A PITVARFIBRILLÁCIÓ KORSZERŰ TERÁPÁJÁNAK SPECIÁLIS SZEMPONTJAI ÉS DILEMMÁI: HIPERTÓNIÁBAN Dr. habil. Páll Dénes egyetemi docens Debreceni Egyetem OEC I.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Krónikus veseelégtelenség
Advertisements

Acut coronaria syndroma A késés szerepe a STEMI ellátása során
Predonáció előtti GFR jelentősége
Kardiovaszkuláris rizikófaktorok idült veseelégtelenségben
A rezisztens hypertonia okai, gyógyszeres kezelése
A HYPERTONIA BETEGSÉG NEM GYÓGYSZERES KEZELÉSE
A CSALÁDORVOS PREVENCIÓS MUNKÁJA
A terápia specialitása renális hypertoniában Prof. Dr. de Châtel Rudolf egyetemi tanár Semmelweis Egyetem ÁOK I. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest.
Perifériás érbetegségek
A krónikus szívelégtelenség és kezelése
A kardiovaszkuláris betegségek
Dr. Alföldi Sándor Semmelweis Egyetem, I. Belklinika
Kardiovaszkuláris prevenció június Dr. Andréka Péter Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika.
A hipertónis kezelése június Dr. Andréka Péter Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika.
Anticoaguláns terápia a cardiovascularis betegségek kezelésében
Hipertónia diabetesben június Dr. Andréka Péter Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika.
Fokozott kardiovaszkuláris kockázatú betegek kezelése június Dr. Andréka Péter Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika.
„GlaxoSimthKline délelőtt”
Krónikus veseelégtelenség és kardiovaszkuláris kockázat
Időskor és a vesebeteg gondozás
A metabolikus szindróma nephrologiai vonatkozásai
A hyperuricaemia kardiovaszkuláris kockázatértéke és kezelésének
Vascularis szövődmények és kezelésük diabeteses és nem diabeteses veseelégtelenségben Dr. Szegedi János B. Braun Avitum Hungary Zrt. 2. sz. Dialízis Központ,
A hypertonia és kezelése krónikus veseelégtelenségben
Hypertensiv nephropathia talaján kialakult veseelégtelenség
A szekunder hyperparathyreosis modern szemlélete
A hypertonia kezelése végállapotú veseelégtelenségben és
Sajátságos kardiovaszkuláris rizikó krónikus vesebetegségben
Kardiovaszkuláris rizikó becslése a laboratóriumi gyakorlatban
A sztatinok Janus-arca
egyetemi tanár, részlegvezető
NSAID okozta folyadék és elektrolit eltérések
Hyperuricaemia és hypertonia Hypertonia Központ Óbuda, Budapest
A mikroalbuminuria jelentősége és befolyásolása hypertoniában és
Krónikus vesebetegséggel szövődött diabetes kezelése
Az anaemia szerepe és jelentősége a betegségek progressziójában
Tradicionális és nem-tradicionális
Parathormon extrasceletalis hatásai Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest egyetemi tanár Prof. Dr. Szabó András.
Kidney Disease: Improving Global Outcomes (KDIGO) új ajánlása: diagnózis, kivizsgálás, klasszifikáció Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet és.
Proteinuriához vezető kardiovaszkuláris okok
Stressz, szimpatikotónia és magas vérnyomás
1 Szemléletváltás az ST-elevatióval járó acut myocardialis infarctus kezelésében a váci Jávorszky Ödön Kórház Kardiológiai Osztályán az elmúlt 35 év során.
A cukorbetegség: világszerte növekvő járvány
A HIPERTÓNIA KEZELÉSE VESEBETEGEKNÉL
Ferencvárosi Egészségügyi Szolgálat
A korszerű centrális antitenzív kezelés szerepe a
Rövid távú eredmények szeptális kamrai ingerlés esetén komplett atrioventricularis block mellett Gajdácsi József, Gellér László, Hajkó Erik, Valkó József,
Belgyógyászati Intézet
I. sz. Belgyógyászati Klinika
A szívelégtelenség elméleti és gyakorlati vonatkozásai
Kardiológiai rehabilitáció
NSAID gastropathia: a megelőzés és kezelés újabb szempontjai
NEPHROLOGIAI KÉPZÉS – CSALÁDORVOS REZIDENSEK SZÁMÁRA
BELGYÓGYÁSZAT Dr. Jármay Katalin Főiskolai Tanár
A BISOPROLOL hatékonysága krónikus szivelégtelenségben
ANYAGCSERE CSONTBETEGSÉGEK 2003 SE I. Belklinika
Semmelweis Egyetem, I. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest
A D-vitamin receptor (VDR) aktiváció fontossága 4-es típusú
Invaziv vizsgálatok. 17,5 millió ember halálát okozta ben (1/3 a világ összhalálozásának) 20 millió túlélő maradvány tünetekkel 5 millió önellátásban.
Stroke és krónikus veseelégtelenség
Progresszió-csökkentés, antihypertenzív kezelés
Perifériás érbetegség és krónikus vesebetegség: a fokozott
Cardiovascularis rizikócsökkentés renális hypertoniában
Hypertonia vesebetegségben: pathomechanizmus, diagnózis
Horváth Mária Olga, László Edit, Kocsis Ibolya
RAAS gátlás szívelégtelenségben ACE inhibítorok, ARB-k, aldoszteron receptor antagonisták, direkt renin inhibítorok szerepe a szívelégtelenség kezelésében.
ASD zárás a felnőttkorban Kinek ? Mikor ? Hogyan ?
Magyar Hypertonia Regiszter nephrologiai vonatkozások tanszéki csoportvezető egyetemi tanár, részlegvezető, orvos igazgató Prof. Dr. Kiss István.
RAAS gátlás gyakorlata idült veseelégtelenségben. Blokkoljunk vagy ne?
A hypertonia kezelése diabetes mellitusban
Előadás másolata:

