Tudományos folyóiratok PhD hallgatók részére Vasas Lívia, PhD 2015

Amiről szó lesz …. Nyomtatott, és online, only online, open access, ISSN számok Főszerkesztő, szerkesztőség, szerkesztőbizottság, tanácsadó testület, bírálók Szerzőknek szóló instrukciók: tartalmi és formai előírások Copyright kérdések Megjelenés gyakorisága, közleménytípusok, azok szerkezetének elemzése

A tudományos folyóiratokról.. A folyóiratok megjelenése: print…p+online, only online, open access stb. A tartalom: rovatok/közleménytípusok jelentősége „eredeti közlemények” Rendelkezik angol címmel, tartalomjegyzékkel (+képek), absztrakttal (+képek), kulcsszavakkal Rendszeres megjelenés Betartja mindazt, amit a szerkesztők ígérnek!

Folyóirat – ISSN kötet – füzet - tartalomjegyzék

Egy közlemény sémája Szerzők, munkahely cím, DOI, absztrakt, kulcsszavak Bevezetés Anyag/módszer Eredmény Megbeszélés Irodalom

Nyomtatottfolyóiratok Az Orvosi Hetilap címoldala 1857 Vol. 1.

Papír kiadású folyóiratok Nature címoldala 1880, Vol 22. „ Elektromos kísérlet légritka térben” Nature, 1880 vol. 22.

Információ a szerzőkről

Információ a szerzőknek

Információ a folyóiratok szerkesztőinek Uniform Requirements for Manuscripts Submitted to Biomedical Journals: Writing and Editing for Biomedical Publications

DOI szám képzése (pl: PhD értekezéseknél) /SE /SE. Az első 12 karakter azonos Ezt követi az adott év (pl ) Az utolsó 4 karakter a hallgató értekezésének a száma

DOAJ Több, mint open access folyóirat 122 országból Több, mint 2 millió publikáció

A DOAJ tartalma:

BioMed Central

A folyóiratcímek abc-ben

BioMed Central

kéziratból közlemény

BioMed Central

BMC Pre-publication history

A BMC kb. 500 tagja (BioMed Central, Chemistry Central, Springer Open folyóirat)

Nem hivatalos Impaktfaktor

Parazita (predator) folyóiratok Ismertető a parazita folyóiratokról az MTMT Dokumentumok között: Folyamatosan frissülő lista a lehetséges parazita folyóirat kiadókról: Folyamatosan frissülő lista a lehetséges parazita folyóiratokról: tényező egy megkérdőjelezhető Open Access kiadónak/folyóiratnak: identify-questionable-open-access-journal identify-questionable-open-access-journal

Akadémiai Kiadó

Akadémiai Kiadó

Szakterületenként változó publikációs szokások, elvárások Science, social science, human arts csoportosítás Eltérő közlemény szerkezet, bibliográfia, jegyzetek stb. A tudományos jelentőség – hivatkozások Nem kizárólag az IF-ek függvénye – az IF-ek hibás értelmezése

A publikálás útjának megválasztása, befolyásoló tényezők Az előkészített folyóirat címlistából az első kiválasztása Közlési egység megléte (szalámi politika) A szerzői útmutatók újbóli áttanulmányozása Etika vonzatok áttekintése Megfelelő angol nyelv használata

Miért is publikálunk? Az adott pályázat elnyerése miatt (a kutatási tervben jelzett publikációs kötelezettség)? A PhD fokozatszerzés miatt? Megfelelő pozíció elnyerése/megtartása? Megosztani a releváns tudományos közösséggel az elért eredményeket? Munkaköri kötelesség? Mindezek nem befolyásolják a folyóirat szerkesztőségeket, illetve a közlemény megjelenésének a döntéshozóit.

