A városok születése

A mezőgazdaság fellendülése  Változás az mg.-ben (nehézeke, szügyhám, borona, patkó, 2 és 3 nyomásos rendszer)  jobban táplált emberek  demográfiai robbanás  nagy vándorlások (hospes mozgalom)  Mg. fejlődése  emelkedik a népesség  felesleg     városok kialakulása  Társadalom kettéválik (ipar, mezőgazdaság)  polgárság, tulajdon  „se ez, se az”  Immunitások (mentesség) megszerzése (kommuna harcok)

 Várostelepítő tényezők  folyó (gázlók)  kereskedelmi útvonalak, közlekedési csomópont  hegyvidék - alföld  vásárközpont (piac)  igazgatási székhely  királyi, egyházi (érseki, püspöki)  antik (római) város helyén  Városok fajtái:  Itália, Dél-Franciaország (X. század),  Észak-Franciao., Németo., Anglia (XI-XII. sz)  Közép-Európa (XIII. század)  ortodox és muzulmán ter.  Ny-európai értelemben vett város Várostelepítő tényezők

A városi önkormányzat  Kommunamozgalmak  kommuna: a város érdekvédelmi szervezete  egyházi, világi joghatóság   önállósodás  uralkodó támogatja a városok függetlenedését  Városok kiváltságai (privilégiumok):  Önkormányzat létrehozása  Szabad bíróválasztás és bíráskodás  Saját adószedés (egy összegű adózás)  Szabad plébános választás  Városfal építése  Rendiség kezdetei

 Városok külső képe  fallal vették körül  szűk utcák, sikátorok, zsúfoltság   csatorna  szennyesek az utcák  járványok, betegségek, magas halandóság  főtéren  városháza és a templom, körülötte a patríciusok házai  városközponton kívül:  mesteremberek házai, műhelyei  városok körül  gazdagok földjei, amelyet a plebs tagjai műveltek A város külső képe

Carcassone

A város külső képe falak, kapuk, szűk utcák, városháza, templom

Brassó

A város társadalma  Városi társadalmak  három fő réteg: patríciusok, kézművesek, plebejusok  Polgár = szabad ember, aki saját maga rendelkezett vagyonával  Vezető réteg: patríciusok, főbírói vagy polgármesteri tisztség  Polgárság zöme: iparosmester  Lakosság nagy része: plebs, a környező földeken dolgozó, pol. joggal nem rendelkező városi szegénység  Folyamatos jobbágybevándorlás: a városokban eltöltött egy év és egy nap után a földesúr nem követelhette vissza jobbágyát  „a városi levegő szabaddá tesz”

Érdekvédelmi szervezetek  Céhek, gildék:  céhek: azonos mesterséget űző kézművesek érdekvédelmi szerv.  piac szabályozása  minőségi, mennyiségi  iparűzők számának korlátozása (kicsi a város felvevőképessége)  a várost és közvetlen környezetét látta el termékekkel   munkamegosztás  kontárok üldözése (céheken kívüli iparűzők)  gildék - az első érdekvédelmi szervezet  kereskedőké

kereskedő Lábítós szövőszék Céh műhely

Az ipar fellendülése  Árutermelés, pénzgazdálkodás kibontakozása  technikai fejlődés (XI-XII. sz. „technikai forradalom”)  Új találmányok  energiaforrás  vízimalom  szélmalom  lábítós szövőszék  rokka  Ipar fellendülése  kivitel  posztó, selyem, bársony  Ezüstpénz  aranypénz  világkereskedelem

Szélmalom Vízimalom

Kereskedelmi útvonalak  Árutermelés, pénzgazdálkodás kibontakozása  Távolsági kereskedelmi fellendülése  Útvonalak - elsősorban tengeri útvonalakon  Levantei: (k.-ny.: fűszer, iparcikk, ny.-k.: nyersanyag, iparcikk)  A Földközi-tenger partvonala: Bizánc, Antiochia, Alexandria, Velence, Genova, Pisa, Marseille, Barcelona  Hanza: (k.-ny.: hering, prémek, gabona, viasz, borostyán, nyersanyagok, ny.(flandria)- k.: posztó, fegyverek, szerszámok, borok)  Balti- Északi-tenger partvidéke É-német és flandriai városok Rostock, Lübeck, Hamburg, Bréma, Brügge, Gent  Kapocs - szárazf. útvonal  Champagne: (Troyes), Dél-német városok (Nürnberg, Augsburg)

Hanza kogge és hulk Velencei kereskedelmi hajó 1300 körül

Távolsági kereskedelmi útvonalak