A PITVARFIBRILLÁCIÓ KORSZERŰ TERÁPÁJÁNAK SPECIÁLIS SZEMPONTJAI ÉS DILEMMÁI: HIPERTÓNIÁBAN Dr. habil. Páll Dénes egyetemi docens Debreceni Egyetem OEC I. sz. Belgyógyászati Klinika Budapest, november 5.

A PITVARFIBRILLÁLÓ BETEGEK ÉLETKORI MEGOSZLÁSA 30,000 20,000 10,000 0 Arch Int Med. 1995;155:471. 5–9 USA lakosság Életkor (évek) USA lakosság (x 1000) <5 10–14 15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 50–54 60–64 70–74 80–84 90–94 45–49 55–59 65–69 75–79 85–89 >95 PF populáció (x 10) Pitvarfibrillálók

A PITVARFIBRILLÁCIÓ A KARDIOVASZKULÁRIS BETEGSÉG SÚLYOSBODÁSÁVAL TÁRSUL StrokeCHFMI Stroke mortalitás Nem- stroke CV mortalitás Nem- CV mortalitás CV mortalitás Total mortalitás Relatív rizikó 0,00,0 0,50,5 1,01,0 1,51,5 2,02,0 2,52,5 3,03,0 3,53,5 MortalitásMorbiditás Krahn AD et al. Am J Med 1995;98:476–84

Go AS et al. JAMA 2001;285: A PITVARFIBRILLÁLÓ BETEGEK SZÁMÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA AZ USA-BAN Év PF-ó betegek száma (millió)

A HIPERTÓNIA ELŐFORDULÁSI GYAKORISÁGA AZ ÉLETKORRAL NŐ NHANES: Source: CDC/NCHS and NHLBI. Prevalencia: 29,3%

