Humanities „Bölcsész vagy? Az jó gáz! Azzal mit kezdesz, mi lesz belőled?” „Are you an arts student? Tough luck. What shall you do, what will become of you?”

Too many degrees ? Unemployed graduates (d iplomás munkanélküliség)? Europe: 30% (25-64 age bracket) Magyarország: 22% (1997: 12%) OECD average: 33 % (UK: 41 %, USA 43 %) 2009, aged 20-25: Europe 38% Magyarország: 26% Mass unemployment among humanities grads? Kellenek-e romkocsmákban merengők? – Unemployment rate (UR) Magyarország: 11% – UR among people with degrees: 4% (GVI szerint 3 %) – UR among people with humanities degrees: 4,1% (3,3 %)

„university degrees are too expensive” Yearly cost of HE training: 8518 USD (OECD average:13.728) Personal profit (magánhaszon): men: 11,6 (profit/cost ratio in OECD: 11,3) Profit for the community: Profit/Return rate: 25% (OECD:12%) For men: profit 14,3 times larger than cost (OECD: 3,8%) For women: return rate „only” 8,2 times (OECD: 2,5)

„a diplomások helyzete a legjobb a magyar munkaerőpiacon, foglalkoztatási rátájuk a többi csoporthoz viszonyítva kiemelkedően magas, jövedelmi viszonyaik pedig kiemelkedően jók.” Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2015 áprilisi vizsgálatának eredménye Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet nemcsak a felsőoktatásban szerzett diploma, de az érettségi is jelentős bér- és elhelyezkedési előnnyel jár, ráadásul a bérelőny éppen Magyarországon sokkal nagyobb, mint a legtöbb OECD-országban, illetve bármelyik (!) EU- tagországban

Higher education in the state budget 2005 – 160 (billion HUF) (1,4% of GDP-OECD aver.) 2006 – – – – 185,5 (1,1% of GDP) 2010 – 180, – 189, – 157, – 123,5 (0.5% of GDP) State subsidy in 2013 is 56% of the 2009 level Meanwhile: Poland 150% increase, Slovakia 154 % Higher education wages: only Rumania and Bulgaria are behind us

Budget cuts bw Pécs: 9,5 milliárd FT - 46,8% Corvinus: 4 milliárd - 43,3% ELTE: 9,2 milliárd - 40,6% Debrecen:9,3 milliárd- 38,8% Szeged: 6,8 milliárd - 35,4%

Bölcsészet=büfészak? „Azokat a szakokat kell preferálni és támogatni, amelyek valamilyen módon értéktermelők. A mai világban a természettudományok és a műszaki tudományok értéktermelők. A humántudományok, a kultúra nagyon fontos, de nem értéket teremtenek, hanem az embereket gyönyörködtetik, boldogságot adnak” (Klinghammer István, 2013 június 10) azért terjedhet a hülyeség, mert a társadalom jelentős része úgy gondolja, hogy minden egyetemi szakhoz tartozik egy szakma, és ha az adott diplomával rendelkező ember nem abban a szakmában helyezkedik el, akkor ő pályaelhagyó, a pályaelhagyás pedig rossz

Előítéletek - hivatalosan "A felvehető hallgatók létszámának szakcsoportonkénti rögzítése elkerülhetővé teszi, hogy egyes népszerű szakokon végzett diplomások (mint jelenleg pl. a bölcsészek) tömegesen kerüljenek a munkanélküliek táborába.” Felsőoktatási törvénytervezet - indoklás, 2010 „Az egyetemek és főiskolák tömegével, drágán juttatnak olyan diplomákhoz fiatalokat, amelyek nem segítik bekapcsolódásukat a munka világába...Jelenleg a diplomák felére nincs piaci kereslet” (Széll Kálmán terv) „Vannak, akik szerint az oktatás rendszerét úgy kell átszervezni, hogy az állam közpénzéből azokat a képzéseket támogassa elsősorban, amelyekkel valóban el is lehet helyezkedni. Mások szerint az oktatást nem kell a gazdaság igényeihez igazítani. Ön mit gondol?” (Nemzeti Konzultáció)