How to write an article: Preparing a publishable manuscript! Shidham VB, Pitman MB, Demay RM Cytojournal. 2012;9:1. doi: / A kutatás végzése Performing the research Az eredmény – adatok elemzése Analyzing the data (results) A kézirat készítése Preparing the manuscript Szerzőség: WAME (World Association of Medical Editors) A folyóirat kiválasztása (journal selection) Szerzőknek szóló útmutató (instructions to authors) A szerkezet: anyag, módszer, eredmények, diszkusszió – a végén a bevezetés A reference lista - Endnote használata Strukturált absztrakt Újra és újra elolvasni, javítani, a társszerzőknek elküldeni

A kutatás eredménye – jó kézirat készítése Világos, érthető, reprodukálható - LOGIKUS Ismerni a közlemény szerkezetét (az irodalom megfelelő használata: a múlt és a jelen irodalmának felhasználása) Bevezetés, anyag módszer, eredmények, diszkusszió (ahol a perspektívák is szerepelnek) Technikai előírások betartása A tartalom világos, logikus kifejtése

Megfelelő közleménytípus megválasztása, cím, szerkezet Eredeti közlemény fontossága Egyéb közleménytípus, amely a peer-review eljáráson is keresztülmegy (proceeding paper) Megfelelő, a tartalomra jellemző cím (nem hosszú, nem általános, nincs rövidítés, figyelemfelkeltő) kiválasztása Absztrakt: nem a bevezető, rövid, informatív, mit kutat, milyen eredmény várható, pontos A módszereknél a reprodukálhatóságra figyelni kell Az eredmény világos legyen- irodalom nélkül A diszkussziónál a teljes releváns irodalmat használni kell, behelyezve a saját eredményt, nem egyenlő az absztrakttal A bibliográfia az előírásoknak megfelelő legyen, a többi közleménynek megfelelő hosszúságú Ha javítást kérnek – azt pontosan megtenni

ROVATOK Válogatás a tudományos folyóiratok rovataiból Hírek Összefoglaló referátumok Eredeti közlemények Történet Levelek a szerkesztőhöz Folyóiratcikkekből referátumok Beszámolók Könyvismertetések Interjú Vegyes anyag News Review articles Original articles Horus Letters to the editor From the literature Reports Book reviews Interview Miscellany

A tudományos közlemények gyakoribb fajtái Eredeti közlemények –Szokványos közlemények (original/regular articles) –Sürgős közlemények (rapid communications, accelerated publications) –Előzetes közlemények (preliminary articles / preliminary reports) –Tudományos levelek (science / research letter, brief / short communications) Összefoglaló közlemények –Rendszerező/leíró összefoglaló közlemények (review articles, review, overview, series) –Gyors szemle (rapid reviews, long commentaries) –Útmutatók (guidelines) –Szerkesztőségi közlemények (editorials) –Továbbképző közlemények (educational articles) –Gyökerek - történeti összefoglalók (history) –Összegző elemzések (metaanalyzis) Esettanulmányok –Esetismertetések (case reports) Egyéb közleményfajták –Elnöki köszöntő (presidental address) –Levél a szerkesztőséghez/szerkesztőhöz (letters to editor, correspondence) –Véleménynyilvánítás (commentary) –Kerekasztal-megbeszélés (round table discussion) –Hírek, bejelentések, könyvismertetések, beszámolók stb. Forrás: Bősze P., Palkovits M.: Tudományos közlemények írása, szerkesztése és értékelése. Budapest: NOK Kiadó, p

Sikertelen közlés? Új folyóirat keresése: a második legjobb ….. Új szerzői útmutató tanulmányozása Új közlemény – a meglévő átírása, figyelembe véve az előző folyóirat elutasításának indokait.

