A királyi Magyarország a XVII. században

 Protestáns erdélyi nemesi család  12 évesen katolizál, később jezsuita lesz  Római teológia  A magyar főnemesség áttérítése  1616: esztergomi érsek  Papnevelők (Bécs: Pázmáneum)  1635 egyetem alapítása – Nagyszombat  Erdély szerepe? (tk archívum)

Értelmezzük Pázmány Kemény Jánoshoz intézett szavait: „Átkozott ember volna, ki titeket arra kisztetne, hogy töröktől elszakadjatok, ellene rugoldozzatok, (…) mert ti azok torkában laktok. Oda annakokáért adjátok meg, azmivel tartoztok, ide tartsatok csak jó correspondentiát (kapcsolatot), mert itt keresztény fejedelemmel van dolgotok (…) Mert noha (…) nekünk elégséges hitelünk, tekéntetünk van mostan az mi kegyelmes keresztény császárunk előtt, de csak addig durál (tart) az német nemzet előtt, míglen Erdélyben magyar fejedelem hallatik floreálni (virágozni), azontúl mindjárt (...) gallérunk alá pökik az német…” Bp., VIII. Horváth Mihály tér

 A szigetvári hős dédunokája  Hatévesen árva, gyám: Pázmány  Tanulmányok: Bécsi jezsuiták, Nagyszombat, itáliai tanulmányút  Korszerű gazdálkodás, velencei ker.  Német, olasz, török, latin nyelvtudás is  Birtokvédelem a törökkel szemben  Horvát bán, Zala, Somogy főispánja

„Fegyvert, s vitézt éneklek, török hatalmát, Ki meg merte várni Szulimán haragját, Ama nagy Szulimánnak hatalmas karját, Az kinek Europa rettegte szablyáját. (Szigeti veszedelem)

„ Fegyver, fegyver, fegyver kévántatik és jó vitézi resolutio! Ezenkívül én semmit sem tudok, sem mondok. Avagy ezért, magyarok evvel oltalmazzuk meg magunkat, avagy vitézül haljunk meg mindnyájan, mert non datur aliud medium. Elfussunk? nincs hová, sohun másutt Magyarországot meg nem találjuk, senki a maga országábul barátságunkért ki nem mégyen, hogy minket helyheztessen belé: az mi nemes szabadságunk az ég alatt sohun nincs, hanem Pannóniában.” „Szükséges azért (…), hogy az ország tartson egy ármádát lábon készen aki mindenféle, minden órában … oda mehessen, ahova szükség kévánja.” (Az török áfium ellen való orvosság)

1664

A főúri szervezkedés okai A főúri szervezkedés okai:  Erdély elvesztése (Apafi fejedelem→ függés)  Habsburg béke a törökkel – területvesztés ↔ I. Lipót  magyar rendek háttérbe szorítása ↔ I. Lipót résztvevők résztvevők: Wesselényi Ferenc (nádor), Zrínyi Péter, Frangepán Ferenc, Nádasdy Ferenc, I. Rákóczi Ferenc cél cél: 1666 a török Porta segítségével magyar függetlenség kivívása → kudarc 1671 I. Lipót elítéltette a résztvevőket

I. Lipót abszolutista kormányzása kudarc lett  kuruc társadalom (bujdosók, végváriak)  Habsburg-ellenes szöv. (Erdély, fr., kurucok) Thököly Imrét  Apafi erdélyi fejedelem Thököly Imrét teszi meg a kurucok vezérének 1678 kuruc sikerek» 1681 a rendi alkotmány visszaállítása Thököly fejedelemsége 1682 Thököly fejedelemsége a Felvidéken - kp. Kassa – török vazallus állam (függés) Zrínyi Ilona - felesége I. Rákóczi Ferenc özvegye – Zrínyi Ilona