Ágazaton belüli kereskedelem, high- tech export és keresetek a magyar iparban Soós Károly Attila KTI szeminárium június 23.

Fogalomhasználat Kereskedelem: az ágazaton belüli kereskedelemről szóló részben az EU 15-tel folytatott kereskedelem földolgozóipari része, élelmiszeripar nélkül. A Schumpeter-ágazatokról szóló részben az EU-15-tel folytatott árukereskedelem. Ágazaton belüli kereskedelem (intra-industry trade, IIT): a (nyolc számjegyű) Kombinált nómenklatúra azonos tételébe tartozó export és import közül a kisebbik.

Horizontális IIT: ha az egységnyi súlyú export- és importtermék súlya közel azonos egymással (15%- nál kisebb a súlyértékek eltérése); Vertikális IIT, VIIT: ha az előbbi föltétel nem teljesül; Alacsony minőségű VIIT: ha az export súlyértéke kisebb; Magas minőségű VIIT: ha az import súlyértéke kisebb; Fogalomhasználat (folyt.)

Az IIT hagyományos elmélete Például Intra-industry Specialisation in a Multi-Country and Multi-industry Framework, Bela Balassa and Luc Bauwens The Economic Journal, Vol. 97 (1987), Az IIT alapvetően a fejlett gazdaságok közötti kereskedelem jellemzője. A későbbi irodalom egyre többet foglalkozott a horizontális és a kétfajta vertikális IIT-vel, és meglátta a fejletlenebb országok részvételét abban. Ezt azonban alapjában véve alacsony minőségű VIIT- nek képzelték; a kevés empirikus elemzés eleve adottnak vette, hogy a VIIT ezekben az országokban, köztük az átalakuló Közép-Európában csakis ilyen lehet; nem is fáradtak azzal, hogy ennek utánaszámoljanak, pl. Aturupane, C. – Djankov, S. - Hoekman, B. (1999), “Horizontal and Vertical Intra-industry Trade between Eastern Europe and the European Union”, Weltwirtschaftliches-Archiv/Review-of-World-Economics, Vol 135, no.1, pp Ld. még Gabrisch, H. – Werner, K. (1998), “Advantages and drawbacks of EU membership - the structural dimension”, Comparative Economic Studies, Vol. 40. no. 3, pp

IIT és nemzetközi termelési hálózatok Napjainkban az IIT általában, de különösen egymáshoz közel fekvő ipari országok között, inkább félkész termékek, alkatrészek, részegységek nemzetközi termelési hálózatokon belüli mozgását jelenti, nem pedig késztermékek „választékcseréjét”. Például Magyarországon az EU-val folytatott iparitermék- kereskedelem háromnegyede gépipari termék, és nem tudunk olyan magyar gépipari késztermékről, amelyet csak belföldi alkatrészekből állítanának elő. Attól, hogy alapvetően ilyen hálózatokban való részvétel jelenti nálunk az IIT-t, még állhatna az, hogy ez szinte csak alacsony minőségű IIT. De nem áll.

IIT és a munkaerő minősége Nyilvánvalónak tűnik, hogy minél magasabb egy országban a munkaerő képzettsége, annál kedvezőbb helyzete lehet az országnak az IIT-ben – annál nagyobb mértékben lehet az IIT-ben való részvétele magas minőségű vertikális és horizontális IIT.

A kérdéseim Az exportban, azon belül az IIT –ben részt vevő magyar munkaerő milyen képzettségű a földolgozóipar átlagához képest? A horizontális és a magas minőségű vertikális IIT- ben részt vevő munkaerő magasabb képzettségű-e, mint az alacsony minőségű IIT-ben részt vevő munkaerő? A képzettséget részben szakképzettséggel (iskolai végzettséggel), részben munkajövedelemmel mérem, és vizsgálom a szakképzettség és a jövedelem viszonyát is.

Adatok Export, import és abból számított ágazaton belüli kereskedelem:Eurostat Comext; Vállalati létszám és személyi jellegű kiadások (personal outlays): NAV; Kereset (earnings)és szakképzettség: Bértarifa, „Tisztított kereset, ker1”, illetve „Iskolai végzettség, szakkepz”; Az adatok a négy számjegyű TEÁOR (NACE, rev. 2) alapján re összekapcsolhatók; A „Schumpeter” ágazatok vizsgálata SITC rev. 4 adatok alapján történik, re.

Adatok (folyt.) A képzettségi adatok kialakításánál a bértarifa- statisztikában használatos kétjegyű kódokból indulok ki. Ezek a következő dián látható módon épülnek föl, és 10-től 94-ig terjednek. A magasabb érték megasabb képzettséget jelöl. Az átlag körüli, évek között változó.A szmítások az éves átlagoktól való eltéréseken alapulnak, ugyanúgy, mint a jövedelmi adatoknál.

