A Bodrogköz hadi krónikája 1670– 1685.

Nagykövesd várának romjai

Bevezetés I. Idén több, a Rákóczi-család történetéhez és ettől el nem választhatóan Borsi múltjához kapcsolódó esemény kerek évfordulójáról emlékezhetünk: április 18.: 400 éve kötött házasságot (I.) Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna, amellyel Borsi is a Rákócziak birtokába került március 1.: 350 éve zajlott le I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona lakodalma a zborói kastélyban „Makovica vára alatt.” március 27.: II. Rákóczi Ferenc megszületik a borsi kastélyban július 8.: A sárosi Zborón meghal I. Rákóczi Ferenc választott erdélyi fejedelem márciusa: Megkezdődik Munkács várának 1688 januárjáig tartó ostroma, majd blokádja szeptember 29.–október 14.: Kassa sikertelen császári ostroma. 1906: II. Rákóczi Ferenc újratemetése Kassán.

Bevezetés II. Előadásommal, amely egy 2011-ben, a Kazinczy Ferenc Társaság évkönyvében, a Széphalomban megjelent tanulmány rövidített változata, e jeles évfordulók előtt tisztelegve szeretném bemutatni a 1670–1685 között lezajlott Habsburg-ellenes küzdelmek bodrogközi katonai eseményeit. Az előadás természetesen nem szorítkozik csak a Bodrogköz hadtörténetének megismertetésére, hiszen a történeti folyamatok megértése miatt érdemes a tájegység tágabb környezete eseményeit is felvázolni.

A Wesselényi-összeesküvés és a felső- magyarországi felkelés I. Az évi vasvári béke után a magyar rendek egy része szembefordul a Habsburgokkal tól kibontakozik a Wesselényi-féle összeesküvés. Titkos tárgyalások a pataki vár „Sub Rosa” szobájában. A felső-magyarországi felkelés kirobbanására a jelet Starhemberg ezredes, tokaji várparancsnok sárospataki letartóztatása április 9-ei letartóztatása adta meg. A rosszul előkészített felkelés 1670 nyarára szinte magától összeomlott. A felkelést a június első felében Felső- Magyarországra bevonuló, gróf Johann von Sporck császári lovassági tábornok főnyi hadserege számolta fel

A Wesselényi-összeesküvés és a felső- magyarországi felkelés II. A zempléni nemességet Bocskai István főispán, Szerdahely ura, jún. 6-ára, Terebesre táborba szólította, de a felkelők jún. 8- án, a császáriak közeledtének hírére szétoszlottak. Bocskai, aki közben hazatért Szerdahelyre, Szomotornál összegyűjtött egy kis csapatot, de végül inkább Szerdahelyről erdélyi területre, Husztra menekült, ahol nemsokára meghalt és ezzel családja is kihalt fiúágon. Sporck főhadiszállását előbb Bocskai parnói kastélyában rendezi be, majd jún. 25-én, Bocskai szerdahelyi várkastélyába helyezi át, ahol júl. 19-éig, tartózkodott. 1671: Zrínyi Pétert, Frangepán Ferencet, Nádasdy Ferencet és Bónis Ferencet kivégzik, I. Rákóczi Ferenc életét Báthori Zsófia rénes forintnyi váltságdíjjal váltja meg.. Az erről szóló végleges megegyezést, máj. 23-án Borsiban írták alá.

A megtorlás a Bodrogközben Az összeesküvés résztvevőinek jószágait konfiskálta az udvar. A Bodrogköz nagybirtokosai közül: báró Bocskai István főispán többek között bodrogszerdahelyi; Soós György nagykövesdi uradalmát veszti el. Ezeket később más családoknak adományoztak. Megindul a protestáns lelkészek üldöztetése is, amelyet a Rákóczi- birtokokon Báthori Zsófia és fia irányít július 12-én, vasárnap: I Rákóczi Ferenc megjelent Királyhelmecen és „zöld puskásival”, azaz udvari gyalogosaival körülvetette és elfoglaltatta a református templomot, ahol éppen az istentiszteletet hallgatta a gyülekezet.