„humanities degrees are expensive” Terület Normatíva (ezer Ft/hó) Foglalkoztatás (%) Álláskeresés (hó) Economics230882,1 Social scien ,2 Medical587871,9 Humanities230822,5 IT345892,4 sciences345724,2 engineering347862,5 Agricult ,1

„Arts people don’t find jobs” A 2007-ben diplomát szerzőknek 1.9 százaléka nem talált állást azóta Sikeres munkakeresés időtartama (GVI, 2015) Átlag: 3.9 hónap Bölcsész: 4.3 Gazdaságtudomány: 4.00 Informatika: 3.4 Műszaki: 3.5 Jog: 3.8 Agrártudomány: 4.4 Pedagógiai: 3.7 Társadalomtudomány: 4.9 Természettudomány: 4.8 Sporttudomány: 5.00

Emloyment rate (KSH 2015) Humanities: 79% Engeneering: 83% Proportion of managerial of „degree” jobs in these two groups: 71-71%

„unemployment among graduates” Felsőoktatási Stratégia 2015: „a munkaerő-piaci kilátásokhoz képest indokolatlanul magas érdeklődés mutatkozik vagy a képzési kínálat nem igazodik a tényleges igényekhez (egyes gazdasági és humánterületek)”, pedig az FS által gyakorta idézett 2011 ‑ es keltű anyagban feketén-fehéren látható a pedagógusi, jogi és gazdasági szakokon végzetteknek a mérnökökéhez képest jóval alacsonyabb munkanélkülisége. a közép-magyarországi a legmagasabb diplomás munkanélküliség: 10 %. Ebből a bölcsészdiplomások részesedése: 0,55%, a többi régió 5–3,5 % közötti általános diplomás munkanélküliségéből pedig 0,4–0,22 %

“Thus with the year Seasons return, but not to mee returns Day, or the sweet approach of Ev’n or Morn, Or sight of vernal bloom, or Summers Rose, Or flocks, or herds, or human face divine” (John Milton, Paradise Lost, Book Three, lines )

„Not to know what happened before our birth is like remaining children all our lives” (Cicero) „For me, everything is hateful if it only instructs without enhancing our ability to act” (Goethe, Antique and modern)

„Minél többoldalúan alakul ki a befogadóképesség, minél mozgékonyabb ez, s mennél több felülelet nyújt a jelenségeknek, annál többet FOG ÁT az ember a világból, annál több képességet fejleszt magában; minél több erőt és mélységet nyer a személyiség, minél több szabadságot az ész, annál többet FOG FEL az ember a világból... Ahelyett, hogy elveszne a világban, azt inkább magába vonja jelenségeinek egész végtelenségével és aláveti esze egysgégének” (Friedrich Schiller)

„Jelen körülmények közt ahhoz kell ragaszkodnunk, amit én kockázatos gondolkodásnak (riskful thinking) nevezek. Ragaszkodni egyfajta intuitív gondolkodáshoz, amit a mindennapi életben nem engedhetünk meg magunknak, mert totálisan aláásná a mindennapi életünk biztonságát és hatékonyságát. Az intuitív gondolkodás feladata, hogy a világot komplexebbé tegye, hogy mindig új perspektívákkal gazdagítson egy adott diskurzust. Amit tehát a társadalom számára nyújtani tudunk, az a flexibilitás lehetősége, a képesség, hogy másnak képzeljük el magunkat, mint amilyenek pillanatnyilag vagyunk. Azt kéne hangsúlyoznunk: mi vagyunk az a gondolkodás, amely fenntartja a lehetőségét egy nyitott, alakítható, saját alternatíváinak tudatában lévő társadalom működésének.” (Hans Ulrich Gumbrecht, 2011)

