Magyar-orosz gazdasági kapcsolatok Budapest február 1. Gilyán György Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet Moszkva

Oroszország helye a magyar külgazdasági kapcsolatokban 14 Mrd USD-t meghaladó évi forgalom, kiemelkedő dinamika 2. kereskedelmi partnerünk Sokrétű kapcsolatok Nagy múltú, megújult alapokon nyugvó együttműködés Stratégiai energetikai partner

A magyar-orosz gazdasági kapcsolatok - áruforgalom - A magyar-orosz áruforgalom óta megötszöröződött ban éves szinten csaknem 50%-os növekedés mellett meghaladta a 14 Mrd USD értéket, ami az eddigi legmagasabb a kétoldalú áruforgalom történetében. Exportunk közel 4 Mrd USD (+31%), Importunk meghaladta a 10 Mrd USD-t (+56,5%).

Határparitásos érték millió USDIndex %Megoszlás % I - XII2008. I - XII2008./ ExportImportExportImportExportImportExportImport Összesen - Termék 2 959,96 491,23 872, ,3 130,8156,5100,0 Élelmiszer, ital, dohány 234,4 4,2272,31,8116,242,87,00,0 Nyersanyagok 12,7 243,613,2310,2104,1127,40,33,1 Energiahordozók 23, ,115,89 398,766,5160,70,492,5 Feldolgozott termékek 971,2 291,61 249,0343,4128,6117,832,33,4 Gép szállítóeszköz 1 717,9 101,72 322,0103,2135,2101,460,01,0 A magyar-orosz áruforgalom évi alakulása Kivitelünk szerkezete: 60%-ban gépek és szállítóeszközök (főként híradástechnika, kisebb részt irodagépek, közúti járművek és ipari gépek); 32,3%-ban feldolgozott termékek (döntően gyógyszer és gyógyszerészeti termékek, emellett papír-, műanyag,- fém-, gumi-, textil-, vegyipari- parafa-, cipőipari-, műszeripari-, ruházati termékek); 7%-ban az élelmiszeripari termékcsoport (zöldség, gyümölcs, élő állat, takarmány, hús, gabona, ital és dohány). Behozatalunk szerkezete: 92,5%-ban energiahordozók, 3,4%-ban feldolgozott termékek (műtrágya, szerves és szervetlen vegyi termékek, vas-, acél- és színesfém termékek); 3,1%-ban nyersanyagok (nyers- és szintetikus gumi, fémércek, fa, parafa, cellulóz, papírhulladék).

A magyar-orosz áruforgalom I.-X. havi alakulása Kivitelünk szerkezete 54,8%-ban gép és szállítóeszköz (főként híradástechnika, kisebb részt irodagépek, ipari gépek, villamos gépek és közúti járművek); 37%-ban feldolgozott termék (legnagyobb részt gyógyszer és gyógyszerészeti termékek); 7%-ban az élelmiszeripari termékcsoport (zöldség, gyümölcs, élő állat, takarmány, hús) Behozatalunk szerkezete 93%-ban energiahordozó, 2,7%-ban feldolgozott termék (műtrágya, vas-, acél-, színesfém termék) 2,3%-ban nyersanyag (nyers és szintetikus gumi, fémérc és fémhulladék, fa és parafa) 2%-ban gép és szállítóeszköz (energiafejlesztők, híradástechnika, villamos-, ipari gépek, szállítóeszközök) Határparitásos érték millió USD IndexMegoszlás I-X I-X. 2009/ TermékImportExportImportExportImportExportImportExport Mind ö sszesen 8 636, , , ,6547,9%69,5%100,0% É lelmiszer, ital, doh á ny 1,72223,270,68162,4839,9%72,8%0,0%7,0% Nyersanyagok 285,8010,4894,309,3133,0%88,8%2,3%0,4% Energiahordoz ó k 7 954,2011, ,6819,0948,3%163,4%93,0%0,8% Feldolgozott term é kek 314, ,20111,63857,0435,4%78,8%2,7%37,0% G é pek, sz á ll í t ó eszk ö z ö k 79, ,4783, ,73105,0%63,4%2,0%54,8%

A magyar export alakulása szélesebb időszak tükrében Az idei első tíz havi export értéke elmarad a kiugróan magas évi értéktől, de a visszaesés ellenére illeszkedik a többéves tendenciába, szinte azonos a évi értékkel.

A magyar-orosz gazdasági kapcsolatok - tőkebefektetések - A kölcsönös befektetések értéke becslések szerint túllépte oldalanként a 1,5 milliárd dollárt. az infrastruktúrát (MALÉV) az ingatlanpiaci ágazatot a kereskedelmi és pénzügyi ágazatot A legjelentősebb befektető cégek: → Gazprom → Lukoil → Szurgutnyeftyegaz A magyar működő tőke Oroszországban } preferálta Az orosz működő tőke Magyarországon Az 1998-as orosz pénzügyi-gazdasági válság után új folyamat kezdődött el. A legjelentősebb befektető cégek : → MOL Rt. (vegyesvállalat, koncessziók) → OTP Bank Rt. (tulajdonszerzés, expanzió) → Gedeon Richter (oroszországi gyáralapítás) → EGIS Nyrt. (gyógyszergyári befektetés) → TRIGRÁNIT (infrastrukturális beruházás) → MEHIB (Investment Foundation részesedés)

A gazdasági válság hatása az orosz gazdaságra A válság feltárta a gazdaság gyenge pontjait, a jogszabályi hiányosságokat, a külső piactól való függőséget. A reálszektor a kormány támogató intézkedései ellenére komoly nehézségekkel szembesült. A kormány által végén meghirdetett válságkezelő csomagok a bankok likviditásának erősítésére, valamint a gazdaság reálszektorának támogatására nem hozták meg a kellő eredményt. Komoly szociális problémákra lehet számítani főként a munkanélküliség növekedése és a szociális ágazatok fejlődésének visszaesése következtében.

