Hőmérséklet Likker Erika Zsuzsanna. A hőmérséklet mérésére hőmérőt használunk. Minden kontinensnek megvan a saját hő tulajdonsága és környezettipusa:

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Földrajz 7. Az előző évben tanultuk
Advertisements

ÉGHAJLATI ÉS FÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG
Meleg mérsékelt öv Mediterrán terület.
A tundra.
Élet a tundrán.
A Föld élővilága 1.) Trópusi esőerdők
A száraz kontinentális terület
III. Anyag és energia áthelyeződési folyamatok az óceán-légkör rendszerben A nagy földi légkörzés.
Az élőlények és környezetük
AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDŐ ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI
A mérsékelt övezet (folytatás).
Hideg övezet és a függőleges övezetesség
Az általános légkörzés
A tundrától a trópusokig
A forró (trópusi) övezet jellemzése
Függőleges övezetesség
Időszakosan változó és helyi szelek
A hideg övezet.
A világ szubtrópusi monszun területei
Meleg mérsékelt öv Mediterrán terület.
Átmeneti öv.
Hideg mérsékelt öv Tajga éghajlat.
Négy évszak Nagy Ferenc 7.b Felkészítő tanár:Salamon Róza
Környezetünk élővilága
Éghajlat, klíma „Az életközösségekre, szupraindividuális rendszerekre ható kényszerfeltételek egy csoportja” WMO def.: az éghajlati rendszer által véges.
Sarkvidéki öv.
Hegyvidéki (függőleges) övezetesség
Sarkköri öv.
MONSZUNOK.
Éghajlatot befolyásoló egyéb tényezők Tenger áramlatok.
Tajga.
TYPY KRAJÍN NA ZEMI A FÖLD TÁJTIPUSAI.
Éghajlattan összefoglalása
( pl. a 4 évszak időjárása minden évben hasonlóan alakul)
Nagy földi légkörzés.
( pl. a 4 évszak időjárása minden évben hasonlóan alakul)
ÉLET A TUNDRÁN.
A leghidegebb mérsékelt öv
Trópusi sivatagok.
Mérsékelt övi biomok 2. Lombhullató erdő 1..
Szavannák.
Trópusi esőerdők Éghajlat elemei, éghajlati övezetek, biomok kialakulása, forró égöv biomjainak területi elhelyezkedése, növények, állatok, kcsh, alkalmazkodás,
Szubtrópusok: kemény- és babérlombú erdők
Füves puszták.
A földrajzi övezetesség
Afrika természeti övezetei
Tundra, állandóan fagyott területek
Forró öv összefoglalás.
Forró övezet – egyenlítői öv
Hideg övezet – sarkkörök, sarkok
A füves puszták élővilága
Mi az éghajlat? A Föld fontos éghajlatai. Klíma… Az éghajlat vagy klíma (ógörög κλίμα, klima) valamely hely vagy földrajzi táj hosszú távra jellemző.
Hideg mérsékelt öv Tajga éghajlat.
Valódi mérsékelt öv. Általános jellemzők Széles sávban húzódik óceántól óceánig A nyugati szél határozza meg. Fontos az óceánoktól való távolság 4 évszak.
Tartalom Himnusz Megalakulása Road trip Szimbólumai Alapinformációk
Időjárás - éghajlat.
Amerika éghajlata.
Mérsékelt övezet Nincs merőleges delelés Minden nap felkel/lenyugszik a Nap Nyugati szél uralma 4 évszak Felosztás: 1. Meleg mérsékelt öv – 15-20C évi.
25. ÉGHAJLAT.
Európa éghajlata, vízrajza, élővilága
9. SZERBIA ÉGHAJLATA.
Ázsia természetföldrajzi képe
A M E R I K A Amerika az öt kontinens egyike, területe 42 millió négyzetkilométer, ezzel a második legnagyobb földrész. Amerika lakossága 850 millió fő.
Hideg övezet – sarkkörök, sarkok
Forró övezet Földrajz VII. évfolyam.
A TENGERVÍZ TULAJDONSÁGAI
24. AZ IDŐJÁRÁS.
19. AZ ÉGHAJLATI ELEMEK.
Amerika éghajlata.
A földrajzi övezetesség
Előadás másolata:

Hőmérséklet Likker Erika Zsuzsanna

A hőmérséklet mérésére hőmérőt használunk. Minden kontinensnek megvan a saját hő tulajdonsága és környezettipusa: -tundra -tajga -szavanna -sivatagi

TUNDRA A tundra olyan terület, ahol a fák növését meggátolja az alacsony hőmérséklet és a túl rövid termékeny évszak. Két fő típusa a sarkvidéki és a hegyi tundra. A sarkvidéki tundra főleg a Jeges-tenger partvidékére és szigeteire jellemző övezet, a déli féltekén alig van jelen. A tundraövezetnek megvan a saját növény-és állatvilága. A globális felmelegedés veszélyezteti a biodiverzitást és átalakítja a tundraövezet megszokott hőmérsékletét. fákhőmérsékletJeges-tenger globális felmelegedésbiodiverzitást

TAJGA A tajga a nevét is viselő éghajlati öv, egyúttal az északi flórabirodalom (holarktisz) eurázsiai–boreális flóraterületének jellemző növénytársulása; döntően nagyon kis fajszámú tűlevelű erdő. A tajga a világ legnagyobb szárazföldi életközössége; elterjedése cirkumpoláris, azaz a sarkkör körüli. Észak-Amerikában Kanada, Alaszka és az Amerikai Egyesült Államok bizonyos más részei tartoznak ide, Eurázsiában pedig Svédország, Finnország, Norvégia és Oroszország egyes részei (kiváltképp Szibéria); továbbá Észak-Kazahsztán és Japán északi része (Hokkaidó). A déli féltekéről teljesen hiányzik.éghajlatiészaki flórabirodalomeurázsiai–boreális flóraterületének növénytársulásatűlevelű erdő sarkkörÉszak-Amerikában KanadaAlaszkaAmerikai Egyesült ÁllamokEurázsiában SvédországFinnországNorvégia Oroszország SzibériaKazahsztán JapánHokkaidó

SZAVANNA A szavanna növényföldrajzi értelemben a trópusi égövben található, a trópusi esőerdőket szegélyező vagy nagy területen helyettesítő füves puszta; éghajlattanilag a forró övezet része: az egyenlítői öv és a térítők mentén elhelyezkedő sivatagok közötti átmeneti zóna.növényföldrajzitrópusi égövbenesőerdőketfüves puszta éghajlattanilag Ahol a száraz évszak már hosszabb, mint az esős, ott nem alakulnak ki zárt erdőségek, hanem olyan nyílt vegetációtípus jellemző, ahol a nagy termetű pázsitfüvek alkotta gyepszintből elszórtan vagy sűrűbben álló fák vagy cserjék emelkednek ki. A forró övezet ligetes mezőségeinek uralkodó növényei a pázsitfűfélék.esőspázsitfüvek pázsitfűfélék

SIVATAGI E területek jellemzője, hogy a leszálló légmozgás miatt nagyon kevés csapadék van. Mennyisége nem haladja még az évi 200 mm-t. Néhány sivatagban évekig sem hullik eső. A hőmérséklet egész évben magas. Az évi hőingás kicsi, de a napi nagyon magas. Az erős napsugárzás miatt a nappal 50 fok is lehet, de a felhők hiánya miatt az éjszaka akár fagypont alá is süllyedhet.légmozgás sivatagbanhőingásnapsugárzás