Szülei Mechwart György és Hofmann Erzsébet. Pályáját lakatosként kezdte. Ezután végezte mérnöki tanulmányait Augsburgban. Nemsokára a Károly- Lajos-vasúti igazgatóságnál kilátásba helyezett mérnöki állás elfoglalása érdekében Pestre jött. Itt megismerkedett Ganz Ábrahámmal és 1859-ben belépett Ganz Ábrahám kis vasöntőműhelyébe, amely az ő munkássága révén jelentős vállalattá fejlődött. Mechwart lett az 1869-ben részvénytársasággá alakult Ganz és Társa- Danubius Villamossági-, Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt. műszaki igazgatója, majd vezérigazgatója ben Eichleiter távozott a cégtől. Ebben az évben találta fel a kéregöntésű, rovátkolt hengerekkel dolgozó hengerszéket és ezzel a magyar malomipar aranykorát alapozta meg.

A 125 éves középfokú magyar iparoktatás egyik intézménytípusa kezdetben a kassai és 1879-től a budapesti felső ipariskola volt. Majd az 1890-es évektől új iskolatípusként létrehozzák az ipari szakiskolákat. Városunkban is felvetődik egy középipariskola alapításának gondolata, sőt 1886-ban középipar tanodai alap létesítésére is sor kerül. A terv azonban nem vált valóra, de nem is merült feledésbe. A debreceni "középipariskola" ügye húsz éves várakozás után jut a megvalósítás stádiumába. Kossuth Lajos fia, Kossuth Ferenc szeptemberében a városhoz írt levelében úgy fogalmaz, hogy a kézműves ipar fejlesztése céljából Debrecenben "... tervezett tanfolyamok állandó alapját egy fémipari szakiskola..." által kívánja biztosítani. Kétéves alkudozás után végre létrejön a megegyezés - a középfokú szakoktatásért felelős - kereskedelemügyi miniszter és a maradandóság városa között az intézet létesítésének feltételeit illetően: június 13-án Kossuth Ferenc arról rendelkezik, hogy: "... a Debrecen sz. királyi város közönségével történt megállapodás értelmében az ottani fémipari szakiskola folyó év szeptember havában megalapítandó."

Részlet az iskola alapító okiratából

Az iskola az első világháborúban A középfokú szakembernevelést egyre eredményesebben végző fémipari szakiskola fennállásának hetedik esztendejében kitört az első világháború. Az iskolában hadi kórház van, s a tanműhelyben - a nyári szünetben is - haditermelés folyik egészen október 18-ig. Az első világháború pusztítását az tette teljessé, hogy a tanácsköztársaság leverésében közreműködő, s április 22-én Debrecenben bevonuló román csapatok az iskola felszereléseit és gépeit elszállították. Az üresen maradt épületben mindent elölről kellett kezdeni. A háborútól megtépázott, igen szűkös anyagi viszonyok között, s nehéz politikai légkörben talpra állni készülő fémipari szakiskolát júliusában a kereskedelemügyi miniszter "... egy rendes szakiskolai tagozatú faipari szakosztály..." szervezésével bízza meg.

Az iskola a két világháború között A következő tanévekben újra fel kellett szerelni a fémipari műhelyt, s meg kellett teremteni a faipari szakiskolai képzés személyi és tárgyi feltételeit. Az ország súlyos anyagi helyzetében a "... kenyérkereső foglalkozás elsajátításának lehető..." könnyítését akarták elérni az iparoktatás vezetői a szakiskolai tanulmányi idő egy éves rövidítésével. Az 1924/25. tanévtől tért át szakiskolánk a hároméves képzésre. Az átszervezés lényegében nem érintette a korábbi képzési célt és tartalmat. Ezzel egy időben az egész iskolaépület belső felújítását is el kellett végezni. A két világháború között egyre erőteljesebben hangoztatják az iparoktatás szakemberei - köztük Kiszely Árpád, iskolánk akkori igazgatója - hogy a magyar középfokú szakoktatás igazi és radikális reformja elodázhatatlan. Az Állami Iparoktatási Intézetek Tanárainak Egyesülete 1935-ben iskolánkban tartott közgyűlésén: a gimnáziumokkal egyenrangú érettségit adó, egységes középfokú iparoktatási intézményrendszer kiépítését, s a végzettek számára technikusi cím megadását követeli.

