Az Egyház ideológiai harcai

1.Ókor (emlékeztető) A.Ókori tévtanok. B.Az Egyház válaszai. C.A problémák utóélete. 2.Középkor (összefoglaló) A.Középkori eretnek- és reformmozgalmak. B.Egyházi reakciók. C.E mozgalmak hatástörténete. 3.Reneszánsz és reformáció A.Vitatott perek. B.Reformátorok és protestáns egyházak. C.Egyházi válaszok és reformtörekvések. 4.Újkor (modernitás) A.Felvilágosodás, forradalmak – liberalizmus. B.Alkalmazkodás és elutasítás…

1. Ókor (emlékeztető) A.„Tévtanok” az ókorban.  Az Egyházon kívül: gnoszticizmus: Legelterjedtebb a – dualista – manicheizmus.  Az Egyházon belül: Arianizmus: Szubordinacionista szentháromságtani nézet.Arianizmus: Szubordinacionista szentháromságtani nézet. Nesztorianizmus: Ún. „megkülönböztető” krisztológiai modell.Nesztorianizmus: Ún. „megkülönböztető” krisztológiai modell.

B.Az Egyház válaszai: a hitvallást kiérlelő zsinatok.  A Nikaiai (325), majd a Konstantinápolyi (381) zsinatokon rendezik az arianizmus kérdését.  Az Efezusi (431) és a Khalkedóni (451) zsinatok foglalkoztak a nesztorianizmussal. C.A problémák utóélete.  A manicheizmus előbb eltűnt, a XII-XIII. században újra feléled az albigens és bogumil dualizmusokban.  Az arianizmus teljesen elvesztette jelentőségét.  A római és konstantinápolyi egyházakban megszűnt a nesztorianizmus, de több keleti egyház nesztoriánus maradt (pl. szírek, perzsák).

2. Középkor (összefoglalás) A.Középkori eretnek- és reformmozgalmak.  A legjelentősebb eretnekség a dél-európai albigens (katar) eretnekség volt: A katarok tanítása a manicheizmus felújítása.  Jelentősek voltak még az ún. „szegénymozgalmak”: Ezek közül a valdensek hatása volt a legnagyobb. Ezek közül a valdensek hatása volt a legnagyobb. Célkitűzéseik közül többet a reformáció valósít majd meg (pl. népnyelvű Biblia és istentiszteletek, stb.). Célkitűzéseik közül többet a reformáció valósít majd meg (pl. népnyelvű Biblia és istentiszteletek, stb.).

B.Egyházi reakciók.  Ekkor jelennek meg a – már tanult – kolduló rendek.  1209 és 1229 között keresztes hadjáratot vezettek a katarok ellen Dél-Franciaországban.  A XIII. században megjelennek az inkvizíció különböző formái: Világi inkvizíció (Német-Római Császárság: Franciaország: 1229.) Világi inkvizíció (Német-Római Császárság: Franciaország: 1229.) Püspöki inkvizíció (Toulouse: 1229.) Püspöki inkvizíció (Toulouse: 1229.) Római / Pápai inkvizíció (1233.) Római / Pápai inkvizíció (1233.) A római inkvizíciót az Egyház 1542-ben megszüntette, helyébe lépett a Sacrum Officium (de pl. a spanyol inkvizíció 1820-ig működött).

C.A középkori mozgalmak hatása.  Az albigens mozgalmat gyakorlatilag – fizikailag – megsemmisítették (ma az okcitán regionalizmus keretében ismét divatos).  A valdensek törekvései előbb a huszitizmus, majd a reformáció követelései közt köszönnek vissza.

3. Reneszánsz és reformáció A.Vitatott perek  Girolamo Savonarola Domonkos rendi szerzetes, tudós és teológus;Domonkos rendi szerzetes, tudós és teológus; Firenzében vallási és politikai reformokat vezetett be;Firenzében vallási és politikai reformokat vezetett be; Hevesen fellépett VI. Sándor pápa ellen;Hevesen fellépett VI. Sándor pápa ellen; 1497-ben kiközösítették, 1498-ban máglyán elégették.1497-ben kiközösítették, 1498-ban máglyán elégették.

 Kopernikusz 1543-ban jelent meg fő műve (De revolutionibus orbium coelestium);1543-ban jelent meg fő műve (De revolutionibus orbium coelestium); A Galilei-per kapcsán került „indexre” (1616.).A Galilei-per kapcsán került „indexre” (1616.). Giordano Bruno  Giordano Bruno Domonkos rendi szerzetes, teológus; Domonkos rendi szerzetes, teológus; Utazásai során Genfben kálvinista lett (hivatalosan élete végéig szerzetes volt); Utazásai során Genfben kálvinista lett (hivatalosan élete végéig szerzetes volt); Eretnek nézetei miatt (pl. arianizmus) 1600-ban megégették Eretnek nézetei miatt (pl. arianizmus) 1600-ban megégették

  Galileo Galilei Csillagász, fizikus, matematikus; Leginkább a heliocentrikus világkép igazolására és elfogadtatására tett törekvései miatt ismert; Úgy vélte, ez nem mond ellent a kinyilatkoztatásnak; Galileit a heliocentrikus tanok visszavonására kényszerítették; A „per” után is tovább dolgozott.

B.Reformátorok és protestáns egyházak  Luther Legfontosabb – a katolikustól eltérő – tanai: A kizárólag a kegyelem és a hit által történő megigazulás és üdvösség (sola gratia, sola fide)A kizárólag a kegyelem és a hit által történő megigazulás és üdvösség (sola gratia, sola fide) A „szenthagyomány” elvetése (sola Scriptura)A „szenthagyomány” elvetése (sola Scriptura) Népegyházak szükségessége.Népegyházak szükségessége.