Az 1671–1685-ös kuruc felkelés I augusztus vége: Az Erdélybe menekült, zömmel protestáns bujdosók betörése Felső-Magyarországra. A főerő vezetői „az elől járó magyar hadak Deputatus Gondviselői”: báró Petróczy István, Szuhay Mátyás, kölcsei Kende Gábor és Szepesi Pál. Szept. 14.: Győzelem Enyickénél Spankau császári generális-főstrázsamester hadai felett. Eperjes bevétele. A bujdosók másik csoportosítása erdélyi hadakkal együtt Teleki Mihály kővári főkapitány vezetése alatt, Szatmár ellen indult, de Batizvasvárinál szept. 20-án csúfos vereséget szenvedett. Közülük a Wesselényi Pál, Gyulaffy László, Ispán Ferenc és mások vezette bujdosók újra támadásba lendültek, bevették Kisvárdát, és Kállót. Munkács környékén portyáztak, és behatolnak Ung vármegyébe.

Az 1671–1685-ös kuruc felkelés I Báró Paris von Spantkow (Spankau), Pernadicz és Altensattel örökös ura (1600–1675. július 13.). Császári lovassági tiszt, 1649-ben alezredes, később ezredes. Az 1660– 1664 közötti török háború alatt ezredesként szolgál Magyarországon március 23-ától generális- főstrázsamester (vezérőrnagy), őt küldi az udvar Zrínyi Péter elfogására ben a Kassán és Felső- Magyarországon állomásozó császári csapatok főparancsnoka („Cassoviensis ac reliquorum Praesidiorum, Equitus, ac Peditus ordinis Militiae Germanicae Generalis Colonellus”, „Supremus Generalis Commendans Cassoviensis”), 1673-tól ismét Felső- Magyarország császári főparancsnoka.

Az 1671–1685-ös kuruc felkelés II Kuruc támadás éri Vinna várát, a czékei kastélyt és a bodrogközi bottyáni kastélyt. Báthori Zsófia viszont a bujdosók támadására válaszul a munkácsi várőrséggel szétszórta a Munkács körül táborozó bujdosókat. Október 6-án megtámadta és felgyújtotta Nagykapost. A munkácsi oroszokkal felprédáltatta Ung megye nagy részét, jelentős károkat okozva. Császári ellentámadás Cob és Sporck tábornokok vezetésével október közepén: A kurucok hadak visszavonulnak a Szepességből, feladják Eperjest. Október 26.: Nagy császári győzelem Györkénél. A bujdosók minden hódításukat feladva visszavonulnak a hódoltság és az Erdélyi Fejedelemség területére.

Az 1671–1685-ös kuruc felkelés III től folyamatos támadások portyák érik kuruc részről Zemplén vármegye területét és benne a Bodrogközt. Ennek elhárítása a császári haderőn kívül a vármegye feladata volt. A nemesi felkelés és a vármegyei katonaság a Bodrogközben szemmel tartotta, őrizte az átkelőket, a tisztviselők pedig, ha kellett, összegyűjtették az átkelő eszközöket (révek, csónakok) ban a császáriak felrobbantják a Bodrogköz egyetlen kővárát, az 1672-ben is nagyobb részben romos nagykövesdi várat 1675: Kuruc portyázók átkelve a Tiszán, a nagytárkányi kastélyban rátörtek Sennyey Ferenc kállói kapitányra és szolgáival együtt megölték. Borsi, március 27.: II. Rákóczi Ferenc születése.

Az 1671–1685-ös kuruc felkelés IV május 24.: „Varsói szerződés”: francia-erdélyi- kuruc katonai szövetség. 1677, Bodrogköz: Az alábbi katonai csapatmozgások- kategóriákról vannak adatok: 1. Katonai erővel végrehajtott adóbehajtás. 2. Fogolykísérés magyar (labanc) katonai fedezettel az erődített leleszi premontrei prépostságból Ungvárra. (ez évben a „Leleszi kastély” tizedese és porkolábja Sztanovich György.) 3. Nagyobb császári csapatmozdulatok: 1677 nyarán Ludovicus de le Borde sárospataki császári várparancsnok és mint egy másfél ezer katona szállt meg Leleszen Szatmárról Patak felé tartván ősze: Leleszen állomásozik a „Tokaj Commendans Suis Uram ő Nagysága” 500 katonával októbere: A nyalábvári kuruc győzelem idején gr. Cob császári táborszernagy, Felső-Magyarország katonai főparancsnoka is Leleszen táborozik.

