ÁRVIZEK GYAKORISÁGA, ERŐSSÉGE, OKOZOTT KÁROK ÁLTALÁNOS ÖSSZEFOGLALÓ Készítette: PAP DÓRA KÖRNYEZETTUDOMÁNY Msc.

Az árvíz Globális felmelegedés  katasztrófahelyzetek (áradások, tornádók, viharok) Fogalma: csapadékfüggő természeti jelenség, a folyó kilép a mederből FONTOS: nem szabad keverni az áradással! Okozói: természetes - heves esőzés, gyors hóolvadás mesterséges – erdők kitermelése, mezőgazdasági területek, útépítések  nő a talajfelszíni lefolyás  csökken a víztározói kapacitás

Csoportosítás Vízszint magassága szerint: Kis árvíz: A partnak és az ártérnek csak kisebb részét önti el. Középmagas árvíz Magas árvíz: Azok a területek, amelyen nem az ártéren találhatóak. Ezeken a területeken rendszerint lakóházak és a földműveléssel foglalkozó ingatlanok találhatóak. Fajtájuk szerint: Jeges ár: a jégzajlással egy időben keletkező áradás Tavaszi ár: A hóolvadás következtében keletkezett áradás, amely tavasszal jellemző Zöldár: Késő tavaszi vagy kora nyári árvíz. Területi kiterjedésük alapján: Lokális, helyi, megyei, regionális, országos, kontinentális

Gyakoriságuk Klímaváltozásnak fontos szerepe van! De vajon az árvizek a legsúlyosabb következményekhez sorolhatóak-e?? Bizonyítás : klímamodellek felhasználása Eredmény: Tengerekhez közeli országok/városok veszélyeztetettebbek, mint a kontinensek belsejében lévők Ok: tengerszint emelkedés (szf.-i + óceáni jégolvadás = méteres emelkedés) Áradási kockázat: 2 °C-os átlaghőmérséklet emelkedés 27 millió embert 6 °C-os átlaghőmérséklet emelkedés 93 millió embert fenyeget

A vizsgált folyók áradásának ismétlődési szakaszai a 21. és a 20. században 100 évente előforduló árvizekhez viszonyítva (kék árnyalatok: növekvő gyakoriság, sárga-piros árnyalatok: csökkenő gyakoriság)

Erősségük Árhullám sebesség: a folyókon levonuló árhullám vízállás- vagy vízhozam-tetőzésének előrehaladási sebessége Levonulása lehet pár napos vagy hónapokig tartó Példa: 2013-ben levonuló ár a Dunán Alig 5 nap kellett ahhoz, hogy az ár megérkezzen a német vízgyűjtő területről Forrás: Józsa Sándor „Korszerű módszerek az árvizek részlet gazdag helyszíni mérésében és numerikus modellezésében: júniusi tapasztalatok, eredmények és a továbblépés irányai” című előadásából

Okozott károk Természetben: elvonulás után (utóhatások) Talajerózió, mocsarasodások, szikesedések, földcsuszamlások, belvizek, Közvetlen hatások Állatok élőhelyét elöntheti  elhalálozások Vizekben fertőzések  halak száma csökken Gemenci erdő 2013 Svájc 2013

Okozott károk Társadalomban Legpusztítóbb: Településeknél, lakóházaknál, középületeknél, településeket zárhat el a külvilágtól, tönkreteheti a vezetékeket, a telefonos kapcsolatot, a gáz- és az áramszolgáltatást megszűntetheti. Továbbá a vizek öntisztuló képessége csökkenhet, így az ivóvíz szennyeződhet, amely megbetegedésekkel (kolera, vérhas) járhat A mezőgazdasági területeken a termések megsemmisülnek, a talajok termőképtelenné válnak, amelyek során a gazdák megélhetése fenyegetve van. Az árvíz veszélyeztetett városok, falvak infrastruktúrája negatív irányba fog változni, kevesebb iskolázási lehetőség,szórakozási lehetőség, kevesebb munkahely arra ösztönzi a lakosságot, hogy más nagyobb, biztonságosabb városba költözzenek. + GAZDASÁGI SZEMPONT

Hasznot lehet húzni az árvizekből? Az ókori egyiptomiak megpróbálták! Nílus árad  fekete termőképes iszap Az iszap elterül az ártéren  mg. szárnyalni kezdett Ezt az ősi gazdálkodási módszert fokgazdálkodásnak nevezzük. Fok: mesterségesen v. természetesen kialakult vízfolyások / árterek melyeket gazdasági célra használunk fel Termékeny talajok mellett felélénkül a halászat is! Hazánkban a honfoglalás után indult meg, viszont az erdők kivágása és a folyók szabályozása miatt az ártéri gazdálkodás már nincs.

Megelőzések Magyar árvízvédelem – 1838 Árvízvédelem: egy vízügyi szakágazati tevékenység, melynek célja az árvízvédelmi művek létesítése és fejlesztése, továbbá az árvízvédekezés előkészítése, lebonyolítása és az utómunkák elvégzése. Árvízvédekezés: az árvízvédelmi vonalakon, a folyón, az ártérben az árvíz idején az árvízkárok elleni védekezés előkészítése, szervezése, maga a védekezés, valamint az árvíz levonulása utáni, a védekezéssel kapcsolatos egyéb tevékenység A folyószabályozás alatt a folyók medrének és partjainak ember által megtervezett és megvalósított szabályozását értjük DE!! Az emberiség legdurvább tájátalakító beavatkozásai közé sorolható a folyószabályozás.

Megelőzések II. Építeni kellene: Töltéseket, szükségtározókat, duzzasztókat, csatornákat Az ártereket meg kellene nagyobbítani, a folyó medret mélyíteni kellene Fontos a csapadékok visszatartása a vízgyűjtő és az ártereken, a lefolyás lassítása  erdősítéssel(hosszú folyamat)

Mit tehetünk akkor, ha már megérkezett a probléma? Homokzsákok használata: Jutából vagy UV-védett, érdesített polipropilénből készült zsák. Legkedvezőbb mérete x80x90cm. A szövetnek olyan sűrűségének kell lennie, hogy a hullámverés ne mossa ki a zsákból a töltőanyagot, a homokot. Nyúlgátak építése: Nyúlgátakat legegyszerűbben homokzsákokból építhetünk. Ideiglenes jellegű, melyet a gátkorona vízoldali élén építenek meg. Mobilgátak építése: Magyarországon ekkor használtak először mobilgátat. Tömlős gátak Nehéz járművek terhelése: Ha az árvíz eléri az alagutakat, és ha azok megtelnek, akkor a víznyomás hatására megemelkednének a felettük található utak. Ezt nehéz járművekkel (buszok, kamionok) próbálták ellensúlyozni.

Vízállás figyelő rendszer – Felső - Tisza árad

Köszönöm a figyelmet! Források tar/meteorologiai_hirek/index.php?id=715&hir=Az_arvizek_gyakorisaganak_valt ozasai_a_jovoben a-termeszetben-5-osztaly/termeszeti-katasztrofak-es-tarsadalmi-hatasaik/arvizek- tarsadalmi-hatasai _nagy-dunai-arvizek-kronologia a-termeszetben-5-osztaly/az-erintetlen-es-az-atalakitott-taj/folyoszabalyozas- magyarorszagon Itemid=137