Digitális közzététel, avagy, hogyan írjunk digitalizációs stratégiát? Bánki Zsolt István Petőfi Irodalmi Múzeum

Múzeumi Digitális Stratégia A múzeumi kulturális javak digitalizációjának céljait részletesen meghatározó olyan dokumentum, amely előírja a kulturális javak digitális reprodukciójának előállítását, meghatározza azok körét és az előállítás technológiai feltételeit, előírja a digitalizált műtárgyak múzeumi leltári metaadatainak (leltárkönyvi tételeinek) elektronikus adatbázisokban történő rögzítését; meghatározza a múzeum céljait a digitális adatvagyonnal, úgymint a digitalizált kulturális javak mind szélesebb körű digitális közzétételére, újrahasznosítására és kreatív felhasználásra; valamint szabályozza a kulturális javak digitalizációja révén létrehozott digitális adatvagyon hosszútávú tárolását.

Primer, másodlagos Eseti – reprográfiai megrendelés, kiállítási, közlési célú Tárolás: CD, DVD, winchester Tervszerű, nagytömegű Célja: Ar c hiválás, megőrzés, védelem Közzététel Tárolás: nagyteljesítményű háttértároló (storage) Formátumok: elsősorban képek (tif, gif, jpg), audiovizuális dokumentumok, mozgóképek (mpg, waw, flv), 3D Digitális adatvagyon a múzeumokban

A könyvtárak döntően kereskedelmi forgalomba kerülő, sokszorozott kiadványokat gyűjtenek, amelyeknek alapvető attribútumuk, hogy a nyilvánosságra lettek szánva A múzeumok egyedi objektumokat gyűjtenek, amelyeknek a publikációja csak járulékos, a közvagyon jellegből fakadó elem Levéltárak: jogi, közigazgatási, személyes irategyüttesek Közzététel jogi feltételei O bjektumtípusok (szöveg vs. Kép) Szemléletbeli különbségek a közgyűjtemény típusok között

Europeana GoogleArts Louvre Metropolitan Tate Gallery Prado képtár 14 műalkotásának háromdimenziós bemutatása a Google Earth szolgáltatása. ( 14 ezer millió pixeles, azaz 14 gigapixeles fényképek ) Nemzetközi trendek, példák

Szakmai előkészítő tanulmány – OSZK vezetésével NFT-n belül közgyűjteményi digitalizáció – nem valósult meg Előkészítő fázis – múzeumi digitalizálási bizottság feladata lett volna a szakmai tanulmány Digitális képkönyvtár – pilot projekt MANDA KDS Hazai pillanatfelvétel

Intézményi felkészülés a tervszerű digitalizációra Intézményi digitalizálási stratégia Elvi döntések meghozatala – mi a múzeum célja a digitalizációval? Az állományra vonatkozó döntések meghozatala - milyen állományrészek? Teljes állomány, vagy csak részek? Milyen szempontok alapján döntsön egy-egy intézmény? Gyakorlati felkészülés: szakértelem, eszközök, tárolókapacitás

A digitális közzététel előny Előnyei azonosak a céljával Állományvédelem Új típusú megőrzés Új típusú szolgáltatásokat teremt Publikálás Növeli a múzeumba látogatók számát A távfelhasználó is felhasználó – statisztikai adat Közművelődési funkciója van – aki nem tud eljönni a múzeumba az is megismerkedhet a gyűjteménnyel, műkincsekkel

Elvi: Ki diszponál a digitális mesterpéldányok (arhivális, nagyfelbontású kép) felett? Tulajdonos az állam, vagyonkezelő a múzeum. Jogvédelem – szerzői/személyiségi jogok Őrzési kötelezettség – digitális adatvagyon védelme Piaci szereplők - képügynökségek Gyakorlati: Ki végzi, hol, milyen eljárással? Tárolás – intézményeknél, központi helyen, elosztott rendszerben Ellopják – tulajdonjog sérül, bevételi forrástól esik el az intézmény (közlési díj) Személyes érzékenységek A digitális közzététel veszély

Saját bázison megvalósított szolgáltatás – storage, IMS Repository-k Aggregátorok Közgyűjteményi ágak viszonya egymáshoz Tárolás – intézményeknél, központi helyen, elosztott regionális rendszerekben Digitális közzététel elvi technológiai feltételei