Fejlettségi különbségek az iszlám félperiférián Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2015/2016, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék dr. Jeney László egyetemi adjunktus

Főbb nemzetgazdasági ágak megoszlása Foglalkozási szerkezet Foglalkozási szerkezet –A kőolajszektor miatt Líbiában nagyobb a bányászat+ip aránya, Egyiptomban ehelyett a mg Bányászat, ipar: Líbia 30%, Egyiptom 17%, Tr 23% Bányászat, ipar: Líbia 30%, Egyiptom 17%, Tr 23% Szolgáltatások: Líbia 52% Egyiptom 51%, Tr 41% Szolgáltatások: Líbia 52% Egyiptom 51%, Tr 41% GDP GDP –A kőolajszektor miatt Algériában nagyobb a bányászat+ipar aránya –Turizmus miatt Marokkóban, Törökországban és Tunéziában nagyobb a szolgáltatások aránya Bányászat, ipar: Marokkó 36%, Algéria 60%, Tunézia 30%, Tr 30% Bányászat, ipar: Marokkó 36%, Algéria 60%, Tunézia 30%, Tr 30% Szolgáltatások: Marokkó 42%, Algéria 30%, Tunézia 56%, Tr 59% Szolgáltatások: Marokkó 42%, Algéria 30%, Tunézia 56%, Tr 59%

Agrárium alárendelt szerepe Száraz éghajlat + hódítások  nincs agrársiker Száraz éghajlat + hódítások  nincs agrársiker –Foglalkoztatás: Líbia 18%, –Ahol nincs szénhidrogénszektor, magasabb: Egyiptom 32%, Törökország 36% (csökken) –GDP: Marokkó 22%, Algéria 10%, Tunézia 14%, Tr 12% –Hagyományosan inkább a kereskedelem jelentősége Növénytermesztés: Növénytermesztés: –Gabona (búza, árpa) –Szubtrópusi kultúra: olíva, szőlő, déligyümölcsök (narancs), primőr, datolya, halfafű, hagyma –Iparnövények: gyapot  pamutipar, dohány  cigaretta Állattenyésztés: Állattenyésztés: –Sztyeppek nomád, félnomád állattartása –Extenzív pásztorkodás (juh, kecske) –Törökország: tekintélyes szarvasmarha-állomány –Sertés vallási tilalma

Mezőgazdaság földrajzi különbségei Mediterrán tengerpart (Földközi-tenger partvidéke) Mediterrán tengerpart (Földközi-tenger partvidéke) Sivatag: oázisgazdálkodás: Sivatag: oázisgazdálkodás: –Trópusi sivatag (Szahara, Arab-félsziget) –Mérsékelt égövi sivatag (Közép-Ázsia) 1.Folyók mentén (Nílus, Tigris, Eufrátesz, Szír-Darja, Amu-Darja, Indus) 2.Oázisokban Törökország: Törökország: –Kettős arculatú földművelés: mediterrán partvidékek és Anatóliai-fennsík –Egészségtelen birtokszerkezet

Szénhidrogénekre alapuló gazdaságok Kőolaj, földgáz: Kőolaj, földgáz: Algéria, Líbia, Arab-félsziget, Irán, Közép-Ázsia (Törökország, Tunézia) Algéria, Líbia, Arab-félsziget, Irán, Közép-Ázsia (Törökország, Tunézia) 1960-as évek eleje: kőolajmezők feltárása 1960-as évek eleje: kőolajmezők feltárása Kőolajexport (Líbia: kivitel 70%-a nyersolaj + 15%-a finomítványok) Kőolajexport (Líbia: kivitel 70%-a nyersolaj + 15%-a finomítványok) A kőolajszektor miatt nagyobb a bányászat+ip aránya: A kőolajszektor miatt nagyobb a bányászat+ip aránya: –Foglalkoztatás: Líbia 30% –GDP: Algéria 60% Ahol nincs kőolajszektor Ahol nincs kőolajszektor –Foglalkoztatás: Egyiptom 17%, Törökország 23% –GDP: Marokkó 36%, Tunézia 30%, Törökország 30%