Az 1671–1685-ös kuruc felkelés IV : Nagy erdélyi-kuruc- francia haderő támad a Felvidékre: 1678-ban a Teleki Mihály és Thököly Imre, Forval és Boham francia ezredesek vezette hadak megtámadják a Felvidék keleti részeit, több kisebb várat és Bártfát beveszik. Augusztus: Eperjes sikertelen ostroma, Teleki Erdélybe hátrál. Thököly és Boham hadjárata ősszel a bányavárosok ellen a Bodrogköz vidékén: 1678 nyarán a Bodrogköz és az Ung-vidék területét is elérte a kuruc támadás. 1.Borsi kastély: Fekete János kuruc vezér gyújtotta fel, nagy pusztítást okozva benne. 2.Kurucok dúlják fel és rongálják meg a báró Barkóczyak pálóci kastélyát. 3.Zrínyi János foglyul ejtése.

Thököly Imre a bujdosók vezére I. Thököly 1678 után a kuruc mozgalom vezetőjévé válik. 1680: a bujdosók fővezére. Szorosabb politikai szövetség az Oszmán Birodalommal a Habsburgokkal szemben után: a kurucok Felső- Magyarországon táborozhatnak a Habsburgok ellen hadjáratok fegyverszünetei idején. Az 1681-es hadjáratot követő fegyverszünet: Thököly főhadiszállása Kaposon.

Thököly Imre a bujdosók vezére II. 1682: Feleségül vette Zrínyi Ilonát, s így Királyhelmec részbirtokosává vált. Az esküvő után röviddel megindított hadjáratában, amelynek során beveszi Kassát is, elfoglalja Zemplén vármegyét Sárospatak vára kivételével, ahol császári helyőrség állomásozik. A hadjáratban a zempléni nemesség is részt vett: szept. 5- én a terebesi mezőn tartottak lustrát számukra. Szept. 16.: Fejedelem és a Felső- Magyarországi Részek ura.

Az 1671–1685-ös kuruc felkelés V. 1683– : Bécs sikertelen török ostroma, a felszabadító háború kezdete. Thököly elveszti Alsó- Magyarországot vége–1684 nyara: A királypárti Homonnai Drugeth- Barkóczy-lázadás Thököly ellen nov. 10. után: Báró Barkóczy Ferenc: „Szaladó Tót Fejedelmet nem követem királyom igaz hűségét meg tartom.” A királypártiak főbb erősségei: Ungvár, Homonna, Csicsva. Thököly ellentámadása: dec. 9. Vármegyei határozat a leleszi kastély őrzéséről eleje: A királypárti Sennyey István és Pongrác bodrogközi birtokait, köztük pácini, tárkányi bástyás falakkal megerősített kastélyaikat Thököly Szepesi Kamarája lefoglalta. Jún. 27.: Ungvár bevétele, a lázadás leverése. Ungvár ostroma alatt Thököly Lelesznél táborozott június elején.

Az 1671–1685-ös kuruc felkelés VI eleje: Császári támadás. Schultz tábornok több felső- magyarországi várat és kastélyt elfoglalt a kurucoktól (Homonna, Vinna). Február első napjaiban a bodrogközi Leleszhez és Tárkányhoz vonult, majd sikertelenül ostromolta Ungvárt, ahonnan azonban máj 22-én el kellett vonulni. Tavasszal kuruc alakulatok állomásoztak Bottyán és Kaponya táján. Thököly elrendelte a nemesi felkelést. Júl. 2.: a sátoraljaújhelyi mezőn, vagy az „Újhelyi Borsi réteken” megmustrálták Zemplén nemességét. Schultz felső-magyarországi hadjárata: Eperjes (szept. 12.), Tokaj (szept. 29.) bevétele. Okt. 15.: Thökölyt a török Váradon fogságra vetette. Fejedelemség összeomlik, a császáriak Munkács kivételével elfoglalták összes várát és erősségét.

Köszönöm a figyelmet!