SZISZTOLÉS VÉRNYOMÁS, STROKE ÉS ISZB Neaton et al.: Laragh et al (eds). Hypertension: Pathophysiology, Diagnosis, and Management. 2 ed. NY: Raven, 1995;127 Átlagos szisztolés vérnyomás (Hgmm) Stroke mortalitás relatív rizikója Stroke mortalitás (n=1233) ISZB mortalitás (n=11 149) ISZB mortalitás relatív rizikója Multiple Risk Factor Intervention Trial (MRFIT) n = férfi

A PITVARFIBRILLÁLÓ BETEGEK PREDISPONÁLÓ TÉNYEZŐI A betegek aránya (%) Market Certitude, LLC Atrial Fibrillation Patient Record Study July 2002 Hipertónia CHF CAD Arthritis Cardio- myopathia Depressio / Anxietas Angina Diabetes PVD GI eltérés

HIPERTÓNIA ÉS A PITVARFIBRILLÁCIÓ Csökken a pitvari vezetés sebessége Romlik a kamra telődése Bal pitvar megnagyobbodik Bal kamra hipertrófia alakul ki

Pitvarfibrilláció esélye nő Fokozott pitvari nyomás HIPERTÓNIA ÉS A PITVARFIBRILLÁCIÓ Fokozódik a kamrai nyomás A hipertónia a pitvarfibrilláció kialakulásának esélyét közel kétszeresére növeli Csökken a pitvari vezetés sebessége Romlik a kamra telődése Bal pitvar megnagyobbodik Bal kamra hipertrófia alakul ki

Dorian P, Singh B N Eur Heart J Suppl 2008;10:H11-H31 PITVARI REMODELLING – PITVARFIBRILLÁCIÓ

Ueng KC. Eur Heart J, 24: ; Prospektív, kontrollált vizsgálat beteg, 20 hónapos követés - amiodarone vs. amiodarone + enalapril - Sikeres elektromos cardioverziót követően csökkent a PF visszatérésnek esélye AZ ENALAPRIL ELŐSEGÍTI A SINUSRITMUS FENNTARTÁSÁT PERZISZTÁLÓ PITVARFIBRILLÁCIÓT KÖVETŐEN

Madrid AH. Circulation, 106: ; AZ IRBESARTAN ELŐSEGÍTI A SINUSRITMUS FENNTARTÁSÁT PERZISZTÁLÓ PITVARFIBRILLÁCIÓT KÖVETŐEN - Prospektív, kontrollált vizsgálat, átlagos után követés: 254 nap - amiodarone vs. amiodarone + irbesartan - Sikeres elektromos cardioverziót követően csökkent a PF visszatérésnek esélye - Stabil sinusritmus: 55,9% vs. 79,5%

LIFE STUDY: FRISS PITVARFIBRILLÁCIÓ 33% KOCKÁZATCSÖKKENÉS (p<0,001) Pitvarfibrilláció esetén: Primer végpont: +88% CV mortalitás: +57% Stroke: +182% Szívelégtelenség: 40% Wachtell et al J Am Coll Cardiol 2005;45:712–719 ATENOLOL LOSARTAN

Betegek első eseménnyel (%) Idő (hónapok) Primer végpont: -42% (CV halál, stroke, MI) Összmortalitás: -33% CV mortalitás: -42% LIFE STUDY: KRÓNIKUS PITVARFIBRILLÁCIÓ 45% STROKE KOCKÁZATCSÖKKENÉS (p=0,018) Wachtell K és mtsai. JACC 45:705-11, 2005 n=342 ATENOLOL LOSARTAN

VALUE STUDY Pitvarfibrillációs epizódok gyakorisága Schmeider RE. J Hypertens, 26: ; Valsartan Amlodipine n=6872n=6888 Paroxismalis PF252 (3,67 %)299 (4,34 %) Perzisztens PF93 (1,35%)136 (1,97%)

VALUE STUDY Pitvarfibrillációs epizódok gyakorisága Schmeider RE. J Hypertens, 26: ; 2008.