Közlési etika - tartalmi kérdések COPE – Committee On Publication Ethics  Szerzőség, társszerzők  Másodközlés (cím, irodalomjegyzék elemzés, szövegazonosság)  Plágium

Szerzőség, társszerzők ICMJE meghatározása 3 főbb pontra bontható, hogy ki lehet szerző: –1. pontban találhatók a conception (ötlet, kezdeményezés szerzője), a design (megtervezésben résztvevő), illetve az analysis and interpretation (az elemzésben aktívan szereplő) kifejezések. –2. pontból a drafting the article (a cikk megfogalmazásában résztvevő) fogalmat emelnénk ki, míg a –3. pont a final approval kifejezéssel a végső szöveg elfogadására utal. Szerző csak az lehet, aki mind a három pontban foglaltaknak megfelel. a NIH útmutatása 8 pontban fogalmazza meg, hogy melyek lehetnek szerzőre jogosító tényezők: ötlet, kezdeményezés, elképzelés, megtervezés, kivitelezés, értelmezés, értékelés és megírás. A fő különbség az ICMJE meghatározásától, hogy a NIH szerint, ha a 8 pont bármelyikének megfelel valaki, szerzőnek tekinthető. Abban viszont mind a két változat megegyezik, hogy a kivitelezés anyagi biztosítása illetve maga az adatgyűjtés nem tartozik a szerzőség fogalmába. A közreműködő (contributor) – de valódi szerzőnek nem tekinthető – személyek, kutatócsoportok, akik támogatóként stb. vettek részt a közlemény létrejöttében a köszönetnyilvánításban vagy lábjegyzetben vagy egyéb szövegrészben megemlíthetők, de semmiképp sem a „byline” részben. A nem szerzőnek ítélt csoportok, személyek különösen a multicentrikus közleményeknél számítanak. Forrás: Berhidi A., Csajbók E., Vasas L.: Szerzői dömping. Mikor öntünk tiszta vizet a pohárba? – kérdezi az orvosi könyvtáros. Orv. Hetil, 2010; 151(5):

Másodközlés Kettős közlés kérdése Etikus: Rövid előzetes közlemények (előadások, poszterek összefoglalója, kivonata) teljes terjedelemben (in extenso) való megjelenése Nem etikus: Ugyanannak a tudományos anyagnak ugyanazon/vagy különböző nyelven való többszöri közlése (teljes terjedelemben) némi adat- vagy szerkezeti módosítással Egy kutatási eredmény részekre szedése, s adott szöveg és bibliográfiai azonosság – autoplagium – más cím mellett ismételt közlés Ugyanazon eredmények magyar és idegen nyelven való közlése? – A kétnyelvű közlés etikailag általában megengedett, de ez egy tételnek számít Forrás: Berhidi A., Csajbók E., Vasas L.: Szerzői dömping. Mikor öntünk tiszta vizet a pohárba? – kérdezi az orvosi könyvtáros. Orv. Hetil, 2010; 151(5): 189.

Plágium Plágiumnak vagy plagizálásnak nevezik azt a cselekedetet, ha valaki egy másik ember (az eredeti szerző) munkáját saját publikált munkájában hivatkozás, forrás megjelölés és/vagy szerzői engedély nélkül felhasználja, azt sajátjaként tünteti fel, és ezzel az eredeti szerző jogait sérti. Akár egy mondat szó szerinti átvétele, egy táblázat használata a forrás feltüntetése nélkül plágiumot jelent. Plágium kereső szoftverek az interneten: MTA Sztaki KOPI Duplichecker Forrás: Hames, I.: Peer review and manuscript management in scientific journals. Blackwell Publishing, pp.:177.

Szempontok egy közlemény írásakor Irodalom-kezelő szoftver alkalmazása (EndNote, RefMan, stb.) Kutatás tervezése, (Anyag-módszer), szerzőség megbeszélése Eredmények: legkisebb közlési egység A tárgyban további eredmények: komment, letter, stb. formában, illetve új közlemény, de nem lehet azonos szövegrész …. Diszkusszió ténylegesen.. Bibliográfia – nem lehet 2 közleménynek közös bibliográfiája

Köszönöm a figyelmet!