A gazdaság évi értékelése Gazdasági lassulás, utolsó hónapjaiban mérsékelt növekedés (a GDP 8,5%-kal csökkent). A válság hatásait ellensúlyozták egyrészt a kormány intézkedései, másrészt a világpiaci árak kedvező alakulása, a világgazdaságban tapasztalható élénkülés A pozitív tendenciák visszafogott inflációval járnak, ami kiegyensúlyozott fejlődésre utal, a munkanélküliek száma a munkaképes lakosság 8,1 %-a volt az év végén. A kedvező jelenségek még nem tartósak, a befektetési és hitelszféra, ami a gazdaság mozgatórugója – egyelőre stagnál. Kedvezőtlen jelenség, hogy a gazdaság még mindig nagyban függ a világpiaci nyersanyagárak alakulásától, alacsony a belső kereslet, amit a hazai termelés nem tud kielégíteni, hiányoznak a hosszúlejáratú pénzek.

2010-es válságellenes kormányintézkedéseinek fő irányai: Szociális biztonság –2010. január 1-től emelik a nyugdíjakat –Munkaerő-piaci feszültség csökkentése regionális programok segítségével Gazdaságélénkítő intézkedések –reálszektor hitelezésének szélesítése –belső kereslet élénkítése autóipar, lakásépítés támogatása, hazai gyógyszergyártás növelése, állami megrendelések gyorsítása –Kis és középvállalkozások támogatása –Mono-városok gazdaságának átalakítása – költségvetési eszközöket főleg a kis és középvállalkozások támogatására fordítják ipari parkok és üzlet-inkubátorok létrehozásával Modernizáció –Innovációs és befektetési tevékenység támogatása –Korszerű kulcságazatok fejlesztése –„Hosszú” pénzek megteremtése –Pénzügyi rendszer korszerűsítése –Az emberi tényező fejlesztése –Állami szektor – privatizáció, költségcsökkentés, közbeszerzések átalakítása a modernizáció ösztönzésére

A gazdaság fejlődése 2010-ben OF Kormány 2010-es válságellenes anyaga szerint a makrogazdasági mutatók többsége kedvezően alakul: A beruházások várhatóan 2,9%-kal nőnek, II. félévben javulnak a hitelfelvételi feltételek, a nyersanyagszektoron kívül nőnek a mezőgazdasági beruházások is. A beruházások és a külső kereslet növekedésének következtében az ipari termelés 2,8 %-kal nő, ezen belül a feldolgozóipar növekedése 3,5 % lesz. Az inflációt 6,5-7,5 %-ra tervezik A kereslet növekedésének forrása főleg a szociális kifizetések, a nyugdíjak emelése lesz, összességében 3,5 %-os növekedésre számíthatunk 2010-ben a GDP növekedése 3,1 % körül alakul ha a jelenlegi külgazdasági feltételek nem romlanak

A gazdasági válság hatása az orosz energiaszektorra Az energia ágazatra a válság vegyesen hatott: az olajiparon szinte meg sem látszik, a gáz szektorban viszont szignifikáns a visszaesés. mutatókmennyiségaz előző év %-ában kőolaj-kitermelés M to494,2101,2 Kőolajexport246103,3 Földgázkitermelés Mrd m3582,387,6 Földgázexport167,189,7

A évekre szóló költségvetési politika tíz alapgondolata: 1. A szociális kötelezettségek teljesítése 2. A költségvetési hiány csökkentése 3. Szigorú takarékosság a költségvetési eszközökkel 4. A reálszektor és bankrendszer támogatási formáinak kialakítása 5. A szociális szolgáltatások minőségének növelése, többek között a kiemelt nemzeti projektek keretében 6. A közbeszerzési rendszer korszerűsítése 7. Gazdaságilag megalapozott adóterhek megállapítása 8. A költségvetési eszközök felhasználásával kapcsolatos felelősség a hatalom minden szintjén 9. A nyugdíjrendszer átalakításának befejezése 10. A mozgáskorlátozottak támogatási rendszerének kialakítása

Új orosz energia stratégia (2009. november) Prioritások: energiabiztonság környezetbiztonság energiahatékonyság A stratégia három szakaszban valósítandó meg: le kell küzdeni a válság következményeit és meg kell teremteni a gyors fejlődés feltételeit, innovatív módon növelni kell az energiahatékonyságot, 2030-ig - „a hatékony hagyományos energiaforrások mellett, át kell állni a nem fűtőanyag alapú energetikára”.

Magyar-orosz együttműködés csomópontjai Energetika, energiabiztonság Közlekedés-logisztika High-tech, innováció, K+F Befektetési együttműködés, orosz nemzeti fejlesztési programok Regionális együttműködés Agrárium

Kormányzati lépéseink A vállalkozások mozgásterének folyamatos javítása Korszerű együttműködési területek, formák beazonosítása, projektszemlélet, high-tech orientáltság Aktív felsőszintű kapcsolattartás Gazdasági Együttműködési Megállapodás (GEM) Gazdasági Együttműködési Vegyesbizottság (GVB) Regionális együttműködés fejlesztése Közös cselekvési terv

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Gilyán György rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Moszkva tel: fax: Internet: