sejtosztódásban van szerepe. A csilló, ostor alapi teste

Sejtközpont – 2 egymásra merőleges centriólum Sejtosztódás előtt osztódik, két pólusra vándorol, kromoszómák mozgatása Sejtváz irányítása Sejtalkotók mozgatása

Ostor, csilló Egyes sejttípusok felszínéről kinyúló, mozgékony, állandó sejtnyúlványok. Szerkezetük lényegében azonos, ha sok van és rövidek, akkor csilló, ha kevés és hosszú, akkor ostor. Az ostor előfordulása: - általában a hímivarsejteknél (kivéve virágos növények), - ostoros egysejtűeknél (zöld szemesostoros, álomkór ostoros), - szivacsok galléros ostoros sejtjeinél. A csilló előfordulása: - csillós egysejtűeknél (papucsállatka), - örvényférgek bőrizomtömlőjének felszínén, - szárazföldi gerincesek légutaiban, - gerincesek petevezetőjében.

Csilló szerkezete

Dinein és nexin karok A tubulus dinein karja miozin jellegű (ATP-ase, tubulinhoz (aktin típus) köt) Pajzs merev Nexin nyúlni képes

Ca van – kötés és elcsúszás egymáson (has. izomhoz) Ca nincs – elválás Kötőhelyeket egy kalmodulin nevű fehérje fedi (has. izomhoz) Hossztengely irányú elmozdulás helyett ! Nexin karok megnyúlnak, de „küllő” merev Csilló lecsap ATP kell még és Mg