NÉHÁNY MEGJEGYZÉS A HAZAI KISTÉRSÉGEK ÉVI KOMPLEX VERSENYKÉPESSÉGI RANGSORÁHOZ Buskó Tibor László PhD

A kutatás előzményei, avagy amiről itt csak nagyon röviden esik szó

A versenyképesség egységes (sztenderd) fogalma „A vállalatok, iparágak, régiók, nemzetek és nemzetek feletti régiók képessége - relatíve magas jövedelem -és relatíve magas foglalkoztatottsági szint tartós létrehozására, miközben a nemzetközi (globális) versenynek ki vannak téve” munkatermelékenység centrális szerepe, de a versenyképesség ≠ munkatermelékenység, inkább létrehozásának képessége

A sztenderd versenyképesség- fogalom korlátai régió 1 régió n régió 2 befektető ???

A sztenderd versenyképesség- fogalom korlátai régió 1 régió n régió 2 befektető ??? Mi motiválhatja a döntést? (a)egy szélesebb értelemben vett fejlettség?

A sztenderd versenyképesség- fogalom korlátai régió 1 régió n régió 2 befektető ??? Mi motiválhatja a döntést? (a) egy szélesebb értelemben vett fejlettség? (b) esetleg más, tartósabb struktúrák is?

A sztenderd versenyképesség- fogalom korlátai régió 1 régió n régió 2 befektető ??? Mi motiválhatja a döntést? (a) egy szélesebb értelemben vett fejlettség? (b) esetleg más, tartósabb struktúrák is? vö. széles értelemben vett tudás a „széles értelemben vett tudás” (szakképzettség, de a szavahihetőség, adaptivitás stb. is) aktuális fejlettséggel nem feltétlenül korreláló hagyományai

A „politikai fejlettség” hozzájárulása problémánk tisztázásához Munkatermelékenység Általános fejlettség „A tudatvilágot motiváló hagyományok”

A „politikai fejlettség” hozzájárulása problémánk tisztázásához Munkatermelékenység Általános fejlettség „A tudatvilágot motiváló hagyományok” Benkő, 2007

A „politikai fejlettség” hozzájárulása problémánk tisztázásához Munkatermelékenység Általános fejlettség „A tudatvilágot motiváló hagyományok” Hipotézis: a tartósabb struktúrák („a tudatvilágot motiváló hagyományok”) jól tetten érhetők a politikai fejlettség különféle mutatóiban Benkő, 2007

A „politikai fejlettség” hozzájárulása problémánk tisztázásához Munkatermelékenység Általános fejlettség „A tudatvilágot motiváló hagyományok” Felhasználhatók-e egy, az eddigieknél komplex „versenyképesség-fogalom” kidolgozásáraa politikai fejlettség így értelmezett mutatói? Hipotézis: a tartósabb struktúrák („a tudatvilágot motiváló hagyományok”) jól tetten érhetők a politikai fejlettség különféle mutatóiban Benkő, 2007

A „komplex versenyképesség” fogalma „komplex versenyképesség” +

A „komplex versenyképesség” fogalma „komplex versenyképesség” általános fejlettség mutatói + jövedelem foglalkoz- tatottság egyéb fejlettségi mutatók

A „komplex versenyképesség” fogalma „komplex versenyképesség” általános fejlettség mutatói a politikai fejlettség általános s aktuális fejlettség hatásától megtisztított (potenciális) szegmense + jövedelem foglalkoz- tatottság egyéb fejlettségi mutatók ?

A „potenciális szegmens” meghatározása az általános fejlettség politikai fejlettségre gyakorolt hatása

A „potenciális szegmens” meghatározása A potenciális szegmens jó közelítéssel megfeleltethető a regressziós egyenes reziduálisainak az általános fejlettség politikai fejlettségre gyakorolt hatása

Célunk: a hazai kistérségek komplex versenyképességi rangsorának meghatározása (2010) (i) Az általános fejlettség főkomponens-értékeinek meghatározása kistérségenként

Célunk: a hazai kistérségek komplex versenyképességi rangsorának meghatározása (2010) (i) Az általános fejlettség főkomponens-értékeinek meghatározása kistérségenként (ii) A politikai fejlettség főkomponens-értékeinek meghatározása kistérségenként

Célunk: a hazai kistérségek komplex versenyképességi rangsorának meghatározása (2010) (i) Az általános fejlettség főkomponens-értékeinek meghatározása kistérségenként (ii) A politikai fejlettség főkomponens-értékeinek meghatározása kistérségenként (iii) A „komplex versenyképesség” értékeinek meghatározása kistérségenként

Célunk: a hazai kistérségek komplex versenyképességi rangsorának meghatározása (2010) (i) Az általános fejlettség főkomponens-értékeinek meghatározása kistérségenként (ii) A politikai fejlettség főkomponens-értékeinek meghatározása kistérségenként (iii) A „komplex versenyképesség” értékeinek meghatározása kistérségenként (iv) Klaszterezés, avagy léteznek-e általános/komplex fejlettségi régiók Magyarország területén?