Az iskola a második világháborúban A következő tanév elején megérkeznek az első behívók. Jóformán a II. világháború előestéjén az iparügyi miniszter az iskolát felveszi a hadi üzemek "B" csoportjába, s az intézet személyzetét katonai fennhatóság alá helyezik. Ennek nyomán minden év közötti személy honvédelmi munkára igénybe vehető. Folytatódnak a katonai behívások. Az június 2-i légitámadás jelentős kárt okoz az iskola épületében. A tanműhelyben azonban a haditermelés zavartalan, s az 1944/45-ös rendkívüli tanév megnyitásának előkészületei is folynak. Az szeptember 1-jei légitámadás "... alkalmával iskolánk súlyos bombatalálatot kapott, melynek következtében az egész épület teljesen használhatatlanná vált."

Az iskola a második világháború után Amikor a front átvonult a városon, intézetünk épületének egy része romokban hevert, műhelye pedig ismét kifosztva várta az élet megindulását. A következő tanévekben elsőrendű feladat volt az újjáépítés, valamint a felső ipariskolai oktatás rendes menetének mielőbbi biztosítása. Ez a munka eredményesen haladt Újvárosi Imre, majd László Árpád igazgatósával, s az 1946/47-es tanévben folyamatos tanítás mellett már a teljes tantervi anyagot el tudták végezni. Ebben a tanévben Kövesdy László építészmérnök lesz iskolánk igazgatója, s tíz éven át nagy szakértelemmel és ügybuzgalommal vezeti az intézetet. Az ő irányításával fejeződik be az újjáépítés, majd pedig tervei és szervezőmunkája nyomán jön létre az első iskolabővítés, a mai 9-es, 19-es és 29-es tantermek megépítésével. A műhely újra felszerelése is eredményesen halad, de hosszú időbe telik míg a háború előtti szintet elérik.

Sztankay Farkas Béla ( ) Kiszely Árpád ( ) Szabó Gábor ( ) Újvárosi Imre ( ) László Árpád ( ) Kövesdy László ( ) Jánószky Mihály ( ) Kovács Gábor ( ) Dr. Kárpáti László ( )

Dr. Barcsa Lajos (2002 -től)

Iskolánkban működik: Iskolaújság Iskola rádió/Stúdió Lego robot szakkör Futsal edzés Idegen nyelvű drámaszakkör DÖK rendezvények

Iskolánk minden évben Mechwart napot szervez névadónk születésnapjának emlékére. Ezeken a napokon megemlékezünk Mechwartról valamint az igazgatóság jutalmakat ad át a tanulmányi versenyek legjobbjainak. A nap további része diák önkormányzati nap. Ilyenkor nincs tanítás,a diákok és tanárok együtt élvezik a DÖK által szervezett programokat.

Iskolánkba jelentkező tanulók 3 szakirányból választhatnak: Informatikai rendszergazda: 4 év gimnáziumi képzés során szakmai órák is vannak, majd az ezt követő 1 évben emelt szintű OKJ-s szakképesítés megszerzésére van lehetősége tanulóknak. A szakképző évfolyamon lehetőség van a CISCO Akadémián a világ 130 országában „jegyzett” CCNA oklevél megszerzésére is.

Gépgyártástechnológiai technikus: 4 év gimnáziumi képzés után OKJ-s szakképesítés komplex szakmai vizsgájára készülnek a tanulók. A szakképző évfolyam zárásakor lehetőség van CNC gépkezelő vizsga letételére is. Német két tanítási nyelvű gépészeti szakirányú képzési forma: A 9. évfolyam nyelvi előkészítő jelleggel működik. Érettségi vizsga az öt éves képzés végén van. Egyes tantárgyak oktatása német nyelven történik. A speciális érettségi bizonyítvány az állami nyelvvizsgák különböző szintjeinek is megfelelhet majd.