4. lecke Nem sejtes rendszerek Vírusok, viroidok és a prionok.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A mikrobák világa Szabad szemmel nem látható élőlények Vírusok,
Advertisements

Mi az a mikroorganizmus?
Sejtjeink jellemzői 4. Lecke 8. osztály.
Az élőlények országai.
A védekezés.
AIDS Acquired ImmunoDeficiency Syndrome (Szerzett Immunhiányos Tünetegyüttes)
Vírusok Kanyaró Mumpsz Rubeola.
Virulens/intemperált bakteriofágok
Készítette: Lerner Tamás
Nukleinsavak – az öröklődés molekulái
„vírus” jelentése „méreg” (latin)
Kórokozók (patogének)
VÍRUSOK, PRIONOK, VIROIDOK
Az emberiség életében Készítette: Árvay Brigitta
A vírusok vírus (lat.) – méreg gör.- phag Dimitrij Ivanovszkij
Öröklődés molekuláris alapjai
A vírusok. A valódi sejtmagvas egysejtűek országa.
A nukleinsavak.
Ismétlés parányok.
Transzdukció Készítette: Őri Zsuzsanna Emese 2007.március 30.
Készítette: Sólyom Katalin Április 22.
Készítette: Juhász Orsolya
Vírusellenes szerek 1 kell Készítette: Monek Éva.
A vírusok törzse.
Nukleotid típusú vegyületek
NUKLEINSAVAK MBI®.
AZ INTRACELLULÁRIS BAKTÉRIUMOK ELLENI IMMUNVÁLASZ
A vírusok, a prokarióták és az állati egysejtűek
Nukleinsavak és a fehérjék bioszintézise
AZ EMBERI IMMUNRENDSZER FELÉPÍTÉSE, MŰKÖDÉSE
A spanyolnátha Szerző: Bokor Mariann SZTE,Szeged
Baktériumok és vírusok genetikája
Biológia tananyagok 3-4. óra: A vírusok.
Evolúcióbiológia és asztrobiológia
Nukleinsavak énGÉN….öGÉN.
jellemz ő i Él ő és élettelen Mezsgyé- jén Önmagá- ban életképte- len Fert ő z ő ké- pesek Kiszakadt önállósult örökít ő a nyag- részletek.
4. óra: Eukarióta egysejtűek
Az élővilág főbb csoportjai, mikroorganizmusok
Testünk építőkövei.
Az élővilág legkisebb egységei
KULCSSZAVAK ÉLETJELENSÉG EUKARIÓTA TERMÉSZETES RENDSZER EVOLÚCIÓ
Vírusok.
Egyed alatti szerveződési szintek
Világjárványok az emberiség életében
Készítette:Haller Gabriella 10.d ;)
HARC A VÍRUSOK ELLEN, A VÉDŐOLTÁSOK FEJLESZTÉSE LABORATÓRIUMI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT Szekeres Zsófi.
Azok, akik nem is élnek de sokszorozódnak
3. Az egyed szerveződési szintje Nem sejtes rendszerek Vírusok, viroidok és a prionok.
7. lecke Az ember és az egysejtűek. Baktériumok  Kórokozó baktériumok -viszonylag kevés faj - paraziták - paraziták károsítják a gazdaszervezetet: károsítják.
34. lecke A fehérjék felépítése a sejtben. Lényege: Lényege:  20 féle aminosavból polipeptidlánc (fehérjelánc) képződik  A polipeptidlánc aminosav sorrendjét.
Vakcinák. Edward Jenner Fekete himlő Tehén himlő Fekete himlő Tehén himlő
24. lecke Nuklein- vegyületek. A nukleotidok Összetett szerves vegyületek építőmolekulái: építőmolekulái:  5 C atomos cukor (pentóz)  Ribóz  Dezoxi-ribóz.
30. Lecke Az anyagcsere általános jellemzői
Nukleinsavak. Nukleinsavak fontossága Az élő szervezet nélkülözhetetlen, minden sejtben megtalálható szénvegyületei  öröklődés  fehérjék szintézise.
EGYSEJTŰ EUKARIÓTÁK APRÓ ÓRIÁSOK.
Hormonokról általában Hormonhatás mechanizmusa
Rafts are liquid-ordered domains that are more tightly packed than the surrounding non-raft phase of the bilayer. The tighter packing is due to the saturated.
43. lecke A Humán Genom Program
VÍRUSOK.
Biomérnököknek, Vegyészmérnököknek
A nemi betegségek napjainkban
A prokarióták.
RNS TUMORVÍRUSOK (Retrovírusok)
47. lecke A növények vízháztartása
BAKTÉRIUMOK.
22. lecke A szénhidrátok.
Komenczi Bertalan Információelmélet
Egészségügyi ügyvitelszervező szak Bevezető előadás
VÍRUSOK.
Előadás másolata:

4. lecke Nem sejtes rendszerek Vírusok, viroidok és a prionok

Vírusok

 1892-ben Dimitrij Ivanovszkij fedezte fel a vírusokat  Biológiai jelentőségük: az élő és az élettelen határán álló képződmények, az élő és az élettelen határán álló képződmények, nem sejtek (makromolekula rendszerek) nem sejtek (makromolekula rendszerek)  Méretük: nanométeres (a m milliárdod része) elektronmikroszkóppal láthatók elektronmikroszkóppal láthatók  Felépítés:  Örökítő anyag (DNS vagy a retrovírusoknál RNS)  Fehérjeburok fehérjeburok szerkezetének a fajtái: fehérjeburok szerkezetének a fajtái:  Kubikális: influenza vírus, adenovírus  Helikális: DMV  Binális: bakteriofágok

 Két megjelenési forma:  Vegetatív vírus: gazdasejtbe került vírus vagy vírus örökítőanyag (a baktérium vírusoknál)  Virion: inaktív forma, gazdasejten kívüli vírus

„életmódjuk”: élősködés (parazita életmód) a gazdasejtet veszik igénybe a „szaporodásukhoz”, sokszorozódásukhoz Sokszorozódás= vírusfertőzés folyamata:  kapcsolódik a gazdasejt felszínén levő receptorhoz (kötőanyaghoz)  bekerül a sejtbe a teljes vírus v. a vírus örökítő anyaga  A vírus örökítő anyaga átprogramozza a gazdasejt működését, a sejt „legyártja” a vírus nukleinsavakat és fehérjéket, ezek vírussá épülnek össze  a vírusok kiszabadulnak a sejtből

 A vírusok nem tekinthetők igazi élőlényeknek:  Önmagukban nem mutatnak életjelenségeket  Önálló mozgásra nem képesek: - egyik élőlény átviszi a másikra - gazdaszervezetből átjut az utódba - a közeg mozgása szállítja  Nem tudnak önállóan szaporodni (sokszorozódnak)  Kristályosíthatók  Eredetük: már meglévő sejtek örökítő anyagából kiszakadt részletek, melyek az evolúció során önállóvá váltak

Vírusok csoportosítása:  Örökítőanyaguk szerint: RNS vírusok (retrovírusok) RNS vírusok (retrovírusok) pl. DMV, veszettség vírusa pl. DMV, veszettség vírusa DNS vírusok DNS vírusok pl. bakteriofágok, herpeszvírus pl. bakteriofágok, herpeszvírus

 Gazdasejt szerint bakteriofágok= baktérium vírusok bakteriofágok= baktérium vírusok pl. T2- fág (DNS) pl. T2- fág (DNS) növényi vírusok növényi vírusok pl. DMV (RNS) pl. DMV (RNS) állati és emberi vírusok állati és emberi vírusok pl. száj és körömfájás vírusa (RNS), pl. száj és körömfájás vírusa (RNS), veszettség vírusa (RNS) veszettség vírusa (RNS) rózsahimlő vírusa (RNS), (feketehimlő RNS) rózsahimlő vírusa (RNS), (feketehimlő RNS) kanyaró vírusa (RNS), kanyaró vírusa (RNS), nátha vírusa (RNS), influenza vírusa (RNS) nátha vírusa (RNS), influenza vírusa (RNS) mumpsz vírusa RNS, hepatitisz vírusa(RNS) mumpsz vírusa RNS, hepatitisz vírusa(RNS) HIV (RNS), ebola vírusa (RNS) HIV (RNS), ebola vírusa (RNS) herpesz vírus (DNS), szemölcsvírus (DNS) herpesz vírus (DNS), szemölcsvírus (DNS)

 Feketehimlő és a kanyaró: - a 20. században már volt ellenük védőoltás, - a 20. században már volt ellenük védőoltás, de (fekete) himlőben mó de (fekete) himlőben mó kanyaróban 100 mó ember halt meg kanyaróban 100 mó ember halt meg -a 20. sz. legnagyobb tömeggyilkosai  Járvány: tömegesen alakul ki a betegség  Pandémia: több kontinensre kiterjedő világjár- vány vány pl as spanyolnátha járvány (a spanyolnáthát infuenzaví- (a spanyolnáthát infuenzaví- rus okozta) rus okozta)

Szubvirális rendszerek  Szubvirális: vírus alatti a méretük  Viroidok és prionok

Viroidok

 Felépítésük: rövid egy láncú RNS molekulák  Kórokozók: számos növényfajt, illetve az embert (hepatitis D kórokozója)

Prionok

 Felépítésük: fehérjék Fajtái: - egészségesen működők és kórokozók - egészségesen működők és kórokozók (kórokozó prion fehérjék) (kórokozó prion fehérjék) - egészségesekből alakulnak ki a kórokozók - egészségesekből alakulnak ki a kórokozók - a kórokozókat az enzimek nem tudják bontani - a kórokozókat az enzimek nem tudják bontani - sokszorozódásukat a beteg sejt DNS részlete - sokszorozódásukat a beteg sejt DNS részlete irányítja irányítja - betegség: - betegség: az agyvelő szivacsosan sorvad az agyvelő szivacsosan sorvad embernél: Crautzfeld- Jacob kór embernél: Crautzfeld- Jacob kór szarvasmarhánál: kergemarhakór szarvasmarhánál: kergemarhakór