1. Az öntözés célja, jelentősége, feltételei Az öntözés egy adott terület természetes vízháztartásába történő beavatkozás egyik módja, amely elsődlegesen.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Advertisements

CSATORNAMÉRETEZÉS Egy adott vízhozam (Q) szállításához szükséges keresztszelvény meghatározása a cél, műszaki és gazdaságossági szempontok figyelembevételével,
A környezetszennyezés forrásai
HIDROLÓGIA – HIDRAULIKA
EuroScale Mobiltechnika Kft
Készítette: Hokné Zahorecz Dóra 2006.december 3.
Növényházi vágottvirágok hidrokultúrás termesztése
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia
Az esőszerű öntözőberendezések fő alkotóelemei
6. osztály Mgr. Gyurász Szilvia Balassi Bálint MTNYAI Ipolynyék
Az öntözés hazai szerepe, jelentősége
Víztisztítás ultraszűrésel
Környezeti kárelhárítás
Környezeti kárelhárítás
HASZNÁLT HÉVIZEK FELSZÍNI BEFOGADÓBA TÖRTÉNŐ BEVEZETHETŐSÉGE,
Vízminőségi jellemzők
Kémiai szennyvíztisztítás
Talajtípusok.
Talaj 1. Földkéreg felső, termékeny rétege
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek.
Talajművelés.
A talaj víztározóképességét nem kell igénybe venni.
Hidrológiai monitoringrendszerek
TALAJSZENNYEZÉS és –PUSZTULÁS HULLADÁKGAZDÁLKODÁS
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
KÖRNYEZETVÉDELEM VÍZVÉDELEM.
Flotálás.
Öntözőrendszerek tervezése Ormos László
Földméréstan és vízgazdálkodás
Vízminőség-szabályozás műszaki eszközei
TERMÉSZETES SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI RENDSZEREK
Felszíni vizek minősége
TELEPÜLÉSI VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS VÍZMINŐSÉGVÉDELEM (BMEEOVK AKM2)
Talajképződés Gruiz Katalin.
Vízkárelhárítás Vízmosások rendezése
Vízminőség védelem A víz az ember számára: táplálkozás, higiénia, egészségügy, közlekedés, termelés A vízben található idegen anyagok - oldott gázok -
Vízszennyezés.
Tájföldrajzi megfigyelések a Szentendrei-szigeten
A Duna partján történt események röviden! Pillman Nikolett Schäffer Ivett.
Vízminőség-védelem Készítette: Kincses László. Milyen legyen az ivóvíz? Legyen a megfelelő… mennyiségben minőségben helyen Jogos minőségi elvárás még,
A vízszennyezés.
A Föld vízkészlete.
Dr. Huzsvai László Debrecen 2006.
VÍZMINŐSÉGI PROBLÉMÁK
Környezetvédelem.
Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
Egy termálfürdő használt vizének vizsgálata, felszíni vízfolyásba való bevezetésének modellezése, és a fellépő környezetterhelések minimalizálásának lehetőségei.
Csővezetékek.
KOMPLEX VÍZ- ÉS TALAJERŐ GAZDÁLKODÁS A DALMAND ZRT. ÖNTÖZÉSES KULTÚRÁIBAN IV. GREENNOVÁCIÓS NAGYDÍJ április 9.
Agrár-környezetgazdálkodás Állattenyésztés környezeti hatásai.
Levegőellátás - a levegő tulajdonságai, a sűrített levegő előállítása,
A mezőgazdasági tevékenység környezetföldtani vonatkozásai A mezőgazdasági tevékenység környezetföldtani vonatkozásai Építés- és környezetföldtan 10.
Szárazföldi vizek csoportosítása
Földműveléstan és területfejlesztés
Ökológiai szempontok a szennyvíztisztításban
Víz Készítette: 8. osztály.
Vízerózió hatásai – a probléma volumene Magyarországon, kutatási, mérési lehetőségei, eredményei és az ellene való védekezés lehetőségei Kopinczu Krisztián.
Öntözőrendszerek tervezése Omros László
A VÍZ, MINT ÖKOLÓGIAI TÉNYEZŐ
Szivattyúk fajtái 1. Dugattyús szivattyú - nem egyenletesen szállít,
ÉRTÉKELEMZÉS ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS
Élettelen környezeti tényezők és hatásaik az élőlényekre
Előadás másolata:

1

Az öntözés célja, jelentősége, feltételei Az öntözés egy adott terület természetes vízháztartásába történő beavatkozás egyik módja, amely elsődlegesen a talaj vagy a légkör vízkészletének kielégítését célozza. Jellegét tekintve: agrotechnikai és műszaki feladat. Öntözésre alkalmas talajok: jó termékenységűek, nincs másodlagos szikesedés. Feltételesen öntözhetőek: befolyásol a talajvíz mélysége és minősége. Öntözésre nem javasolt: másodlagos szikesedés és láposodás veszélye. 2

Öntözés célja Vízkészlet növelés Tápanyagkészlet növelés Hőháztartási viszonyok kedvező módosítása Fényviszonyok kedvező befolyásolása Egyéb célok 3

Vízkészlet növelése Talajnedvességpótló öntözés: növényállomány statikus vízigényének kielégítése (DV 30-70%) Talajvízdúsító 4

Tápanyagigény növelése Levéltrágyázás (esőztető öntözés) Trágyázó öntözés (esőztető- és felületi öntözés): hígtrágyával, szennyvízzel 5

Hőviszonyok befolyásolása Melegítő (a víznek a levegőhöz viszonyítva nagyobb a hőkapacitása, pl: rizs) Hűtő öntözés (légköri aszály megszüntetése) Fagyvédelmi (a víz fagyásakor hő szabadul fel, amely védi a rügyeket Légkörtelítő (frissítő): a transzspirációs zóna páratelítettségi hiányát mérsékeljük 6

Fényviszonyok befolyásolása Színező öntözés: alma- és őszibarack ültetvényeken, pigmentáció kialakulásának elősegítése. 7

Egyéb célok Talajvédő, homoklefogó öntözés: szélerózió ellen Talajjavító öntözés: káros sók kimosása a gyökérzónából Aszúsító öntözés: szőlő nemesrothadásának előidézése Növényvédelmi célú öntözés Tározó öntözés: idényen kívüli öntözés Kelesztő öntözés: csírázást segítő 8

Az öntözővíz minősége A víz öntözésre való alkalmasságát a fizikai, kémiai, biológiai tényezők befolyásolják. Fizikai tényezők (hőmérséklet, hordalékosság, szín, szag) Kémiai tényezők (kationok, anionok, sókoncentráció, nátriumsók, magnéziumsók, fenolftalein-lúgosság, karbonát/hidrokarbonát- tartalom, szennyező anyagok) 9

Fizikai mutatók Víz hőmérséklete: legjobb °C, vegetációs időszakon kívül 10 °C-nál kisebb is lehet Hordalékosság (lebegőanyag-tartalom): <5 g/l >0,1 mm szemcse : eliszapolódás, dugulás 0,1-0,005 mm szemcse : tápanyagtartalom, de dugulás <0,005 mm szemcse : tápanyagtartalom, de rontja a talaj fizikai állapotát Szín és szag: szennyezettségre utalhat 10

Kémiai mutatók 11 Összes sótartalom: jellemezhető g/l, mg/l dimenziókkal, általában fajlagos elektromos vezetőképességgel (mS/cm) Általában nem következik be sófelhalmozódás, ha az öntözővíz sókoncentrációja 500 mg/l-t nem haladja meg. Mély talajvizű, laza talajokon mg/l megengedett. Függ a növény sótűrő képességétől, talaj kimosódási viszonyaitól.

Kémiai mutatók Nátriumsók százalékos aránya (Na % - szikesedési hányados): Na-, Ca- és Mg-ionok közötti nátrium részarányt fejezi ki. Kifejezhető a nátrium-adszorpciós aránnyal (SAR- érték) is.

Kémiai mutatók Magnéziumsók százalékos aránya (Mg %): a Ca- és Mg-ionok együttes mennyiségéhez viszonyítva jó minőségű öntözővíz Na-tartalma 35%, Mg- tartalma 45% alatt van Ha a víz hidrokarbonátos: a Na % maximum 35%. Ha a víz klorid, vagy szulfátos: a Na % maximum 45%.

Kémiai mutatók 14 Fenolftalein-lúgosság Szóda-egyenérték Mindkettő a víz nátrium-hidrokarbonát (szóda)- tartalmára utal. Szódát a jó minőségű öntözővíz nem tartalmazhat.