Egyéb bányakincsek Sokféle bányakincs Sokféle bányakincs –Foszfát: Marokkó, Tunézia –Vasérc: Algéria (Tunézia) –Egyéb ásványkincsek (króm, nemfémes ásványi anyagok, bauxit, rézérc, ólom, molibdén, higany, antimon, feketekőszén, barnakőszén): Törökország Vízenergia Vízenergia –Egyiptom, –Törökország

77 Fejletlen és hiányos ipar Két legnagyobb foglalkoztató, hagyományos iparág Két legnagyobb foglalkoztató, hagyományos iparág –Élelmiszeripar: mezőgazdasági termékek előállítása mindenhol –Textil- és kézművesipar (gyapot, gyapjú, bőr, ötvös) Korai iparosítás  sokoldalúbb iparszerkezet: csak Egyiptom, Törökország Korai iparosítás  sokoldalúbb iparszerkezet: csak Egyiptom, Törökország –Törökország: (1930-as évek): nehézipar (megelőzte a Közel- Keletet), széles skálájú, de elmaradott gépgyártás, vegyipar –Egyiptom (1950-es évek): szovjet segítséggel  vegyipar, kőolaj-finomítás, műtrágyagyártás Fejletlen ipar Fejletlen ipar –Marokkó: fejletlen kohászat, gépipar, vegyipar (imp. kőolaj, foszfát) –Algéria: vegyipar –Tunézia: kohászat, gépipar, vegyipar

88 Az Iszlám Világ mai gazdaságainak egyéb fő jellemzői Turizmus Turizmus –Emiatt nagyobb a szolgáltatások GDP-n belüli aránya: Marokkó 42%, Algéria 30%, Tunézia 56%, Törökország 59% –Marokkó: legbiztonságosabb –Egyiptom, Jordánia, Tunézia, Törökország: utóbbi időben veszélyesebb Egyiptom: Szuezi-csatorna Egyiptom: Szuezi-csatorna –1956: államosítás

99Hazautalások Vendégmunkások hazautalásai: 6–7 Mrd $ (pl. Marokkó, Pakiszt, TR) Vendégmunkások hazautalásai: 6–7 Mrd $ (pl. Marokkó, Pakiszt, TR) Iszlám: nincs kamatszedés  informális módok (ősi és olcsóbb): pénz vagy egyéb ajándék kézben való hazajuttatása (hivatalos úton átutalt összeg 50%-a) Iszlám: nincs kamatszedés  informális módok (ősi és olcsóbb): pénz vagy egyéb ajándék kézben való hazajuttatása (hivatalos úton átutalt összeg 50%-a) Kivándorolt személy maga viszi haza az anyagi értéket, mikor hazalátogat Kivándorolt személy maga viszi haza az anyagi értéket, mikor hazalátogat Rendszeresen utazó közvetítő (pl. buszsofőr, vagy kereskedő) igénybevételével történő átutalás (Pakisztán: „hawala”-rendszer = átutalás) Rendszeresen utazó közvetítő (pl. buszsofőr, vagy kereskedő) igénybevételével történő átutalás (Pakisztán: „hawala”-rendszer = átutalás) Kiépített hálózat: átutalási technika, melyben sem fizikailag sem elektronikus formában nem mozog pénz (azonnal) Kiépített hálózat: átutalási technika, melyben sem fizikailag sem elektronikus formában nem mozog pénz (azonnal) Feladó odaadja a pénzt a „hawaldar”-nak, aki utasítja ügynökét a célországban, hogy a címzettnek fizesse ki Feladó odaadja a pénzt a „hawaldar”-nak, aki utasítja ügynökét a célországban, hogy a címzettnek fizesse ki Átutalás azonnal megtörténik, a közvetítők közötti pénzügyi elszámolás később, egy jól kidolgozott rendszer alapján kerül sor Átutalás azonnal megtörténik, a közvetítők közötti pénzügyi elszámolás később, egy jól kidolgozott rendszer alapján kerül sor Utalási költség az átutalandó összeg max 2%-a  relatíve olcsó Utalási költség az átutalandó összeg max 2%-a  relatíve olcsó Feladónak nem kell igazolnia személyazonosságát (illegális migráció) Feladónak nem kell igazolnia személyazonosságát (illegális migráció) Főleg ha célország pénzügyi szektora kiépítetlen vagy instabil (pl. banki összeomlások) Főleg ha célország pénzügyi szektora kiépítetlen vagy instabil (pl. banki összeomlások)

