A globális klímaváltozás mérséklésére, az üvegházhatású gázok emissziójának csökkentésére szerveződő nemzetközi megállapodások – története/vállalásai ZELEI PÉTER DÁVID

A felismerés…  20. század közepétől kezdve egyértelmű bizonyítékok a klímaváltozás problémájára  Az 1970-es évek elején kezdtek szerveződni a nemzetközi politikai együttműködések  Gondolatmenet: környezeti rendszer folyamatainak megfigyelése, kutatása ok-okozati kapcsolatok feltárása veszélyes hatások felmérése

A kezdetek  Stockholmi konferencia (1972) ENSZ szervezésében Első globális környezetvédelmi összejövetel 4 dokumentum elfogadása (Emberi környezet, Irányelvek, Feladatok, Szervezeti intézkedések) UNEP (ENSZ Környezetvédelmi Programja) elindítása Feladatkörök: klímaváltozás, katasztrófák és konfliktusok, ökológiai menedzsment, környezeti kormányzás, veszélyes anyagok, erőforrás hatékonyság A kormányok kötelezettséget vállaltak, hogy megóvják, és jobbá teszik az ember környezetét a mai és a jövő nemzedékeinek számára

A kezdetek  Első Globális Éghajlati Konferencia (1979) WMO (Meteorológiai Világszervezet) szervezésében Vezető szerep a gyakorlatban és nemzetközi együttműködésben időjárás, éghajlat, hidrológia és vízkészlet terén, valamint a kapcsolódó környezeti kérdésekben Egy átfogó program szükségessége, melynek keretében jobban feltárható a globális éghajlati rendszer működése, jövőre való becslések

Első siker  Montréali jegyzőkönyv (1987. szeptember 16.) UNEP által kidolgozott jegyzőkönyv Ózont bontó halogénezett szénhidrogén származékok (CFC-k) kibocsájtásának korlátozása január 1-én lépett életbe Létrejötte nélkül 2050-re az északi félteke mérsékelt övi zónája elvesztette volna UV-elleni védelme felét… Első, legnagyobb sikeres fellépés egy globális méretű környezetkárosító problémával szemben

És a folytatás…  IPCC (Éghajlat-változási Kormányközi Testület 1988) WMO és UNEP által létrehozott szervezet Cél: értékelni az emberi tevékenység által kiváltott klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket Saját kutatás nincs, referált publikációkat dolgoz fel 3 munkacsoport 1) Éghajlati rendszer működése 2) Éghajlati változás hatásai, alkalmazkodás lehetőségei 3) Éghajlati rendszerre gyakorolt emberi hatások csökkentése Eddig 5 jelentést adott ki (1990, 1996, 2001, 2007, 2014)

És a folytatás…  Második Éghajlati Világkonferencia (1990) első IPCC jelentés  Rio de Janeiro - ENSZ Környezet és Fejlődés Világkonferencia (1992) Éghajlat-változási Keretegyezmény (1994-ben lép életbe) elismerték, hogy az üvegházhatású gázok a Föld ökoszisztémáját bontják cél: stabil koncentráció meghatározása, kibocsájtás minimalizálása, közvélemény tájékoztatása, kutatás, rendszeres megfigyelés közös, de megkülönböztetett felelősség elve (fejlett fejlődő) minden évben Részes Felek Konferenciája 1995 óta

És a folytatás…  Kiotói-egyezmény (1997) Üvegházhatú gázok légköri koncentrációjának stabilizálása között 5% csökkenés (EU: belső teher, 8%) Kibocsájtók 60%a írja alá (USA nem) – „van így értelme?” ENSZ ellenőrzi a betartását „rugalmas mechanizmus” – megengedi a kibocsájtási kvóták kereskedelmét az országok között

A 21. század első évei  2002 Johannesburg – Fenntartható Fejlődés Világkonferencia Rió óta eltelt 10 év értékelése, elmaradások okainak feltárása újabb nyilatkozat elfogadása pl: vízellátás, közegészségügy, halászat, vegyi anyagok, globalizáció, stb. témákban  február 16.-án életbe lép a Kiotói egyezmény  negyedik IPCC jelentés fejlődőknek is csökkenteni kell 2 fokos küszöbérték – drasztikus csökkentés szükségessége

A 21. század első évei  2012 utáni időszakra előre gondolkodás Kiotói-egyezmény meghosszabbításának alapelvei fejlettek újabb számszerű mérséklő értékei fejlődők konkrét vállalásai nyelők pontosabb beszámítása alkalmazkodásra való jobb felkészültség erdőpusztítás csökkentése finanszírozás technológiai együttműködés erősítése

A 21. század első évei  Koppenhága – Éghajlat-változási Keretegyezmény Konf. (2009) több előzetes tárgyalás, elvárások 2 „elfogadnivaló” Kiotói-jegyzőkönyv szigorítása új, mindenkire vonatkozó„Koppenhágai-jegyzőkönyv” egyiket sem sikerült…  Durban (2011) jegyzőkönyv újítás megtörtént Kanada kilép a Kiotói-egyezményből továbbra is ellentét a fejlett és fejlődő államok között

A 21. század első évei  Doha (2012) megtörtént a jegyzőkönyv újítása, 2020-ig elérendő csökkentések (18%) EU 20%-ot vállalt kérdés: „feltörekvő” gazdaságú országoknak mennyit kellene csökkenteni  Varsó (2013) készülés a 2015-ös Párizsi Konferenciára EU: előzetes vállalásokat gyűjtene mindenkitől Kína: még mindig nem akarnak annyit vállalni, mint a fejlettebb nagyhatalmak botrányba fullad: kártérítési problémák  Lima (2014) Elfogadták az idei konferencia alapjául szolgáló dokumentumot

Összegzés  Érdekellentétek: mindenki ujjal mutogat a másikra…  Fejlett – fejlődő szembenállás  Rövid távú gondolkodásmód  Nincs aki kikényszerítse az esetleges vállalások betartását  Ilyen léptékben haladva megkérdőjelezhető az elért megegyezések hatékonysága is, a 2 fokos küszöbértéket így nem fogjuk tudni elkerülni  Mennyire késő? Van még innen visszaút?  Ha van, hajlandóak összefogni ezért az államok?  A decemberi Párizsi Konferencia fontos lehet ezen kérdések megválaszolásában…

Köszönöm a figyelmet!