Kémiai mutatók Szennyezettség: szervesanyag-tartalom, lebegőanyag- terhelés, KOI, BOI, nehézfémek szervetlen sói, szerves toxikus anyagok – olaj, kátrány, detergensek, növényvédő szerek) 15

Öntözési alapfogalmak Mértékadó öntözési vízigény: legnagyobb vízigényű életszakaszban mekkora az öntözővíz- igény. Öntözési norma: egy-egy öntözés során kiszolgáltatott vízmennyiség. Öntözési idénynorma: az öntözési idényben felhasználásra tervezett vízmennyiség. Öntözési idény: az év azon szakasza, amikor rendszeres öntözés folyik. Ez általában április 15 - szeptember 30 között. 16

Az öntözővíz beszerzése Felszíni és felszín alatti vizek jöhetnek szóba. Felszíni vizek: Természetes vízfolyások Mesterséges csatornák Természetes tavak Tározók Felszín alatti vizek: Talajvíz Rétegvíz 17

Az öntözővíz kivétel módja Gravitációs vízkivétel: a víz szintje magasabb, mint a vízszállító csatorna üzemszintje, vagy az duzzasztással biztosítható Szivattyús vízkivétel 18

Az öntözővíz szállítása A víznek a vízkiviteli helyről a felhasználás helyére való eljutását értjük. A szállítás történhet: nyílt csatornában zárt csővezetékben Önözőberendezés: öntözéshez szükséges elemek összessége, azaz a vízszállító, vízszétosztó és vízadagoló elemek együttesen. 19

Az öntözés területi egységei Öntözőrendszer: az öntözés legnagyobb területi kiterjedésű egysége, amelyet azonos kivételi helyről látnak el vízzel. Pl. Tiszafüredi öntözőrendszer (1940) Öntözőfürtök: kisebb területi egységek, néhány 100 ha – több 1000 ha nagyságú Öntözőüzemek Öntözőtelepek Öntözött tábla 20

Öntözési módok Az öntözővíz milyen módon jut el a talajba, a növényállományhoz. Öntözési módok: Felületi öntözés Esőszerű öntözés Felszín alatti öntözés Mikroöntözés 21

Öntözési eljárás Öntözési eljárás: öntözés helyéig mivel és hogyan vezetik, osztják szét és adagolják a vizet. Állandó csatornás Ideiglenes csatornás Felszíni csöves Felszín alatti csöves Kutas eljárás Mindegyik alkalmazható bármelyik öntözési módban. 22

Felületi öntözés Módszerei: Árasztó öntözés Sávos (csörgedeztető) öntözés Barázdás áztató öntözés Zárt vezetékes (tömlős) öntözés Öntözőgépes öntözés 23

Árasztó öntözés A talajt hosszabb-rövidebb időre összefüggő vízréteg borítja, így a víz gravitációs úton beszivárog a talajba. A felszínnek vízszintesnek kell lennie. Legkisebb vízadag mm. Limános árasztás Rét-legelő árasztás Kalitkás árasztás: pl. rizs Csörgedeztetve árasztás Hálózatos, barázdás árasztás 24

Csörgedeztető öntözés Az öntözővíz lepelként halad előre az enyhe lejtőn, közben beszivárog a talajba. Legkisebb vízadag mm. Oldalas csörgedeztető öntözés Hátas csörgedeztetés Sávos csörgedeztetés 25

Barázdás öntözés Barázdahúzó ekével a lejtőre merőlegesen barázdákat készítenek, a víz a barázdában állva beszivárog a talajba. Legkisebb vízadag mm. Sekély barázda (10-15 cm) Mély barázda (25-40 cm) Rövid barázda ( m) Hosszú barázda ( m) Nyílt barázda Zárt barázda 26

Esőszerű öntözés Öntözővíz levegőbe porlasztva jut el a növényhez. Az öntözőberendezés áll a szivattyúból, csővezetékből és a szórófejből. Kiegészítő berendezések pl. szűrők, nyomásszabályzók, keverő- és adagolótartályok. 27

Szórófej jellemzői Esőzetés finomsága: R/p R = szórási sugár p = nyomás 1,2-1,3 durva, gyep 1,1-1,2 közepes füvek, takarmánynövények 1,0-1,1 finom, szántóföldi kultúrák <1,0 nagyon finom eső, virág, dohány Intenzitás (mm/h) Intenzitás-eloszlási görbe (i-R jelleggörbe): szórási kép sugárirányú metszete Szórófejek kötése 28

Intenzitás eloszlási görbe 29

Szórófejek Nagy intenzitású szórófej Vízágyú 30

A szórófejek kötése négyzet romboid háromszög 31

Párolgási veszteség 32 Szórófej típus Öntözési időszak nappal éjszaka Kis intenzitású i = 3-5 mm/h 40 %20 % Közepes intenzitású i = 5-15 mm/h 30 %20 % Nagy intenzitású i = mm/h 20 %10 %