(i) Az általános fejlettség főkomponense a lakónépesség változása 2003-hoz képest az urbanizációs index (a 120 fő/km² feletti népsűrűségű településeken élők aránya) az egy főre jutó SZJA-alapot képző jövedelem nagysága a regisztrált munkanélküliek százalékos aránya a lakosságon belül az adott évben épített lakások 1000 főre vetített aránya a vezetékes gázt fogyasztó háztartások aránya a lakásállomány százalékában a közüzemi csatornahálózatba bekapcsolt lakások százalékos aránya a működő vállalkozások 1000 lakosra vetített aránya a személygépkocsik 1000 lakosra vetített aránya

A HAZAI KISTÉRSÉGEK 2009-ES ÁLTALÁNOS FEJLETTSÉGI INDIKÁTORAINAK KOMMUNALITÁS-ÉRTÉKEI Extraction Lakónépesség változása 2003-hoz képest 0, feletti népsűrűségű településeken élők aránya 0,57 SZJA adóalapot képző jövedelem / fő 0,78 Vezetékes gázt fogyasztó háztartások % 0,322 Csatornázott lakások % 0,445 Vállalkozás 1000 lakosra 0,776 Gépkocsi 1000 lakosra 0,679 Épített lakások 10 ezer főre 0,619 Regisztrált álláskeresők aránya 0,72 Az eredeti változószett heterogenitásának 62,251%-os megőrzésével

A hazai kistérségek általános fejlettsége (2009)

(ii) A politikai fejlettség főkomponense participáció moderáció konzekvencia a parlamenti választásokon 1990 és 2010 között

A HAZAI KISTÉRSÉGEK POLITIKAI FEJLETTSÉGI INDIKÁTORAINAK KOMMUNALITÁS-ÉRTÉKEI Extraction Konzekvencia 0,251 Moderáció 0,527 Participáció 0,674 Az eredeti változószett heterogenitásának 48, 378% %-os (!!!) megőrzésével

A HAZAI KISTÉRSÉGEK POLITIKAI FEJLETTSÉGI INDIKÁTORAINAK KOMMUNALITÁS-ÉRTÉKEI Extraction Konzekvencia 0,251 Moderáció 0,527 Participáció 0,674 Az eredeti változószett heterogenitásának 48, 378% %-os (!!!) megőrzésével Gyenge eredményért a jobboldal es elsöprő győzelme a felelős (konzekvencia illeszkedése a 2007-es vizsgálatban még 48,8%, a megőrzött heterogenitás 50,84%)

A hazai kistérségek politikai fejlettsége ( )

(iii) A komplex versenyképességi rangsor meghatározása Általános fejlettség főkomponens-értékei kistérségenként Standardizált reziduálisok kistérségenként

(iii) A komplex versenyképességi rangsor meghatározása Általános fejlettség főkomponens-értékei kistérségenként Standardizált reziduálisok kistérségenként összegzés

(iii) A komplex versenyképességi rangsor meghatározása Általános fejlettség főkomponens-értékei kistérségenként Standardizált reziduálisok kistérségenként összegzés rangsorolás

AZ ÁLTALÁNOS FEJLETTSÉG POLITIKAI FEJLETTSÉGRE GYAKOROLT HATÁSÁNAK REZIDUÁLIS-ÉRTÉKEI (2009)

A hazai kistérségek komplex versenyképessége (2010)

(iv) A klaszterezés

Általános fejlettség értékei (2009)

(iv) A klaszterezés Általános fejlettség értékei (2009) √

(iv) A klaszterezés Általános fejlettség értékei (2009) Politikai fejlettség értékei ( ) √

(iv) A klaszterezés Általános fejlettség értékei (2009) Politikai fejlettség értékei ( ) √ √

(iv) A klaszterezés Általános fejlettség értékei (2009) Standardizált reziduálisok értékei Politikai fejlettség értékei ( ) √ √

(iv) A klaszterezés Általános fejlettség értékei (2009) Standardizált reziduálisok értékei Politikai fejlettség értékei ( ) √ √ √

(iv) A klaszterezés Általános fejlettség értékei (2009) KOMPLEX VERSENYKÉPESSÉG KLASZTEREI Standardizált reziduálisok értékei Politikai fejlettség értékei ( ) Általános fejlettség értékei (2009) Standardizált reziduálisok értékei + √ √ √

(iv) A klaszterezés Általános fejlettség értékei (2009) KOMPLEX VERSENYKÉPESSÉG KLASZTEREI Standardizált reziduálisok értékei Politikai fejlettség értékei ( ) Általános fejlettség értékei (2009) Standardizált reziduálisok értékei + √ √ √ -területileg összefüggő - megyehatárokat lehetőleg át nem lépő klaszterek kellenek

A regionális klaszterekbe rendezhetőség problémája Sig.