1010 Észak-Afrikán belüli különbségek Hasonlóságok: tőkeszegénység, szakemberhiány Hasonlóságok: tőkeszegénység, szakemberhiány Állami berendezkedés Állami berendezkedés –Marokkó: feudális maradványok, konzervatív, Maghreb-el-Aksza, alkotmányos monarchia (király) –Tunézia, Egyiptom: nyugati mintájú modernizáció, de jelenleg bizonytalan –Algéria, Líbia: központosított, szocialista kísérlet, iszlám fundamentalizmus, katonai diktatúra, köztársaság Gazdasági fejlettség (GDP/fő) Gazdasági fejlettség (GDP/fő) –Gazdagabbak: Tunézia, Egyiptom (turizmus  7600 $), Algéria, Líbia (szénhidrogének  7200 $) –Elmaradottabb: Marokkó (4300 $)

Arab-Közel-Kelet Vagy Arab-Délnyugat-Ázsia Vagy Arab-Délnyugat-Ázsia Arab világ keleti szárnya Arab világ keleti szárnya –Szunnita iszlám (DK-Irak: sííta) –Zsidó közösségek (Izrael: zsidó állam, pol, kat szempontból jelentős) –Keresztény közösségek (Izrael, Libanon) Két rész Két rész –Arab-félsziget: Szaúd-Arábia, Jemen, Omán, Bahrein, Katar, EAE, Kuvait –Termékeny Félhold (Tigris–Eufrátesz + Libanoni partvidék): Irak, Szíria, Jordánia, Libanon, Palesztina Alacsony népességszám, de: Alacsony népességszám, de: Utolsó fél évszázadban jelentős világgazdasági szerep, okai: Utolsó fél évszázadban jelentős világgazdasági szerep, okai: –Szénhidrogénen alapuló gazdagság –Arab–izraeli viszony

Elő-Ázsia Iráni népek Iráni népek Irán Irán –Egykori Perzsa hagyományok, síita állam –Regionális nagyhatalom –Szénhidrogén –1979-ig Sah uralma: nyugatbarát –1979: visszatér Komeini Ajatollah: szigorúbb iszlám, nyugatellenes Afganisztán Afganisztán –Befolyási övezetek határa (török, brit, kínai, orosz) –1980–1989: szovjet háborús vereség –2000-es évek: USA háborús vereség Pakisztán: Pakisztán: –Egykori brit befolyás –Vallási alapon vált el a hindu többségű Indiától, de területviták –Atomhatalom

Közép-Ázsia Türk népek Türk népek –Kiv. Tádzsikisztán: tádzsik iráni nép Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán Régi iszlám hagyományok Régi iszlám hagyományok Selyemút: Buhara, Szamarkand Selyemút: Buhara, Szamarkand XX. sz. eleje: orosz befolyás XX. sz. eleje: orosz befolyás –SZU tagköztársaságok:  orosz elit beköltözése (később visszaköltözése) –Ma is kötődik Moszkvához (FÁK), de reorientáció a saját hagyimányaihoz Törökország igyekszik kiépíteni befolyását Törökország igyekszik kiépíteni befolyását Szénhidrogén lelőhely Szénhidrogén lelőhely Piacgazdasági átmenet Piacgazdasági átmenet Városhiányos terület: Taskent (Üzb.) 2,3 mó Városhiányos terület: Taskent (Üzb.) 2,3 mó

Kisázsia: Törökország, Azerbajdzsán Az egy főre jutó GDP területi fejlettségi különbségei Törökországban 2001-ben Az egy főre jutó GDP területi fejlettségi különbségei Törökországban 2001-ben Azerbajdzsán: türk nép, síita szárny, SZU tagköztársaság volt, szénhidrogén (Baku) Azerbajdzsán: türk nép, síita szárny, SZU tagköztársaság volt, szénhidrogén (Baku)

A nyugat-kelet irányú fejlettségi lejtő Törökországban, 2001 (GDP/fő alapján)