Várháborúk A királyi Magyarország és a hódoltság

Az 1552-es hadjárat A gyalui szerződés érvényesítése  1551 Castaldo kísérlete  a török válasza  1552-es nagy hadjárat  Bosszú Erdély elszigetelése a két országrész szétválasztása  Két irány  Főerők Ali budai pasa Temesvár Veszprém, Drégely Szolnok Nógrád, Szécsény Eger Hollókő, Buják A két sereg Szolnok alatt egyesül   Eger - a „Felvidék kapuja” Az 1552-es hadjárat Temesvár Lippa

Az 1552-es hadjárat Temesvár  Losonczy István Temesi ispán Drégely  Szondi György 150 fős védősereg Szolnok  Nyáry Lőrinc Eger - a „Felvidék kapuja”  Dobó István Sikeres védelem, a védők helytállása  Temesvár, Drégely, Szolnok katonáinak kitartása A török terve nem sikerült Szolnok Eger

’66-os hadjárat 1566 - a török ismét Eger ellen indul  a szultán változtatott tervén és a Zrínyi M. védte Szigetvár ellen vonul A utolsó csepp vérükig védik a várat ’66-os hadjárat Gyula számos kirohanás, megzavarták és meg is tépázták a török sereget Szept. 5. éjjel meghal Szulejmán  Zrínyiék végső kirohanása  hősi halál A császár, II. Miksa 100 ezer fős serege  Győrnél áll ... A másik sereg  Gyula elfoglalása Szigetvár

A XVI. századi jobbágyság e-gyik legsúlyo-sabb terhe: a várépítkezés XVI. századi várostrom … …és szünete

 patt helyzet alakul ki  Drinápolyi béke  rögzíti a status quo-t Szulejmán † után  patt helyzet alakul ki  Drinápolyi béke  rögzíti a status quo-t  évi adó A béke következménye Nincs „béke” Állandósulnak a portyák, párviadalok mindkét részről A törökök a megerősített végvárrendszert 1543-66. között 3x támadták Az 52-es és 66-os volt Szulejmán legnagyobb ilyen jellegű vállalkozása

Végváriak párbaja Török foglyok

Huszárvirtus (Báry Péter) Török portyázók Keresztények rajtaütése törökökön

A mindennapok képei

A királyi Magyarország Az ország nyugati és északi része  betagozódik a Habsburg Birodalomba  Megköveteli az egységes irányítást Egységes kormányszerveket hoz létre (BÉCS)  nádori intézményt  Helytartóság (kir. helytartó)  Udvari Kancellária  m. Kancellária  Udvari Kamara  m. Kamara  Udvari Haditanács   m. Haditanács Főkapitányság !!!kormányzat.ppt!!!

A védelem Védelem a törökkel szemben  6 főkapitány  100 végvár és 15-20 ezer katona A várak típusai  Kővárak, óolasz bástya, valamint  modern un. Újolasz, „füles bástyák” A védelem  Palánkvárak,  agyag, gerendaváz, vessző- nyalábok, külső tapasztással A várak: védelem irányítói  hadjáratok felfogása  felmentő sereg híján sorsuk megpecsételődik: lásd Szigetvár Bástya típusok

Az uralkodó és a rendek A politikai és igazgatási rendszer átalakul  megerősödik a rendiség  kir. udvar  országban  rendi intézményrendszer átvészelte  ogy.  adómegajánlás joga  nemesi vm.  állami élet jelentős része közép- és alsófokú bíráskodás, közigazgatás, adószedés belügyekben a rendek nagyobb önállósággal bírnak (rendi dualizmus) A nemesi társadalom militarizálódik !!!Familiáris,Szervitor.ppt!!!  Főnemesség szerepe , nemességé  (ogy. csak képviselet)  Főnem.: várak, magánhadsereg (familiárisi, szervitori rendszer) Az uralkodó és a rendek

A Hódoltság A török birodalom legészakibb tartománya  katonai alapon rendezkedik be  Közigazgatási  Vilajetek - élükön a pasa - a budai pasa a szultán helytartója is  Szandzsák - élükön a bég  Fontosabb hivatalok  Defterdár - adóügyek  Mufti - egyházjogász  Kádi - bíró A Hódoltság Török főtisztviselő Kádi

A meghódított föld a rajta élőkkel (a rájákkal) együtt a szultáné  Ebből kaptak szolgálati földet a  a tisztviselők és a lovas katonák A szolgálati birtok  örökíthető  rablógazdálkodás Tulajdonformák  Szultáni föld (szultáni hász)  a legjobb minőségű földek  Szolgálati birtok - két forma  Hivatali, szolgálati birtok, nem tulajdonos, csak a föld jövedelmével rendelkezett  Katonai, szpáhi birtok - katonáskodáshoz rendelt, szolgálati bir- tok,  örökölhető  rablógazdálkodás alakult ki

A birtok nem örökölhető  rablógazdálkodás Tulajdonformák  Szultáni föld (szultáni hász)  Szolgálati birtok - két forma  Hivatali birtok - szolgálati birtok, nem tulajdonos, csak a föld jövedelmével rendelkezett, a földdel nem.  Katonai szpáhi birtok - katonáskodáshoz rendelt, szolgálati birtok, nem örökölhető, emiatt rablógazdálkodás alakult ki, nem érdekelt a befektetésben A lakosok pénzzel és terménnyel szolgáltak a földesuruknak. Pénzben fizették a kapuadót (50 akcsé értékben). Az állami adók közül a legfontosabb a harádzs, melynek összege szintén 50 akcsé volt. Jelentős teher volt az állami robot (pl. postaszolgálat ellátása, hajóvontatás, várépítés)

Török katonák Topcsi Szpáhi Janicsár

Török tisztségviselők Janicsár Agák Defter jegyzék

Defterdár ülésterme Isztambulban