A képzettségi kódok rendszere Iskolai végzettség szintje Kódszám az első pozíción Általános iskola 0–7 osztály 1 Általános iskola 8 osztály 2 Szakiskola 3 Szakmunkásképző iskola 4 Szakközépiskola 5 Gimnázium 6 Technikum 7 Főiskola, Alapfokozat 8 Egyetem, Mesterfokozat 9 Szakképesítés szintje Kódszám a második pozíción Középfokú végzettségre épülő középfokú szakképesítés 1 Középfokú végzettségre épülő felsőfokú szakképesítés 2 Akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképesítés 3 Főiskolai, egyetemi végzettségre épülő posztgraduális képzésben (szakirányú továbbképzésben) szerzett további szakképesítés 4 Minden más esetben 0

Adatok (folyt.) Az exportadatok vállalatokhoz kapcsolásánál figyelmen kívül hagyom azt, hogy az adott vállalat ténylegesen exportál-e. Figyelembe vehetném ezt, de az eredményeken csak elhanyagolható mértékben változtatna. A számításokból kihagyom azokat a megfigyeléseket, amelyeknél a kereset, illetve az egy dolgozóra jutó személyi jellegű kiadás az adott évi földolgozóipari átlag 30%-ánál kisebb vagy 400%-ánál nagyobb.

Számítási eljárások Kizárólag OLS becsléseket alkalmazok robusztus hibákkal. Panel-eljárásra, főleg a megfigyelési egységek évek közötti változásai miatt, nincs lehetőség. Éves dummykkal is számoltam, de azok általában jelentéktelenek; ahol nem azok, ott utalok rájuk. A (dolgozók számával, illetve a bértarifa „esuly”-ával súlyozott) becslések függő változói: egy dolgozóra jutó személyi jellegű kiadás, kereset, szakképzettségi szint, illetve mindezek földolgozóipari átlagtól való százalékos eltérése, továbbá az egységnyi szakképzettségre jutó kereset átlagtól való százalékos eltérése.

Számítási eljárások (folyt.) A megfigyelések (személyek) száma néhol képtelenül magasnak látszik, mert egy-egy vállalat, illetve dolgozó több export- és nem-export, stb. ágazatban is szerepelhet. Némely esetben ágazati bontásban is vizsgálódom. Ezt azonban 5 ágazat(csoport)ra korlátozom: a vegy- és gyógyszeriparra (TEÁOR 20,21) a gumi- és műanyagiparra (22), a fémalapanyag-gyártásra (24), a fémföldolgozási termékek gyártására (25) és a gépiparra (26-30). A többi ágazat szerepe az exportban, IIT-ben elhanyagolható.

The share of Hungary’s five largest manufacturing export sectors to EU 15 in the total in , in percent Source: own calculation based on Eurostat comext.

Exports and various kinds of intra-industry trade: impact in % on personal outlays per worker, , OLS estimations Source: own calculaton based on Eurostat Comext, Hungarian Central Statistical Office and National Tax and Customs Administration data.

Exports and various kinds of intra-industry trade: relationship with earnings per worker, , OLS estimations, % Source: own calculaton based on Eurostat Comext, Hungarian Central Statistical Office and National Tax and Customs Administration data.

Exports’ relationship with personal outlays per worker (upper panel) and with earnings per worker (lower panel), , OLS estimations, %

High quality vertical intra-industry trade: relationship with personal outlays per worker, , OLS estimations, % Source: own calculaton based on Eurostat Comext, Hungarian Central Statistical Office and National Tax and Customs Administration data.

Horizontal intra-industry trade: relationship with earnings per worker, , OLS estimations, % Source: own calculaton based on Eurostat Comext, Hungarian Central Statistical Office and National Tax and Customs Administration data.

Low quality intra-industry trade: relationship with earnings per worker, , OLS estimations, % Source: own calculaton based on Eurostat Comext, Hungarian Central Statistical Office and National Tax and Customs Administration data.

Exports and various kinds of intra-industry trade: relationship with skill levels, , OLS estimations, % Source: own calculaton based on Eurostat Comext, Hungarian Central Statistical Office and National Tax and Customs Administration data.

Exports: relationship with skill levels, , OLS estimations, % Source: own calculaton based on Eurostat Comext, Hungarian Central Statistical Office and National Tax and Customs Administration data.

High quality vertical intra-industry trade: relationship with skill levels, , OLS estimations, % Source: own calculaton based on Eurostat Comext, Hungarian Central Statistical Office and National Tax and Customs Administration data.

Exports and various kinds of intra-industry trade: relationship with earnings per unit of skill levels, , OLS estimations, % Source: own calculaton based on Eurostat Comext, Hungarian Central Statistical Office and National Tax and Customs Administration data.

Horizontal intra-industry trade: relationship with earnings per unit of skill levels, , OLS estimations, % Source: own calculaton based on Eurostat Comext, Hungarian Central Statistical Office and National Tax and Customs Administration data.

Következtetések A földolgozóipari és azon belül ágazati szintű elemzés nem támasztja alá azt a nyilvánvaló föltevést, hogy a horizontális és a magas minőségű vertikális IIT-ben foglalkoztatottak képzettségi színvonala magasabb, mint az alacsony minőségű vertikális IIT-ben foglalkoztatottaké. A föltevést az elemzés nem is cáfolja. Megoldást csak mélyebb, vállalati szintű elemzés adhatna.

