Gazdaság, társadalom és életmód az ötvenes években Sztahanovista családja körében

A gazdaság szovjet modellje  A gazdaság ’49-re szovjet típusú  termelési eszközök állami tulajdonban  piac  állami gazdaságirányítás  Első példája  Az első ötéves terv  erőteljes, fokozott iparosítás  beruházás 50% ipar, 14% mg (90% nehézipar)  szolgáltatóipar ?%  Az ötéves terv célja  „a szén és az acél országa”  életszínvonal drasztikus   Propaganda sikerek - a valóság lesújtó  szükséglet  terv, minőség  mennyiség  ’51  jegyrendszer bevezetése  MDP II. kongr.  iparosítás gyorsítása (háborús hisztéria miatt)

A gazdaság szovjet modellje

Pioker Ignác sztahanovista Sztahanovista jelvény Gát Ernő, az utolérhetetlen sztahanovista

Szintén Sztálinváros Sztálinváros építése Rákosi az építkezés „krónikájával”

A propaganda minden szinten

A mezőgazdaság kollektivizálása  Az mg ’48 elkezdődik a szovjet típus  TSz-esítés  piac  állami gazdaságirányítás (tervutasítás)  TSz-esítés akadálya  magán parasztgazdák  A „harc” ellenük is folyik  adóztatás, terménybeszolgáltatás, kuláklista  Begyűjtési rendszer  szabott ár, mennyiség  akinek nem volt, az megvette  A kuláklista  25 hold felett  politikai kategória (osztályellenség)  TSz-esítés  nem hozza a várt eredményeket  ’53 – bomlásnak indul

A mezőgazdaság kollektivizálása Traktoroslány Horton, Heves megye, 1951 Begyűjtesi Hivatal

Gabonabegyűjtés a gyömrői Petőfi Termelőszövetkezetben, júl. 29. Dicsőség és szégyentábla. Madaras község, 1950 körül A rendőrök elrejtett termények után kutatnak egy „kulák” kamrájában Padlássöprés

Beadási-könyv

Az a bizonyos élelmiszerjegy

 A régi elit  „osztályellenségek”   új elit  „hívatásos forradalmárok”  Hatalom = „káderek”  ’49-re teljes átalakulás  Vezető osztály  munkásság  Szövetséges  szövetkezeti parasztság  Új réteg  első generációs értelmiség NÉKOSZ  később kényelmetlenné válik   munkás-, és parasztfiatalok képzése  Társadalmi struktúra - erőteljes változás  Vallási  izraeliták   Nemzetiségi  németek, szlovákok  (kitelepítés) A szocialista társadalom

 ’49 népesség növekedése  „Ratkó-korszak”  abortusz tiltása  Város  falu  parasztság száma folyamatosan csökken  TSZ-esítés  iparosítás  faluból városba Ratkó Anna

Munkásasszonyok a gyárban

Zalaegerszeg - új bölcsőde

Béke utca, egy munkáscsalád lakása ( ) Budapest, a Béke utcai lakásépítkezés ( )

A civil társadalom felszámolása  Az állampárt kialakítása  öntevékeny társ. szerv   „csak” a Népfront létezett  Egypártrendszer „palástja”  Szakszervezetek ’48 után  érdekvédelmi funkció   Ifjúsági szervezetek  ’50 után   DISZ  A káder utánpótlás A Dolgozó Ifjúság Szövetsége I. kongresszusa

A Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) I. kongresszusát lezáró nagygyűlés a Kossuth téren

A kulturális forradalom  Kulturális forradalom ideológiája  marxizmus-leninizmus  polgári-keresztény eszmeiség   a „reakció melegágya”  Ateizmus  „államvallás”  Oktatás  orosz nyelv, „politizálás”  Kultúra - az új művészet támogatása  a rendszer ideológiai ábrázolása fizikai munkás, dolgozó paraszt, hős szovjet katona  kiemelt támogatás

 Kulturális forradalom  pozitív hatás  Kultúra  tömegekhez jut el  tanulás, mozi, színház, újság, könyv  Kiemelkedő művészi alkotások születése  film, színház Körhinta

A szocialista realizmus talaján fogant művek

A sport  A sport  szórakozás, nevelés, társ. felemelkedés  jelentős állami támogatás  élsportolók győzelmei  Imperializmus feletti győzelmet hirdeti  „erős a propaganda”  Helsinki Olimpia  16 arany  Wembley  6:3  Feledteti a nyomort és a nélkülözéseket