Párolgási veszteség 33

Szárnyvezetékek típusai Stabil: teljesen beépített csővezeték, csak a vízcsapok (hidránsok) állnak ki a földből, amelyekre a szórófejek csatlakoznak. Félstabil: hordozható szárnyvezetékes, fővezeték a felszín alatt, a vízcsapokra csatlakoznak a szárnyvezetékek. Mozgatás lehet kézi vagy gépi. 34

Hordozható szárnyvezetékek

36 Vontatott szárnyvezeték

37

38

Magas gördíthető szárnyvezetékek 39

Magas gördíthető szárnyvezetékek 40

Tömlős csővezetékek 41

Merev csővezetékek 42

Merev csővezetékek 43

Konzolos szárnyvezeték 44

Konzolos szárnyvezeték 45

Körben járó szárnyvezeték - Center Pivot 46

Körben járó szárnyvezeték - Center Pivot 47

Körben járó szárnyvezeték - Center Pivot 48

Körben járó szárnyvezeték - Center Pivot 49

Körben járó szárnyvezeték - Center Pivot 50

Frontálisan mozgó szárnyvezeték (Linear) 51

Frontálisan mozgó szárnyvezeték (Linear) 52

Csévélhető tömlős szárnyvezeték 53

Csévélhető tömlős szárnyvezeték 54

Konzolos csévélhető tömlős szárnyvezeték 55

Beépített szárnyvezetékek 56

Felszín alatti öntözés Öntözővíz a talaj felszíne alatt, a művelés által nem érintett talajrétegben, az ott elhelyezett csövekben mozog és oszlik szét, alulról áztatja a termőréteget. (altalajöntözés) Nem akadályozza a felszíni művelést Párolgási veszteség minimális Beépítési költsége magas Víz útja nehezen követhető Nyílt csatornás (árkos) altalajöntözés Csöves felszín alatti öntözés: perforált műanyag csövek, 50 cm mélyen, 1-8 m távolságra 57

Mikroöntözés Legfőbb jellemzője: az állandóan telepített adagoló elem kis nyomáson (<2,5 bar), kis intenzitással (<500 l/óra) a növény közelébe juttatja az öntözővizet. A talaj víztározóképességét nem kell igénybe venni.

A mikroöntözés főbb előnyei Kis vízveszteség → ~ 95 %-os hasznosulás lehetséges. Tápanyagok kijuttatásának lehetősége a növény gyökérzetéhez. Kedvező növényegészségügyi körülmények → száraz lombozat. Energiatakarékosság → kisebb fogyasztású berendezések. Rossz vízgazdálkodású talajokon is alkalmazható → gyakori, kis intenzitású öntözés. Ésszerű víz és tápanyag felhasználás → napi szükséglet szerinti adagolás. A termés mennyiségének és minőségének leghatékonyabb szabályzása. 59

A mikroöntözés főbb problémái Eltömődés - kémiai → oldott sók (vas, mangán <1,5 mg/l), - fizikai → homok, mechanikai szennyeződés, - biológiai → baktériumok teste, nyálkás telepei, vízi élőlények. Csepegtetés esetén a magas relatív páratartalom hiánya Kisebb térfogatú gyökérrel átszőtt talaj 60

Az öntözőtelep részei Vízkivételi mű a. felszíni - folyó, patak, tó, víztározó, b. felszín alatti – kutak. Vízóra Vízszűrő(k) Légtelenítő, víztelenítő szelepek Tápoldatozó berendezés Vezérlő, szabályzó automaták Csőhálózat Nyomásszabályozó Vízadagoló elem 61

Szűrő Kőzetszűrő 62

63 Centrifugális homokleválasztó.

Egyéb részek Nyomásmérő – üzemi nyomás, szűrőtisztítás. Vízhőmérő – kemikáliák oldhatósága. Vízóra – vízmennyiség-, rendszerellenőrzés. Automata vezérlés – pontos víz és tápoldat adagolás. – szűrő tisztítás, rendszer védelem. 64

A mikroöntözés típusai Vízsugaras/mini- szórófejes: a víz sugárban jelenik meg. Növényházakban, nagy páratartalmat igénylő növényeknél. Csepegtető: a víz cseppenként jelenik meg. Felszín alatti mikroöntözés

Felületi mikroöntözés

Vízsugaras mikroöntözés

Eltemetett csepegtető öntözés 68

Csepegtető mikroöntözés

Fagyvédelmi öntözés miniszórófejekkel 70