 Kálvin Tanításában nagy hangsúlyt kap: egyrészt az áteredő bűn, másrészt Isten dicsősége;Tanításában nagy hangsúlyt kap: egyrészt az áteredő bűn, másrészt Isten dicsősége; Antropológiai pesszimizmusa mellett mégis egyfajta „racionális”, „közvetlen” vallásgyakorlatot vezet be;Antropológiai pesszimizmusa mellett mégis egyfajta „racionális”, „közvetlen” vallásgyakorlatot vezet be; Legelhíresültebb tanítása az „eleve elrendelés” (praedestinatio); Legelhíresültebb tanítása az „eleve elrendelés” (praedestinatio); Egyfajta morális és esztétikai szigor (puritanizmus) jellemzi. Egyfajta morális és esztétikai szigor (puritanizmus) jellemzi.

  Néhány további protestáns egyház Anglikán Egyház(ak) – – Tanításban a protestantizmushoz, külsőségeiben a katolicizmushoz áll közel; – – Angliában „államegyház”, másutt önálló. Unitárius Egyház – – Alapítója az erdélyi Dávid Ferenc; – – Isten egységét hangsúlyozzák, Jézus „tanító”; – – Anglián keresztül eljutott Amerikába is (pl. Thomas Jefferson).

C. C.Katolikus válaszok és reformtörekvések   Tridenti (Trienti / Trentói) Zsinat ( ) Hitbeli kérdések: – – Kinyilatkoztatás: egy forrás + két csatorna; – – Megigazulás: Krisztus érdeme + ember elutasíthatja (szabadakaratával) – – Szentségek: 7! Szokások: protestáns gyakorlat (pl. népnyelvű liturgia) elutasítása. Egyház belső reformja: legnagyobb hatású: szemináriumok létrehozása.

  Új szerzetesrendek: – – Külön fogadalom: engedelmesség a pápának; – – Európa: a társadalom felső rétegein keresztül erősíteni a katolicizmust („elit iskolák); – – Nagy részt vállaltak az Európán kívüli missziókban (Dél-Amerika; Távol-Kelet, stb.). Más (társadalomban jelen lévő) rendek: – Betegápolók: kamiliánusok, irgalmasok; – Tanítók: piaristák, Ward, stb. Jezsuiták

4. Újkor A. A.Felvilágosodás, forradalmak, liberalizmus   A felvilágosodás idején sokféleképpen viszonyultak a valláshoz és az egyház(ak)hoz: Német felvilágosodás (Immanuel Kant): Kidolgoz egyfajta észvallást (A vallás a puszta ész határain belül), de nem vonja kétségbe az egyház (lutheránus) létjogosultságát. Francia felvilágosodás: Nagyon erős a deista és egyházellenes szárny (pl. Voltaire: Tapossátok el a gyalázatost!). Egyes felvilágosult uralkodók (pl. II. József) korlátozzák az egyház működését. Betiltják a jezsuita rendet (Oroszország és Poroszország kivételével).

  A Francia Forradalom radikális változásokat hozott az Egyház életében: Kezdetben a forradalmárok nem kifejezetten egyházellenesek, a papság pedig önként mond le kiváltságairól (sokan önként csatlakoznak a harmadik rendhez, és adják föl vagyonukat); Később korlátozzák (új – Rómától független – egyházszervezet), sőt üldözik (pl. Robespierre) az Egyházat; Napóleon uralkodása idején, majd halála után rendeződik a helyzet; A Forradalom – Egyházat érintő – vívmányai: – – A vallásszabadság megkérdőjelezhetetlenné vált; – – A vagyonától megszabadult Egyház is megszűnik – fokozatosan – feudális intézmény lenni; – – Elkezdődik az állam és az Egyház különválasztásának hosszú folyamata (ld. Gyurcsány május 1-jei beszéde).

  Az Egyház és a – politikai – liberalizmus: A „restauráció” visszalépést hoz az Egyházban: megújul a „trón és az oltár szövetsége”; Az 1830-as forradalom új lendületet ad a megújulásnak: Lamennais kiadja a L’Avenir című lapot: első modern katolikus napilap (mottója: „Isten és a szabadság”). A pápa (XVI. Gergely) elítélte Lamennais-t és betiltotta a L’Avenir-t (1832., Mirari vos enciklika);

B. B.Alkalmazkodás és elutasítás…   1864-ben IX. Pius pápa gyakorlatilag minden „haladó” nézetet elutasít (Quanta cura): racionalizmus, szocializmus, liberalizmus…   Szintén IX. Pius összehívta az I. Vatikáni Zsinatot: A Zsinat meghatározta a hit és az ész viszonyát: – – Hit és ész között nem lehet ellentmondás; – – Isten felismerhető a természetes ész fényénél. Szintén kihirdették a pápai primátus és tévedhetetlenség dogmáit.

  Az I. Vatikáni Zsinat után (főleg X. Pius pápasága idején) az Egyház tovább küzdött a modernséggel: Elítéli az ún. modernizmust: a hittételeket össze kívánja egyeztetni a modern természettudományokkal, ideológiákkal és a modern szentíráskutatás eredményeivel. A papok és teológiatanárok számára kötelezővé teszik az antimodernista esküt (egészen a II. Vatikáni Zsinatig érvényben maradt).