Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék ENERGETIKA ENERGIAELLÁTÁS FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Gázok.
Advertisements

Stacionárius és instacionárius áramlás
Elektromos mező jellemzése
GÉP - MUNKA – ENERGIA - TELJESÍTMÉNY
Az elektromos mező feszültsége
Körfolyamatok (A 2. főtétel)
GÉP - MUNKA – ENERGIA - TELJESÍTMÉNY
Mechanikai munka munka erő elmozdulás (út) a munka mértékegysége m m
A jele Q, mértékegysége a J (joule).
Elektromos alapismeretek
Az elektrosztatikus feltöltődés keletkezése
Az elektrosztatikus feltöltődés keletkezése
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Dr. Ősz János Energetika I-II. energetikai BSc.
Energetika II. energetikai BSc szak (energetikai mérnök szak)
Készítette: Gáti-Kiss Dániel Témakör: Energiagazdálkodás
2. AZ ENERGETIKA ALAPJAI.
Az energia fogalma és jelentősége
Az alternatív energia felhasználása
Mérnöki Fizika II előadás
Megújuló Energiaforrások
Megújuló energiák Készítette: Hajdú Zsófia 9.b Felkészítő tanár: Pázmándy Hedvig Iskola: Fáy András Görögkatolikus Közgazdasági Szakközépiskola.
Megújuló energiaforrás
MEGÚJULÓ ENERGIA-FORRÁSOK
megújuló ENERGIÁK Iskola: Vak Bottyán János Általános Iskola
Megújuló energia Készítette: Bíró Tamás
FIZIKA 9-12 TANKÖNYVSOROZAT Apáczai Kiadó A KERETTANTERV javasolt éves óraszámai változat 55,57492,5- szabad --55,564 2.változat 55,57474-
Soros kapcsolás A soros kapcsolás aktív kétpólusok, pl. generátorok, vagy passzív kétpólusok, pl. ellenállások egymás utáni kapcsolása. Zárt áramkörben.
ELEKTROMOS ÁRAM, ELEKTROMOS TÖLTÉS.
Ezt a frekvenciát elektron plazmafrekvenciának nevezzük.
Elektromos alapjelenségek, áramerősség, feszültség
Összefoglalás Dinamika.
Áramköri alaptörvények
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Dr. Ősz János Energetika I-II. energetikai BSc.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Dr. Ősz János Fenntartható fejlődés és energetika.
MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK BIOMASSZA
MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK BIOMASSZA
A test mozgási energiája
Megújuló energiaforrás
Megújuló energiaforrások: Szélenergia
Megújuló energiaforrások
Magyarországi vezetékes szállítás fő vonalai
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Megújuló energiaforrások – Lehetőségek és problémák
szakmai környezetvédelem megújuló energiák 1.
Az elektromos áram.
LOGISZTIKA Előadó: Dr. Fazekas Lajos Debreceni Egyetem Műszaki Kar.
Hő és áram kapcsolata.
Készítette: Gáspár Lilla G. 8. b
Decentralizált energiaellátás
A negyedik halmazállapot: A Plazma halmazállapot
Elektromos áram, áramkör
Hő és az áram kapcsolata
Munka, energia teljesítmény.
A mértékegységet James Prescott Joule angol fizikus tiszteletére nevezték el. A joule a munka, a hőmennyiség és az energia – mint fizikai mennyiségek.
1. témakör Energetika 1. rész DR. ŐSZ JÁNOS ÁBRASOROZATA.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék ENERGETIKA ENERGETIKA TUDOMÁNYA FAZEKAS ANDRÁS.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék ENERGETIKA BEVEZETÉS BEMUTATKOZÁS OKTATÁSI TERV.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék ENERGETIKA VILLAMOS ENERGIA FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN.
Elektromosságtan.
FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN PhD c. egyetemi docens
Stacionárius és instacionárius áramlás
GÉP - MUNKA – ENERGIA - TELJESÍTMÉNY
FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN PhD c. egyetemi docens
FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN PhD c. egyetemi docens
FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN PhD c. egyetemi docens
Stacionárius és instacionárius áramlás
FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN PhD c. egyetemi docens
Megújuló energiaforrások II. Bukta Péter
A folyadékállapot.
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Előadás másolata:

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék ENERGETIKA ENERGIAELLÁTÁS FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN PhD c. egyetemi docens FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN PhD | ENERGETIKA | EN_M052 1ENERGIAELLÁTÁS

ENERGIAELLÁTÁS I. FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN PhD | ENERGETIKA | EN_M052 ENERGIAELLÁTÁS2 Energiaellátás alatt mindazon tevékenységek, folyamatok összessége értendő, amelyek végső soron az energiafogyasztók energiával történő ellátását biztosítják. A végfogyasztó energiával történő ellátása azt jelenti, hogy a fogyasztó számára adott időben, adott helyen, az igényelt mennyiségben és az igényelt minőségi paraméterekkel biztosítják az energiát, illetve az energiahordozót.

AZ ENERGIAELLÁTÁS SÉMÁJA FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN PhD | ENERGETIKA | EN_M049 ENERGETIKA TUDOMÁNYA3

AZ ENERGIAELLÁTÁS FOLYAMATA FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN PhD | ENERGETIKA | EN_M052 ENERGIAELLÁTÁS4 Az energiaellátás teljes technológiai folyamata négy alapvető alrendszerre osztható: - az energiahordozók kitermelésének, átalakításra való előkészítésének, - átalakításának (termelésének), - tárolásának, fogyasztókhoz való eljuttatásának, valamint a - felhasználásának alrendszerére. Az egyes energiahordozók esetében jelentős különbségek vannak az energiaellátás teljes technológiai folyamatának vonatkozásában.

AZ ENERGIAELLÁTÁS MÓDJA FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN PhD | ENERGETIKA | EN_M052 ENERGIAELLÁTÁS5 A fogyasztók egyedileg, vagy kiterjedt vezetékhálózaton keresztül láthatók el energiával. Vezetékes energiahálózatok: – Villamosenergia-ellátó hálózat – Földgázellátó hálózat – Távhőellátó hálózat

ENERGIAELLÁTÁS II. FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN PhD | ENERGETIKA | EN_M052 ENERGIAELLÁTÁS6 Az energiafogyasztók különféle formákban igénylik az energiát, illetve az energiahordozót. Az energiaellátás területén napjainkban meghatározó jelentőséggel bírnak – a különféle fosszilis energiahordozók (tüzelőanyagok); – a megújuló energiaforrások biztosította energia; – a nukleáris energia; – a hő; – a mechanikai energia; – a villamos energia.

FOSSZILIS TÜZELŐANYAGOK FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN PhD | ENERGETIKA | EN_M052 ENERGIAELLÁTÁS7 A fosszilis energiahordozók a nem megújuló energiaforrások körébe tartoznak. Fosszilis tüzelőanyagok alatt a bányászott szenet és a szénhidrogéneket – kőolajat, földgázt – értik, amelyek lebomlott növények és állatok maradványai. A fosszilis tüzelőanyagok természetes keletkezése több százmillió éves folyamat, a felhasználásuk sebessége ehhez az időtartamhoz viszonyítva elképzelhetetlenül rövid idő alatt megy végbe, ezért sorolják ezeket az energiahordozókat a nem megújuló energiaforrások közé.

MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK I. FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN PhD | ENERGETIKA | EN_M052 ENERGIAELLÁTÁS8 A megújuló energiaforrás olyan közeg, természeti jelenség, amelyből energia nyerhető ki, és az a felhasználásnak sebességéhez viszonyítva rövid idő alatt ismétlődően vagy folyamatosan rendelkezésre áll, vagy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül belül újratermelődik.

MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK II. FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN PhD | ENERGETIKA | EN_M052 ENERGIAELLÁTÁS9 A megújuló energiaforrások jelentősége, hogy használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel, tehát alkalmazásuk nem rombolja a környezetet, ugyanakkor nem is fogják vissza az emberiség fejlődési lehetőségeit. Az összes többi energiaforrás esetében nem ez a helyzet. Ugyanakkor tényszerűen meg kell állapítani, hogy a megújuló energiaforrásokat hasznosító technológiáknak is van környezetterhelő hatása.

NUKLEÁRIS ENERGIA FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN PhD | ENERGETIKA | EN_M052 ENERGIAELLÁTÁS10 A nukleáris energia (atomenergia) irányított láncreakció során szabadul fel, s hő formájában jelentkezik.