A regionális klaszterekbe rendezhetőség problémája Sig. Regionális klaszterek magyarázzák meg a komplex versenyképesség kistérségi szintű értékeinek legalább 50%-át

A regionális klaszterekbe rendezhetőség problémája Sig. Regionális klaszterek magyarázzák meg a komplex versenyképesség kistérségi szintű értékeinek legalább 50%-át Vizsgálandó: A regionális hovatartozás dummy- változóinak a komplex versenyképesség értékeire gyakorolt hatása R 2 = 0,508; torzítatlan R 2 = 0,499 A 0,001 %-os hiba elhanyagolható, s számos kistérség megyehatárt átlépő átklaszterezésével (pl. Zalaegerszeg: Alsó-Pannónia  Felső-Pannónia) orvosolható lenne, ha nem ragaszkodnánk a megyehatárokhoz

A regionális klaszterekbe rendezhetőség problémája Sig. Regionális klaszterek magyarázzák meg a komplex versenyképesség kistérségi szintű értékeinek legalább 50%-át Vizsgálandó: A regionális hovatartozás dummy- változóinak a komplex versenyképesség értékeire gyakorolt hatása R 2 = 0,508; torzítatlan R 2 = 0,499 A 0,001 %-os hiba elhanyagolható, s számos kistérség megyehatárt átlépő átklaszterezésével (pl. Zalaegerszeg: Alsó-Pannónia  Felső-Pannónia) orvosolható lenne, ha nem ragaszkodnánk a megyehatárokhoz √

A regionális klaszterekbe rendezhetőség problémája Sig. Regionális klaszterek magyarázzák meg a komplex versenyképesség kistérségi szintű értékeinek legalább 50%-át Biztosítandó az egyes regionális klaszterek egymáshoz viszonyított különbözősége Vizsgálandó: A regionális hovatartozás dummy- változóinak a komplex versenyképesség értékeire gyakorolt hatása R 2 = 0,508; torzítatlan R 2 = 0,499 A 0,001 %-os hiba elhanyagolható, s számos kistérség megyehatárt átlépő átklaszterezésével (pl. Zalaegerszeg: Alsó-Pannónia  Felső-Pannónia) orvosolható lenne, ha nem ragaszkodnánk a megyehatárokhoz √

A regionális klaszterekbe rendezhetőség problémája Sig. Felső-Pannónia- Alsó-Pannónia0,000 Duna-Tisza Köze0,005 Tiszántúl0,004 A t-próba eredményei (komplex versenyképesség) Regionális klaszterek magyarázzák meg a komplex versenyképesség kistérségi szintű értékeinek legalább 50%-át Biztosítandó az egyes regionális klaszterek egymáshoz viszonyított különbözősége Sig. Vizsgálandó: A regionális hovatartozás dummy- változóinak a komplex versenyképesség értékeire gyakorolt hatása R 2 = 0,508; torzítatlan R 2 = 0,499 A 0,001 %-os hiba elhanyagolható, s számos kistérség megyehatárt átlépő átklaszterezésével (pl. Zalaegerszeg: Alsó-Pannónia  Felső-Pannónia) orvosolható lenne, ha nem ragaszkodnánk a megyehatárokhoz √

A regionális klaszterekbe rendezhetőség problémája Sig. Felső-Pannónia- Alsó-Pannónia0,000 Duna-Tisza Köze0,005 Tiszántúl0,004 A t-próba eredményei (komplex versenyképesség) Regionális klaszterek magyarázzák meg a komplex versenyképesség kistérségi szintű értékeinek legalább 50%-át Biztosítandó az egyes regionális klaszterek egymáshoz viszonyított különbözősége Sig. Vizsgálandó: A regionális hovatartozás dummy- változóinak a komplex versenyképesség értékeire gyakorolt hatása R 2 = 0,508; torzítatlan R 2 = 0,499 A 0,001 %-os hiba elhanyagolható, s számos kistérség megyehatárt átlépő átklaszterezésével (pl. Zalaegerszeg: Alsó-Pannónia  Felső-Pannónia) orvosolható lenne, ha nem ragaszkodnánk a megyehatárokhoz √ √

A „komplex versenyképesség” regionális klaszterei ( )

Pest megye kettéosztása elkerülhetetlennek bizonyult!

Konklúzió A komplex versenyképesség regionális klaszterei A Dunántúl esetében – Felső-Pannónia, Alsó-Pannónia – reprodukálják Benkő Péter (2007) politikai régióit Benkő Péter (2007) politikai régióit Hunnia esetében az Észak-Dél különbségek (Észak-Magyarország  Alföld) helyett A Nyugat-Kelet irányú különbségeket (Duna-Tisza Köze  Tiszántúl) találtuk meghatározónak

Köszönöm a megtisztelő figyelmet! kapcsolat: