Tisztelet és köszönet a hősöknek! 1956. október 23-november 11.

1956. október 23-án kora délután így kezdődött a világtörténelem legtisztább forradalma …

Az egyetemistákhoz egyre többen és többen csatlakoztak, munkások, diákok, fiatalok, idősek …

A Petőfi szobornál a diákok felolvasták 16 pontos követelésüket, majd Sinkovits Imre elszavalta a Nemzeti Dalt

Valaki kivágta a nemzeti színű zászló közepéből a szovjet mintájú címert. A lyukas zászló a forradalom zászlaja lett.

És a tömeg elindult a Margit hídon a Bem szoborhoz …

A Bem szobor talapzatánál a diákok ismét felolvasták 16 pontos követelésüket, majd Sinkovits Imre elszavalta a Szózatot.

És egyre többen és többen lettek …

A Sztálin szobor ledöntése

Minden megaláztatásukat, elnyomatásukat ez a 8 méter magas, 6 tonnás monstrum, a rendszer jelképe testesítette meg.

Nagy Imre Kossuth téri beszéde általános csalódást okozott, Gerő Ernő azt megelőző rádióbeszéde pedig hatalmas felzúdulást keltett a budapesti tüntetőkben, akik ezért a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épületéhez mentek. A Rádió vezetése becsapta a 16 pont beolvasását követelőket, akik ezután betörték a kapukat.

A sötétben a katonák a levegőbe lövöldöztek, amit az épületben levő ÁVH-s katonák támadásnak véltek és tüzet nyitottak a tömegre. A rádióhoz kivezényelt katonák közül egyre többen átálltak a tüntetők oldalára, átadták fegyverüket, a sapkájukról pedig letépték a vörös csillagot.

A felkelők hajnalra elfoglalták a Rádió épületét. Két órával a véletlen incidens után a lövöldözés kiújult, és ezzel kezdetét vette a budapestiek fegyveres felkelése. A felkelők hajnalra elfoglalták a Rádió épületét.

Október 25-én a Parlament előtt békés, fegyvertelen tömeg tüntetett Október 25-én a Parlament előtt békés, fegyvertelen tömeg tüntetett. Nagy részük az Astoria előtti tömegtüntetésről érkezett, három szovjet tank kíséretében, amelyekre a tüntetők baráti szándékukat kimutatva másztak fel.

A tüntetők barátkozni igyekeztek a szovjet katonákkal, kétnyelvű röplapokat osztogattak, az őrt álló harckocsik tetejére pedig jó néhányan fel is másztak. Látva a szovjet katonákkal barátkozó tömeget, Szerov tábornok és az ÁVH-s katonák lőni kezdték a fegyvertelen tömeget, mely az árkádok mögött próbált fedezéket találni.

A Báthory utca irányából egy újabb szovjet harckocsi célzott lövéseket adott le a szobornál összetömörült tüntetők felé. Előbb a mai Vértanúk terénél lőtt ki repeszgránátokat, majd a Nádor utca felé visszavonulva újabb sorozatlövéseket adott le.

Ez az akció követelte a legtöbb halálos áldozatot. A Földművelési Minisztérium falán emléktábla emlékeztet a forradalom legvéresebb napjára.

Az oroszok október 28-án megtámadták a Kilián laktanyát, a támadást a felkelők visszaverték.

A leghevesebb harcok a Corvin közben és környékén folytak. Győzött a forradalom!

Egy ifjú szabadságharcos A Köztársaság téri Pártház ostroma A párttagsági könyvek elégetése

Mindszenty József bíborost, esztergomi érseket a felsőpetényi Almássy-kastélyból 1956. október 30-án szabadították ki, majd a budai Primási Palotába kísérték.

„Senkivel szemben nincs gyűlölet szívemben!” Rádióbeszédében a legsürgősebb teendőknek a hitoktatás szabadságának biztosítását, az egyház intézményeinek és társulatainak, köztük sajtójának visszaadását tartotta. „Senkivel szemben nincs gyűlölet szívemben!”

Miután elárulták forradalmunkat, november 04-én hajnalban az egész országban megindult az összehangolt orosz támadás, néhány nap alatt szétlőtték Budapestet, és országunkat.

A szabadságharcosok az óriási túlerővel szemben barikádokat építettek, és a végsőkig, életük árán is kitartottak, a vidékiek élelmiszerrel segítették a fővárosiakat.

Reménykedve hallgatták a Szabad Európa Rádió és a szabad „Nyugat” kitartásra buzdító felhívásait, és ígéreteit, hogy majd jön a segítség, ami persze nem jött, és mint azóta is oly sokszor, akkor is magunkra hagytak bennünket …

A legtisztább forradalom és szabadságharc áldozatainak megsegítésére az utcán gyűjtött pénzből senki sem vett el egy fillért sem …

A kádári megtorlás során 10-20 ezer embert kilakoltattak. A magyar történelem legvéresebb és legsúlyosabb megtorlása Kádár János nevéhez fűződik. A Kádár-korszak kezdetén több mint kétszáz embert juttattak bitófára, jeltelen sírokba temették az áldozatok egy részét, több ezer embert bebörtönöztek. A kádári megtorlás során 10-20 ezer embert kilakoltattak. A becslések szerint180-200 ezer ember menekült el az országból a megtorlás miatt.

A szabadságharcosok Óbudán és Csepelen tartottak ki legtovább A szabadságharcosok Óbudán és Csepelen tartottak ki legtovább. A Kiscelli kastélyba szabadságharcos felkelők egy csoportja „fészkelte be magát” és közel tíz napon át sikeres rajtaütéseket hajtottak végre a Bécsi úton beáramló szovjet katonákon. A Vörösvári útról orosz harckocsi lőtte az épületet. A helyi legenda szerint egy hadnagy tartott ki itt egy szakasznyi katonával, akik közül háromnak sikerült megmenekülnie és nyugat felé átlépnie a határt. A tűzszerészek még az 1960-as években is találtak lőszereket a környéken.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatainak hősies kitartását soha nem felejtjük, emléküket megőrizzük!.

1956-2015