A megújuló energiaszabályozás növekvő szerepe a magyar energiarendszerben „Mivel pótolhatók a következő évtizedben kieső erőművi kapacitásaink?” GAZDÁLKODÁSI ÉS TUDOMÁNYOS TÁRSASÁGOK SZÖVETSÉGE

Megújulók előnyei Üvegházhatású-gáz kibocsátás csökkentés Légszennyezés csökkentése – Főleg ahol nincs égetés Forrás-diverzifikáció, függetlenség – Politikailag – Fosszilis energiahordozók árától Munkahelyteremtés, vidékfejlesztés Decentralizáció elősegítése (elosztott termelés)

Drága „hobbi”?? Megújuló és fosszilis áramtermelői beruházások globális alakulása USD Mrd Forrás: Bloomberg Nagy vízerőművek beruházásait nem tartalmazza

Drága „hobbi”?? Megújuló és fosszilis energiatermelés energiahordozók szerinti globális alakulása TWh növekmény 2040-ig 2014 megújulók szén gáz nukleáris olaj víz szél nap egyéb megújuló ebből: Forrás: IEA

Célok Megújulós EU irányelv (2009/28/EC) – 2020-ra EU szinten 20% megújuló Megújulós cél Magyarországra: 13% Nemzeti Cselekvési Terv: 14,65% Energia Unió – 2030-ra EU szinten 27% megújuló

Az egyes ágazatokban elfogyasztott, megújuló energiaforrásból előállított energia mennyisége és részaránya hazánkban ( ) Várható 2020-as célérték: ~80 PJ (13%), illetve ~90 PJ (14,65%)

Villamos energia kötelező átvétel Átvételi ár Korm. rendeletben rögzítve Átvételi időtartam és mennyiség: MEKH – Módszertani útmutató – Jellemzőbb technológiákra (PV, biomassza, biogáz, depónia) benchmark – Többiekre egyedi számítás (módszertani útmutató) Szélerőművek: csak pályázat alapján Jelenleg: napelemes erőművek kora

Háztartási méretű kiserőművek 50 kVA alatt, főként napelem (PV) Szaldó elszámolás Exponenciális növekedés – de meddig? – 2014: 68 MW; 2015: 128 MW – Főként a támogatások mozgatják Bizonyos mértékig kedvező a hálózatok üzemeltetésére is (elosztott termelés) Átmeneti bevételkiesés az elosztóknál

2015-ben összesen kW napenergia-kapacitás ( kW 2014-ben)

METÁR – villamos energia Tervezett új támogatási rendszer Mozgatórugója az EU Iránymutatása – Kvázi kötelező Fő elemei – Tendereztetés – Kiegyenlítő költségek viselése Likvid napon belüli piac (HUPX) – Direkt piaci értékesítés (vs. kötelező átvétel)

Barna Prémium Már megépült / megtérült biomassza és biogáz erőművek gazdaságosságának fenntartása – Bezárás elkerülése – Kevesebb új erőmű – Költségmegtakarítás Mértéke kétféle lehet: – Működési költségek alapján – Alternatív tüzelőanyaggal való versenyképesség alapján

Tenderezés 1 Költségek leszorítása és rugalmas követése a verseny révén Kormányzatnak is rugalmas megoldás – Finomhangolás („gázpedál”, korlátok) – De „stop & go” veszélye Feltételek fennállnak-e? – Van-e verseny? Likvid, sokszereplős piac? – A kiírás részletei jelentősen befolyásolhatják

Tenderezés 2 Szektor-specifikus vs szektor semleges – Villany vs hő vs közlekedés A hő lenne a legolcsóbb Villany: Technológia semleges vs technológia specifikus – Költséghatékonyság vs diverzifikáció – Nálunk valószínűleg a szélenergia tarolna

Technológia specifikus tender Indokolt lehet az alábbiakra tekintettel (EU): – új és innovatív technológia által hosszú távon kínált lehetőségek – a diverzifikáció szükségessége – hálózati korlátok és hálózati stabilitás – a rendszer (integrációs) költségei – a biomassza támogatása miatt a nyersanyagpiacokon kialakuló torzulások

Megújulók és a piac CO2 kvóta árak? Költségcsökkenés (PV, szél) Grid parity elérése? – Nagykereskedelmi – Kiskereskedelmi (saját felhasználás) Magas változó költségű erőművek kiszorulása (pl.: földgáz) – Csökkenő villamosenergia-ár (vs támogatás) – Kapacitás mechanizmusok?

Rendszerintegráció Időjárásfüggő termelők növekvő szerepe – Nap és szél diadalmenete Fogyasztás és termelés egyensúlya mindenkor – Regionális piac növekvő szerepe (grid codes) – Rugalmas erőművek, tartalékok – Tárolás? – Fogyasztók bevonása? Dinamikus árazás, okos eszközök

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Szabó László