VALUE STUDY Cardio- és cerebrovascularis végpontok Schmeider RE. J Hypertens, 26: ; 2008.

A PITVARFIBRILLÁCIÓ ELSŐ MEGJELENÉSE PERZISTENS PITVAR- FIBRILLÁCIÓ ÉSZLELÉSE Kaplan-Meier görbék Schmeider RE. J Hypertens, 26: ; 2008.

A PITVARFIBRILLÁCIÓ ISMÉTELT JELENTKEZÉSÉNEK MEGELŐZÉSE Sinusritmussá konvertált paroxizmális pitvarfibrilláció 177 beteg, 24 hónapos követés Primer végpont: 14 nap és 24 hónap között jelentkező PF A: amiodarone B: amiodarone + perindopril C: amiodarone + losartan 41% 19% 24% Yin Y. Eur Heart J, 27: ; % A BC

A RAAS GATLÁS HATÁSA PITVARFIBRILLÁCIÓ KIALAKULÁSÁRA HIPERTÓNIÁSOKON (primer prevenció) NS Dorian P, Singh B N Eur Heart J Suppl 2008;10:H11-H31

A RAAS GATLÁS HATÁSA ISMÉTELT PITVARFIBRILLÁCIÓ JELENTKEZÉSÉRE HIPERTÓNIÁSOKON (szekunder prevenció) + Dorian P, Singh B N Eur Heart J Suppl 2008;10:H11-H

A RAAS GATLÁS HATÁSA A KRÓNIKUS PITVARFIBRILLÁCIÓ MEGELŐZÉSE SZEMPONTJÁBÓL (szekunder prevenció) NS Dorian P, Singh B N Eur Heart J Suppl 2008;10:H11-H31

A RENIN-ANGIOTENZIN RENDSZER Alternatív utak (t-PA, cathepsin G) MÁJ Angiotenzinogén Angiotenzin I Angiotenzin II VAZOKONSTRIKCIÓ Bradykinin Inaktív fragmentek ACE AZ EREK AT 1 RECEPTORAI A MELLÉKVESE AT 1 RECEPTORAI VESE Renin Negatív feedback Emelkedett vérnyomás Nátrium retenció Aldoszteron Oliverio et al. 1997

GFR Proteinúria Aldoszteron-felszabadulás Glomeruláris szklerózis AZ ANGIOTENZIN II KÖZPONTI SZEREPET JÁTSZIK A SZERVKÁROSODÁSBAN Átvéve: 1. Willenheimer R és mtsai Eur Heart J 1999; 20(14): 997  1008; 2. Dahlöf B J Hum Hypertens 1995; 9(suppl 5): S37  S44; 3. Daugherty A és mtsai J Clin Invest 2000; 105(11): 1605  1612; 4. Fyhrquist F és mtsai J Hum Hypertens 1995; 9(suppl 5): S19  S24; 5. Booz GW, Baker KM Heart Fail Rev 1998; 3: 125  130; 6. Beers MH, Berkow R, eds. The Merck Manual of Diagnosis and Therapy. 17th ed. Whitehouse Station, NJ: Merck Research Laboratories 1999: 1682  1704; 7. Anderson S Exp Nephrol 1996; 4(suppl 1): 34  40; 8. Fogo AB Am J Kidney Dis 2000; 35(2): 179  188. AII AT 1 receptor Ateroszklerózis* Vazokonstrikció Vaszkuláris hipertrófia Endotel-diszfunkció Balkamra-hipertrófia Fibrózis Remodelling Apoptózis Stroke HALÁL *preklinikai adat MI = miokardiális infarktus; GFR = glomeruláris filtrációs ráta Hipertónia Szívelégtelenség MI Veseelégtelenség

