Problémaviselkedés, zaklatás, megfélemlítés….iskolai bántalmazás Máté Zsolt Iskolai Szociális Munkások Egyesülete, INDIT Közalapítvány

„Az iskola maradt szinte az egyetlen intézmény, ahol a gyerekekre irányuló hatások szabályozhatóak” Buda Béla Az iskola maga is stresszforrás, potenciálisan lelki károsító tényező (Buda Béla) Az iskola nem a „nagybetűs életre” készít fel, hanem az élet maga. un. Rejtett tanterv: - személyközi kapcsolatok megtapasztalása, - alapvető értékválasztások megszilárdulása, stb. (Felvinczi)

Aktuális helyzetkép A éves középiskolás fiatalok kb.: 65% fogyaszt alkoholt illetve kábítószert szabadidejében 2012-ben visszaélés kábítószerrel bűncselekmények száma 5219 volt (2013, Drogfokuszpont N.jelentés) 17., 38., 81 oldal) 2012-ben közel 5916 hozzátartozók sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekményt regisztrált az igazságügyi statisztika (BM - Koordinációs és Statisztikai Osztály, 2014) az iskolások 45%-a 20 főnél nagyobb átláthatatlan, felszínes kapcsolatokkal jellemezhető primer csoportokban éli társas életét (Vingender, 1998)

Magyarországi adatok, HBSC, 2010 (vita az adatokról, lásd Figula) iskolai bántalmazásban érintettek: Elkövetőként a tanulók 15%-a Áldozatként a tanulók13%-a Minden 10. diák elkövető-áldozat A diákok 8,4%-át rendszeresen (hetente) bántalmazzák Ebből: a fiúk 4,8 % Lányok: 3,6% VEREKEDÉS: A gyerekek 45%-át érte az előző évben fizikai konfliktus

Magyarországi adatok, Figula féle vizsgálat 2003 (505 fős minta) Megoszlás Fő% áldozat13226,14 elkövető6512,87 Elkövető - áldozat13426,53 Szemlélő17434,46 összesen505100,0

Magyarországi adatok, Figula féle vizsgálat 2003 (505 fős minta) Az áldozatok aránya igen magas a és évesek körében Az elkövetők aránya legmagasabb a vizsgált mintában a évesek körében az idősebb tanulók szinte természetesnek tartják, hogy „joguk van” minden különösebb ok nélkül a kisebbek zaklatására, bántalmazására. Nem találtak szignifikáns különbséget a városi és a községi iskolákba járó tanulók körében egyetlen szerepkörben sem.

fiatalkori probléma viselkedés szindróma (Jessor, 1977, 1991) számos egészségre kockázatos magatartás illetve az addiktív viselkedésformák szorosan összefüggnek egymással, és egyfajta tünet együttest hoznak létre -bűnöző viselkedés illetve egyéb normasértő cselekedetek, korai / védekezés nélküli szex -alkohol használata, probléma ivás, dohányzás, egyéb tiltott kábítószer használat - agresszív, antiszociális viselkedés, iskolai beilleszkedési és tanulási nehézségek

Kockázati tényezők hiányzó szülői felügyelet = kontroll hiánya (a gyerek helytelen viselkedését nem tudják kijavítani) a fiúkat egyedül nevelő anyák szűkös lakáskörülmények (nem tud mozogni, nincs tere = frusztráció → agresszió) szűkösség, szegénység, munkanélküliség → kevés öröm, szülő ideges → agresszió szülői agresszió – különösen ha a gyermek felé irányul Egyik szülő bántalmazza a másikat

Kockázati tényezők frusztráció csak akkor figyelnek a gyermekre ha agresszív szabályok nélküli elhanyagolás (hideg/engedékeny) burokban nevelt gyerek, túlzott féltés → külső világ: kudarc => belső agresszió, kitörési vágy (meleg/korlátozó) „agresszív gyerek” címke (ez a rejtett elvárás) hiperaktív gyerekek erőszakos példakép Média erőszak (vitatott)

Kockázati tényezők csökkent önértékelés (fogékonnyá teszi a gyereket az azonos korúak csoportjából érkező negatív hatásokra) nemzedékről nemzedékre átadódik a szülői erőszak, mint normális nevelési magatartás

Kockázati tényezők (más felosztás szerint) Családi Kockázati tényezők szülői bevonódás és melegség (meleg, elfogadó, de korlátokat is szabó attitűd) hiánya túlságosan engedékeny szülői nevelési stílus szülői felügyelet, kontroll hiánya kemény, fizikai fegyelmezés szülő minta a megfélemlítő viselkedésre viktimizált testvérek

Kockázati tényezők (más felosztás szerint) Kortárs kockázati tényezők zaklató, bántalmazó barát(ok) olyan barát, akinek pozitív attitüdje, véleménye az erőszak kapcsán olyan kortársak, akik szociális státuszuk megerősítésére vagy megtartására, vagy a velük szembeni zaklatás/ gúnyolódás elkerülése használják a bántalmazást

Egyéb tényezők: iskolában tapasztalható (virágzó) zaklatás, megfélemlítés, amely ellen a személyzet nem lép fel illetve amely kezelésére, megelőzésére nem rendelkezik stratégiával és nem is gondoskodik kellően a diákság szabadidős felügyeletéről (pl.: szünetekben iskolaudvaron) társadalomban elterjedt, nem megkérdőjelezett minták a zaklatásra, megfélemlítésre az unalom ellen használt, kortársak által jutalmazott szociális agresszió (különösen lányok esetében)

Védőfaktorok csoportosítása Egyéni szintűek: Érzelmi szintűek: optimizmus boldogság Megelégedettség Motiváció szintűek: önmegvalósítás belső motiváció (intenzív kutatások a tanulási motiváció kapcsán) Kognitív szintűek: bölcsesség Kreativitás érzelmi intelligencia eredetiség médiatudatosság

Védőfaktorok csoportosítása (sok féle felosztás létezik) Társas készségek (elősegítik az interperszonális harmóniát) empátia proszociális viselkedés kommunikációs készség közösségi hatóképesség Társadalmi szintűek tolerancia méltányosság szolidaritás

Védőfaktorok csoportosítása (más felosztás szerint) egyéni szintű védő faktorok optimizmus élettel való elégedettség élet értelmébe vetett hit én-hatékonyság (hit, hogy amit akarok végre is tudom hajtani) (Rácz, o.) önszabályozott viselkedés (környezethez való alkalmazkodással) jövő orientáció társas szintű védőfaktorok közösségi hatóképesség szociális coping társadalmi szintűek család Vallás

Családi Szülők szenvedélyszer használta (tartós) Válás, egyszülős család Súlyos deprivációk a szülő-gyermek kapcsolatában (pl.: szülő gyakori távolléte, családon kívüli nevelkedés, pszichiátriai beteg szülő) Agresszió a családban (rendszeresen ismétlődő verbális/fizikai) Fizikai és szexuális bántalmazás előfordulása a családon belül (szülő vagy gyermek sérelmére)

Családi Nevelési diszfunkciók (túl engedékeny, túl korlátozó, stb) Nevelési diszfunkciók (túl engedékeny, túl korlátozó, stb) Feldolgozatlan családi pszichotrauma: Feldolgozatlan családi pszichotrauma: Olyan érzelmi megrázkódtatás, amely a család egészét érinti ( üldöztetés elszenvedése – történelmi traumák, stb.) Olyan érzelmi megrázkódtatás, amely a család egészét érinti (haláleset, munkanélküliség, súlyos betegség, üldöztetés elszenvedése – történelmi traumák, stb.)

Egyéni Szorongás, agresszió magas szintje, düh Depresszió Elégtelen coping (megküzdő viselkedés) Rossz realitás érzés (túlféltett gyerek) Egocentrikus, infantilis viszonyulás Iskolai kudarcok (!) Kirekesztettség, perifériás helyzet közösségekben (!) Negatív önértékelés (!)

Kortárs kapcsolatok Deviáns kortársak (különösen, ha szerfogyasztás a norma a csoportban) Pozitív kortárs hatások hiánya Mély elköteleződés ilyen deviáns csoporthoz illetve korai hatás (12 éves kor alatt) Felfokozott várakozás a szerhasználattal kapcsolatban, mítoszok

Védő tényezők (ezek itt az ismertebbek, később további részletezés) Biztonságot nyújtó és támogató kapcsolatrendszer (!) Feladat teljesítés (teljesíthető, életkorának megfelelő, jutalmazott) Fordulópontok jó felhasználása (kudarcok feldolgozása; kamaszkor jó megoldása) Lehetőségekhez való hozzáférés (iskola, munkahely, kortárskapcsolatok – ne legyen zárt család!)

Kockázati – védő tényezők (részletező tábla) Kockázati tényezőkTERÜLETVédő tényezők Gyenge iskolai teljesítményTanulásJó kapcsolat a tanárokkal Csekély tanulási vágyTanulásErős tanulási vágy Alacsony kötődés az iskolához TanulásMagas szülői elvárások a képzettséggel kapcsolatban Hiányzás, lógás, kimaradásTanulásMagas iskolai végzettség Minimális formális támogatás TanulásMegfelelő formális támogatás az oktatásban