A Római Birodalom szétesése

Keresztény-üldözések Krisztus követői  új vallás bontakozik ki  Az államhatalom  üldözi  türelmes, ha  sérti az államhatalmat Állami keresztényüldözés (Nérót leszámítva)  Katonacsászárok idején indul meg a válság idején bűnbaknak lettek kikiáltva  Decius császár 250, betiltja a kereszténység gyakorlását Diocletianus alatt a legvéresebb a keresztények üldözése Üldözések  érték el céljukat  A lakosság jelentős része már keresztény  de az államszervezet tagjainak jelentős része is keresztény már Keresztény-üldözések

A kereszténység győzelme - Constantinus Const. felismerése  a kereszténységet  lehet megsemmisíteni  ki kell egyezni vele  A római társ.-ba már mélyen beágyazódott  Megbékélt az államhatalommal és a társ. különbségekkel  A birodalom fönntartása elképzelhetetlen nélkülük Kr.u. 313. Milánói Edictum - szabad vallásgyakorlás biz. A kor magyarázata: isteni jel a csata előtt: „E jelben győzni fogsz”  312. csata a Milvius-hídnál, Maxentius legyőzése Valóság, seregében sok volt a keresztény

Constantinus diadalíve a Fórumon, Kr. u. 315. (Milvius-híd-i csata emlékére) Az isteni jel ábrázolása

A dogmák kialakulása Keresztény tanítók és csoportjai  egységesek  Szertartás és hitelvek kérdésében  Szentháromság kérdése (Athanasius  Arius vita) Egység érdekében Constantinus erélyesen lép fel  325 Niceai Zsinat összehívása  Az első dogma: Jézus isten fia Mindenkire kötelező elvek elfogadása  Arius híveit eretnekeknek nyilvánították 391 Theodosius császár rendelet (379-395) Államvallássá nyilvánítja a kereszténységet  Minden más vallást üldözendőnek nyilvánít A dogmák kialakulása

A területi különbségek növ. a bir.-ban Rabszolgamunkát  colonusrendszer  kiszélesedik  árutermelés visszaszorul  terménygazdálkodás tovább  piac beszűkülése  városok hanyatlása kézműipar további hanyatlása  pénzgazdálkodás csökkenése A válság  egyformán érinti a birodalom két felét  A nyugati területeken egyre erősebbé válnak Kelet fejlettebb, városiasodottabb, kevésbé van kitéve a népvándorlásnak a birodalom súlypontja ide tolódik

A dominatus (Diocletianus) intézkedései  hatásosak nyugaton Constantinus érzékeli a folyamatot  324. Licinius keleti augustus legyőzése  Felszámolja a dominatust  egyedüli császár marad Constantinus katonai intézkedése  Magister militum (legfőbb katonai parancsnok) cím létrehozása  Az uralkodó legfontosabb támasza  Később legfőbb riválisa Újra egységes a Római Birodalom  új fővárost épített magának keleten  330 Konstantinápolyba helyezi a birodalom központját

Konstantinápoly hármas védelmi rendszerének egy helyreállított része… Constantinus márványszobra és városa, a régi görög kereskedő-gyarmat, Byzantion Konstantinápoly hármas védelmi rendszerének egy helyreállított része… és rajza

A társadalom rétegződése Constantinus intézkedése  sok pénz emésztett fel  adóemelés (előde is) Az adó biztosítása  helyhez és foglalkozáshoz kötés ker. és ipari termelés tovább  Rabszolgák számának , szabadok colonussá válása Házas rabszolgák helyzetéhez közelítenek új, alávetett réteg kezd kialakulni (a későbbi szolgaparasztok  majd jobbágyság)

Városi nagybirtokosok  Az állam  képes megvédeni, de a városi szolgáltatásokat  igényli Vidéki birtokaikra költöznek (a „villa”)  Kereskedelem hanyatlása is serkenti ezt a folyamatot önellátásra rendezkedik be (villagazdaság) A még szabad kisbirtokosok helyzete megváltozik  Az állam őket  képes megvédeni  A nagybirtokosok védelme alá helyezkednek függőségbe kerülnek (patrocinium)

Gazdasági épület egy villagazdaságban A római villagazdaság az antik latifundiumok átalakulásával jött létre a késő-római korban. A kereskedelem hanyatlása együtt járt az ipar és a városi élet visszaesésével, így a pénzgazdálkodás fokozatosan helyet adott a terménygazdálkodásnak. A megtermelt élelmiszer nagy részét a villagazdaság raktáraiba vitték, és ide költöztek a városi iparosok is, tehát önellátó termelés folyt. Kialakult a mezőgazdaság és az ipar üzemszerű egysége. Az egyre jelentősebb villagazdaságok fokozatosan állami feladatokat is elláttak. Gazdasági épület egy villagazdaságban Római villagazdaság központja

Balácapusztai római kori villagazdaság területe Késő-antik (római) villagazdaság rekonstrukciója

Képek a balácapusztai római-kori villagazdaságról

 30/1; 30/2; 30/8; 30/9;