Under the present circumstances we have to stick to what I call riskful thinking, a kind of intuitive thinking that we cannot afford in everyday life becasue it would radically undermine the safety and efficiency of our everyday lives. The task of intuitive thinking is to make the world a more complex place, to enrich a certain discourse with ever newer perspectives. Thus, what we can offer society is the possibility of flexibility, the ability to imagine ourselves other than what we are at the moment. What we ought to stress is this: we are the thinking that maintains the chance for the working of a society that is open, malleable, and aware of its own alternatives” (Hans Ulrich Gumbrecht, 2011)

„A leegyszerűsítés szükséges a normális élethez, de nagy szükség van arra is, hogy legyen néhány terület – és nagyon kevés ilyen van –, amely a világ összetettségének fenntartásán és növelésén munkálkodik.” (Hans Ulrich Gumbrecht, 2011) „Simplification is necessary for normal life, but is is also necessary that there are a few areas – and there are very few of them – that work on maintaining and increasing the complexity of the world”

Riskful thinking Ha lenne olyan nyilvánosság,ahol érdemben lehet vitázni a hasznosságról, rámutathatnánk a vitapartnerünk mondataira: látod, mennyire hiányzik a monológodból a gondolati kockázat, látod, hogyan fogalmazol, milyen kirekesztő módon mondod a szót, mennyire nem látsz alternatívát? (KszE)

If there was a public sphere where one could conduct genuine debates about usefulness, one could point at the sentences of our interlocutor: look at the absence of intellectual risk in your monologue, look at the way you articulate your ideas, how your words exclude everything thatb is different, how you fail to see the alternatives. (Kulcsár Szabó Ernő)

„Egy normális társadalom képes felfogni, hogy a független gondolkodás önmagában elegendő érték, és elegendő gyakorlati haszon. Nem kell hozzáhazudni mindenféle mást.” (Hans Ulrich Gumbrecht, 2011) „A normal society is able to understand that independent thought is enough of a value in itself, having sufficient practical use. There is no need to add all sorts of other excuses and lies to this claim.”

Martin Heidegger: „A tudomány nem gondolkodik” („Science does not think”) Natural sciences vs. philosophy, literature, arts, historiography: understanding ourselves, understanding what is „human” Erklaren – Verstehen magyarázat - megértés to explain – to understand

Hannah Arendt: Eichmann Jeruzsálemben (Otto Adolf Eichmann tárgyalása, 1961) „a gonosz banalitása” „Először engedelmeskedj, s csak aztán gondolkodj”; „officialese is my only language” a gonoszság megjelenéséhez elég, ha az emberek gondolkodás nélkül végrehajtják, amit mondanak nekik. „Rögtön tanyát üt a gonoszság abban a térben, amelyet nem vesz birtokába a gondolat.” („A lojalitásom a tisztességem” –SS mottó) George Orwell: Nineteen Eighty-Four

„A természettudósok egy része eleve nem tekinti a társadalomtudományok művelőit magával egyenrangú, komoly szakembernek. Azt hiszik, az általános műveltség elég a megfelelő tájékozottsághoz. Ám ez súlyos tévedés, amelynek következményeit az egész közösség megsínyli. Mindenki retteg a modern fundamentalista vallási mozgalmaktól, mégis kevesen értik, hogy az ezekben rejlő veszélyek feltárásához valláselméleti szakemberekre és vallástörténészekre van szükség. És miként segíthetnénk saját kisebbségeink nyomasztó gazdasági viszonyain, hogyan vehetnénk fel a küzdelmet az előítéletek iszonyatos fenyegetéseivel, ha nincsenek bölcsész szakembereink, akik e problémák pszichológiai, szociológiai, antropológiai, történelmi stb. részleteinek feltárásával nélkülözhetetlen segítséget tudnának adni a megoldások megtalálásához?” (Csorba László történész, 2012 augusztus)