RAAS GÁTLÓK PITVARFIBRILLÁCIÓT MEGELŐZŐ HATÁSA A SZÖVETI ANGIOTENZIN-II. SZINTET IS CSÖKKENTI Hemodinamikai hatás -Vérnyomás csökken Nem-hemodinamikai hatás - Myocardialis fibrosis csökken - Remodelling kedvezően változik - Bal kamra hypertrophia csökken - Fokozott szimpatikus aktivitás csökken - Kedvező pro-inflamatorikus hatás Dorian P, Singh B N Eur Heart J Suppl 2008;10:H11-H31

GISSI-AF: A VALSARTAN HATÁSA A VISSZATÉRŐ PITVAR- FIBRILLÁCIÓ MEGELŐZÉSE SZEMPONTJÁBÓL - Randomizált, prospektív, multicentrikus vizsgálat - Aktuálisan SR, de az elmúlt 6 hónapban legalább 2 dokumentált PF-s epizód - Standard terápia + valsartan vs. placebo beteg, 1 éves követés NEJM, 360(16): ; 2009.

GISSI-AF: A VALSARTAN HATÁSA A VISSZATÉRŐ PITVAR- FIBRILLÁCIÓ MEGELŐZÉSE SZEMPONTJÁBÓL - Randomizált, prospektív, multicentrikus vizsgálat - Aktuálisan SR, de az elmúlt 6 hónapban legalább 2 dokumentált PF-s epizód - Standard terápia + valsartan vs. placebo beteg, 1 éves követés NEJM, 360(16): ; 2009.

ANGIOTENZIN KONVERTÁLÓ ENZIM GÁTLÓK Szívelégtelenség Bal kamra diszfunkció Miokardiális infarktus utáni állapot Diabetes nephropathia Nem-diabeteszes nephropathia Bal kamra hypertrophia Carotis atherosclerosis Proteinuria / MAU Pitvarfibrilláció Metabolikus szindróma ELŐNYBEN RÉSZESÍTENDŐELLENJAVALLATOK ABSZOLÚT RELATÍV Task Force of ESH–ESC. J Hypertens 2007;25:1105–87. Terhesség Angioneurotikus oedema Hiperkalémia Kétoldali a. renalis szűkület

ANGIOTENZIN RECEPTOR BLOKKOLÓK Szívelégtelenség Miokardiális infarktus utáni állapot Diabetes nephropathia Proteinuria / MAU Bal kamra hypertrophia Pitvarfibrilláció Metabolikus szindróma ACE-gátló okozta köhögés ELŐNYBEN RÉSZESÍTENDŐELLENJAVALLATOK ABSZOLÚT RELATÍV Task Force of ESH–ESC. J Hypertens 2007;25:1105–87. Terhesség Hiperkalémia Kétoldali a. renalis szűkület

PITVARFIBRILLATIO KIALAKULÁSÁNAK MEGELŐZÉSE BÉTA-BLOKKOLÓVAL - SZÍVELÉGTELENSÉGBEN -7 vizsgálat metaanalízise, beteg -Szívelégtelenségben szenvedők -RAAS gátlóhoz történő BB kezelés -27%-os csökkenés Nasr IA. Eur Heart J, 28: ; 2007.

STATINOK HATÁSA AZ ÚJONNAN KIALAKULÓ ÉS A PERMANENS PITVARFIBRILLÁCIÓ SZEMPONTJÁBÓL (primer és szekunder prevenció) Dorian P, Singh B N Eur Heart J Suppl 2008;10:H11-H31 NS

STATINOK HATÁSA AZ ISMÉTELT PITVARFIBRILLÁCIÓS EPIZÓD SZEMPONTJÁBÓL (szekunder prevenció) NS Dorian P, Singh B N Eur Heart J Suppl 2008;10:H11-H31

STATINOK HATÁSA A PITVARFIBRILLÁCIÓ MEGELŐZÉSÉRE SZÍVMŰTÉTET KÖVETŐEN NS Dorian P, Singh B N Eur Heart J Suppl 2008;10:H11-H31

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!