HŐ FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN PhD | ENERGETIKA | EN_M052 ENERGIAELLÁTÁS11 A hő a rendszer határfelületén fellépő, tömegkölcsönhatás nélküli energiatranszport-mennyiség, amit a hőmérséklet- eloszlás inhomogenitása indukál.

HŐ ÉS MUNKA KÖZÖTTI ANALÓGIA FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN PhD | ENERGETIKA | EN_M052 ENERGIAELLÁTÁS12 Mind a munka, mind pedig a hő a rendszer határfelületén fellépő, a rendszer és környezete közötti kölcsönhatáshoz tartozó jellemző. Mindkettő a termodinamikai rendszer két állapota közötti átmenetet (tranzienst) jellemzi és nem a rendszert. Mindkettő az átmeneti folyamathoz tartozó jellemző, azaz folyamatjellemzők és nem állapotjelzői a rendszernek. Mindkettő függvénye az állapotváltozás módjának, azaz útfüggők, ebből következően nem állapotjelzői a rendszernek.

MECHANIKAI ENERGIA FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN PhD | ENERGETIKA | EN_M052 ENERGIAELLÁTÁS13 A mozgási energiát, a rugalmas energiát, a helyzeti energiát, a forgási energiát összefoglaló néven mechanikai energiának nevezik.

VILLAMOS ENERGIA ELEKTROMOS POTENCIÁL FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN PhD | ENERGETIKA | EN_M052 ENERGIAELLÁTÁS14 Az elektromos (villamos) potenciál az elektromosságtan egyik alapfogalma. Az elektromos potenciál egy adott pontban egyenlő az elektromos potenciális energia és az elektromos töltés hányadosával. Mértékegysége ebből következően [J/C], azaz [V].

VILLAMOS ENERGIA FESZÜLTSÉG I. FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN PhD | ENERGETIKA | EN_M052 ENERGIAELLÁTÁS15 A feszültség az elektromos mezőt pontpáronként jellemzi a munkavégzés szempontjából. Az A pontnak a B ponthoz viszonyított feszültségén (U AB ) az elektromos mező A-ból B-be mozgó testen végzett munkájának és a test töltésének a hányadosa értett.

VILLAMOS ENERGIA FESZÜLTSÉG II. FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN PhD | ENERGETIKA | EN_M052 ENERGIAELLÁTÁS16 Minél nagyobb munkát képes végezni ugyanazon töltésen a mező, midőn a töltés A-ból B-be mozog, annál nagyobb A pont feszültsége B ponthoz viszonyítva. A feszültség mérőszáma a pozitív egységtöltésen végzett munka mérőszámával azonos. Az elektromos mező által végzett munka ezen esetben:

VILLAMOS KÖLCSÖNHATÁS VILLAMOS ENERGIA FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN PhD | ENERGETIKA | EN_M052 ENERGIAELLÁTÁS17 A villamos kölcsönhatás intenzív jellemzője a villamos potenciál, extenzív jellemzője a töltés. A villamos kölcsönhatás következtében meginduló energiaáram a villamos energia:

VILLAMOS KÖLCSÖNHATÁS VILLAMOS TELJESÍTMÉNY FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN PhD | ENERGETIKA | EN_M052 ENERGIAELLÁTÁS18 A villamos teljesítmény:

VILLAMOS KÖLCSÖNHATÁS KONDUKTÍV ÁRAM, KONVEKTÍV ÁRAM FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN PhD | ENERGETIKA | EN_M052 ENERGIAELLÁTÁS19 Lényegében minden rendezett töltésmozgást elektromos áramnak nevezünk, de mégis különbséget teszünk a fémekben az elektronok által létrehozott konduktív áram és a folyadékokban, gázokban szabad töltéshordozók (ionok) mozgása során létrejövő konvektív áram között.

VILLAMOS KÖLCSÖNHATÁS ELEKTROMOS ÁRAM FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN PhD | ENERGETIKA | EN_M052 ENERGIAELLÁTÁS20 Az elektromos áram (villamos áram) az elektromos töltéssel rendelkező részecskék egyirányú rendezett áramlása. Az áramlás irányának váltakozása alapján megkülönböztethető váltakozó áram, vagy áramlás irányának állandósága esetén egyenáram.