Az amerikai üzleti élet vezetői meglepően nagy számban jártak filozófia szakra az egyetemen. Reid Hoffman, a LinkedIn egyik alapítója, aki az Oxfordi Egyetem filozófia doktori hallgatója volt, egyetemi karrieren gondolkodott, mielőtt a milliárdosi életet választotta volna. (...) Peter Drucker azért maradt 50 évig az üzleti élet egyik legnagyobb guruja, (...) mert például az üzleti kapcsolatokat a Jane Austen regényeiből ismert házassági viszonyokhoz hasonlította.” És így tovább, Bill Gatestől a Google tervezési és filozófiai (!) igazgatójáig, Damon Horowitzig. (Economist 2013 Oct)

„Választottam egy gumiszakot, az angol-német szakot. Tudtam: a két nyelvszak tökéletes arra, hogy bármi lehessek általa. És soha nem tekintettem a nyelvszakjaimat sem célnak, tudtam, hogy csak eszközök ahhoz, hogy majd legyek valaki; áttételes lépcsőfok: tudtam, hogy a két jó nyelvtudás és azok a készségek, amelyeket az angol–német szakon megtanultunk, majd jó lesz valamire. És hogy igazából szuper volt az a kettő így együtt, mert kaptam azt a logikus–racionálist, hogy fel kell építeni egy rendszert fejben – ezt megkaptam a német szakon, a nyelvészeti vonalon –, az irodalmi képzésben angol szakon meg megkaptam azt a fajta nyitottságot, kreatív gondolkozásmódot meg inspiráló légkört, ami szintén nagyon hasznos volt.”

„Amikor először még a hetvenes években Cambridge- ben jártam, rácsodálkoztam, hogy mit lehet kezdeni annyi egyszakos történésszel, mint amennyit ott képeznek minden évben. És a kollégáim akkor azt mondták, nézzem meg, ki ül velem szemben a szemközti bankban a pult mögött: egy történész. Az egyetem alatt megtanult értelmesen kommunikálni, emberekkel bánni, pontosan leírni és megtanulni dolgokat. Értelmes, emberi munkát tud végezni.” (Kenesei István)

„Egy angol szakos diplomával akármit lehet kezdeni utána, erre elég sok példa van. A magyar szak már más kérdés, ilyen szerintem a töri is. Ezek a szakok szerintem tipikusan arra lettek kitalálva, hogy a tanárokat képezzék ki, meg hogy a tudományos munkával foglalkozzanak. Egy magyar vagy töri szakos, ha egyetem közben rájön, hogy nem akar tanítani, nem tudom, mit tud magával kezdeni, őszintén. Egy nyelvszakos bölcsészdiplomával akármit csinálhatsz, az biztos. De sok olyan szak van, amely megköti az ember kezét. Ha közgazdász diplomád van, de nem akarod azt csinálni, azzal sem tudsz mit kezdeni.”

– „Szerintem a bölcsészdiploma a legkonvertálhatóbb megszerezhető diploma. A nyelvszak különösen előny. Ha valaki egy bölcsészképzésben tevékenyen vesz részt, akkor olyan tudásra tesz szert, ami elég átfogó. Nem véletlen, hogy most is nagyon sok bölcsészt alkalmaznak teljesen különböző szakirányokban, hiszen egy bölcsész nagyon „simulékony” tud lenni, jól megállja a helyét különböző helyzetekben. Pontosan amiatt, mert nagyon sokféle világtapasztalattal megismerkedett az egyetem során, ha azt jól végezte el. Úgymond már szerzett tapasztalatokat, ha nem is közvetlenül, de közvetett módon, és szerintem emiatt ez életképes szakma. Nem azt mondom, hogy nagyon könnyű az út, de aki motivált és akinek vannak tervei, tudja, hogy mit szeretne, annak sok út megnyílhat. Inkább az a probléma, hogy kevesen tudják, mit szeretnének, de ezzel együtt is el lehet helyezkedni.”

„literature may in fact provide us with the best equipment for living in the real world that we are likely to get” (Kenneth Burke)