Következtetések (folyt.) Ugyanakkor az elemzés alapján kizárható az a sokszor hallható föltételezés, amely szerint a nemzetközi termelési hálózatokban való részvétel a magyar munkaerőt alacsony kereseti, képzettségi kategóriákba zárná be. A képzettség az érintett területeken megfelel a magyar földolgozóipar átlagának, annál valamivel magasabbnak tűnik. Azaz, a hálózatok igazodnak a magyar munkaerő képzettségéhez, nem pedig fordítva: a magyar munkaerő a hálózatok igényeihez.

Schumpeter ágazatok Német kutatók alakították ki a „Schumpeter ágazatok” fogalmát. Ezek a földolgozóipar kutatásigényes területei. Nagyvállalatok kikérdezése és azok üzemei földrajzi elhelyezkedésének elemzése alapján megkülönböztetnek mobilis és immobilis Schumpeter ágazatokat. Az előbbieknél a kutatás és az alapos szakértelem elszakíthatók egymástól, az utóbbiaknál nem. Elemzésük azt mutatja, hogy a Kína-EU15 kereskedelemben Kínáé a komparativ előny a mobilis, de az EU15-é az immobilis területeken. Ld. Dettmer, B. – Erixon, F. – Freytag, A. – Legault Tremblay, P.-O. (2011), “Dynamics of structural change. Trade Between the European Union and China”, The Chinese economy, Vol. 44, no. 4, pp. 42–74.

Schumpeter mobile and immobile product categories in Standard SITC Rev. 4, 2 digit chapters CODESLABELS SCHUMPETER MOBILE 51CHEMICAL MATERIALS AND PRODUCTS, N.E.S. 52ELECTRICAL MACHINERY, APPARATUS AND APP 58INORGANIC CHEMICALS 59MACHINERY SPECIALIZED FOR PARTICULAR IN 75OTHER TRANSPORT EQUIPMENT 76PLASTICS IN NON-PRIMARY FORMS 77POWER-GENERATING MACHINERY AND EQUIPMEN SCHUMPETER IMMOBILE 54GENERAL INDUSTRIAL MACHINERY AND EQUIPM 71MEDICINAL AND PHARMACEUTICAL PRODUCTS 72METALWORKING MACHINERY 73OFFICE MACHINES AND AUTOMATIC DATA-PROC 74ORGANIC CHEMICALS

Old EU Countries AustriaGermany SpainFinland GreeceIreland ItalyNetherl. Portug.Sweden CEE countries BulgariaCzech R. EstoniaHungary LithuaniaLatvia PolandRomania SloveniaSlovakia Non-EU Europe, Asia BelarusChina IsraelKorea (S) MalaysiaRussia SingaporeThailand TaiwanUkraine Note: calculated as ln[(exports of 'mobile' pruducts/total commodity exports)/ (imports of 'mobile' pruducts/total commodity imports)] Revealed comparative advantage/disadvatage in the trade of 'mobile' Schumpeter (research-intensive) manufacturing products

Old EU Countries AustriaGermany SpainFinland GreeceIreland ItalyNetherl. Portug.Sweden CEE countries BulgariaCzech R. EstoniaHungary LithuaniaLatvia PolandRomania SloveniaSlovakia Non-EU Europe, Asia BelarusChina IsraelKorea (S) MalaysiaRussia SingaporeThailand TaiwanUkraine Note: calculated as ln[(exports of 'immobile' pruducts/total commodity exports)/ (imports of 'immobile' pruducts/total commodity imports)] Revealed comparative advantage/disadvatage in the trade of 'immobile' Schumpeter (research-intensive) manufacturing products

Schumpeter mobile and immobile industries: impact on earnings and skill levels, , OLS estimations

Schumpeter mobile and immobile industries: impact in % on personal outlay per worker, , OLS estimations Variable over 1m€ Schum mobile-24.1*** Schum immobile66.5*** _cons93.3***108.1*** annual dummies to to 14 r N Pers. outlay per worker

Következtetés A Schumpeter ágazatokbeli jövedelmek és iskolai végzettségi szintek elemzése azt mutatja, hogy az immobilis, azaz a termelés helyszínén alapos szakértelmet, kutatói képességeket igénylő magyar földolgozóipari ágazatokban (amelyek az EU-ba irányuló összes exportunk kb 1/3-át adják) a végzettségi és jövedelmi szintek más területek átlagához képest igen magasak. Ez nagyon valószínűtlenné teszi azt, hogy ezeken a területeken csak az egyszerű mechanikus tevékenységeket végeztetik el nálunk a külföldi gyártók, tervezők, és megerősíteni látszik azt a fönti következtetést, hogy a nálunk aktív nemzetközi termelési hálózatok igazodnak a magyar munkaerő képzettségéhez, nem pedig fordítva: a magyar munkaerő a hálózatok igényeihez.