„YOYO-effektus" A fiatalság társadalmi átalakulása Dr. Susánszky Éva PhD Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet

Generációk Baby boom X generáció Y generáció Z nemzedék

A fiatalkor társadalmi átalakulása Akceleráció, korai szexuális érés, orális fogamzásgátlás, szexuális érintkezések életkori küszöbének változása Párválasztás, családalapítás, gyerekvállalás - csökken a termékenység és a párkapcsolatok stabilitása Tanulás, munkavállalás, karrier, anyagi függetlenség Kitolódott felnőtté válás, posztadoleszcencia

A felnőtté válás folyamatának jellemzői Ipari társadalmak életpálya eseményei kronológiailag rögzítettek szabályosan követik egymást sorrendjük irreverzibilis Poszt-indusztriális társadalmak pályaszakaszok összemosódtak felcserélhetővé és ismételhetővé válnak.

„Új ifjúság”=Új mentalitás Társadalmi adaptációját jellemző főbb életmód és életstílusbeli sajátosságok: –nyitottság –emelkedett szintű kockázatvállalás –laza kötések –jelenorientált magatartás –kitolódott függőségi viszonyok.

„jojó-effektus” (Gaudet 2007) függőség és autonómia együttes vagy váltakozó jelenléte váltakozik a fiataloknak a szülőktől való függése és függetlensége, akár a fiatal saját elhatározásából, akár amiatt, hogy a munkanélküliség vagy egy kapcsolat felbomlása kényszeríti erre. A korcsoport tagjai egyszerre minősítik magukat fiatalnak és felnőttnek; úgy érzik, „kinőttek” a serdülőkorból, de még nem felelnek meg teljesen a felnőttség kritériumainak. a fiatalok felnőttség-felfogása átalakul: a korábbi életkor, életesemény, illetve demográfiai esemény-centrikus meghatározás helyett a felelősségvállalás, döntéshozás, autonómia jelentik a definíció szempontjait

Fogalmi meghatározások Fiatal felnőttek: demográfiai kategória –18-31 éves korosztályok –„azok a fiatalok nevezhetők (felnőtteknek), akik elérték a nagykorúságot, saját lakásukban önálló háztartást vezetnek, anyagilag függetlenek, szülői beleszólás nélkül hozzák meg az életútjuk szempontjából fontos döntéseiket és saját magukat képesek felnőttként elfogadni.” (Vaskovics 2000) Posztadoleszcencia: társadalmi pozíció a fiatal felnőttek azon csoportja, akik a felnőtté válás folyamatának valamely szakaszában vannak, de még nem érték el a felnőtt státuszt. A társadalomtudományi szakirodalom szerint a posztadoleszcens életszakasz a húszas évek végéig, a harmincas évek elejéig is eltarthat.

Adatbázisok és korosztályos minták Hungarostudy főHungarostudy fő Hungarostudy főHungarostudy fő Hungarostudy főHungarostudy fő Együtt főEgyütt fő

ADAPTÁCIÓ életcélok, önértékelés kognitív sémák érzelmi beállítódások megküzdési stratégiák

Életcélok A fiataloknak közel a fele (47%) a rendszerváltást megelőző évben még úgy vélekedett, hogy „minden egyes nap újszerű és különböző”, döntő többségük (95%) nem unatkozott, voltak életcéljai (96%). Növekedett a céltalansággal, az életcélok hiányával jellemezhető csoport aránya.

Önértékelés „megbízható vagyok” A fiatalok egyre kevésbé tartják magukat megbízhatónak.

Kognitív sémák* „Fiatalos” beállítódás: – a környezettel kapcsolatban megfogalmazódó fokozott elvárások –az omnipotencia –külső kontrolos beállítódás –Perfekcionizmus és teljesítmény igény csökken (a fiatalok kb. 2/3-ára jellemző) *Rövidített 7 tételes Diszfunkcionális Attitűd Kérdőív

Érzelmi beállítódások* cinizmusA rendszerváltást megelőzően a cinizmus a fiatal férfiakat nagyobb arányban (30%) jellemezte, mint a nőket (26%). A rendszerváltás utáni időszakban mindkét nem körében csökkent a cinikus nézetekkel egyetértők aránya; a csökkenés mértéke a férfiak körében kifejezetten nagyobb volt, mint a nőknél. bizalomNövekszik a családon belüli bizalom %-al bizalmatlanságCsökkent a tágabb környezet, általában az emberek iránti bizalmatlanság mértéke. * Cook-Medley féle ellenségesség skála

Érzelmi beállítódások A legnagyobb változás az irigység tekintetében történt: mások sikereit egyre kevésbé élik meg saját kudarcukként az egymást követő fiatal generációk. Romlott a társadalom morális állapotának megítélése. A férfiaknak több mint egyharmada, a nőknek kevesebb, mint egyharmada vélekedik úgy, hogy a becsületes viselkedést a leleplezéstől való félelem mozgatja.

PSZICHÉS KONDÍCIÓ

Neurózis, szorongás csökken Depresszió 1995 után csökken Az öngyilkossági késztetések a depresszióval együtt mozognak

A depresszió vezető tünetei 1988 Önvádlás (10,4%) Pesszimizmus (7,4%) 1995 Elégedetlenség (25,5%) Fáradtság (25,5%) 2002 Alvászavarok (8,4%) Fáradság (7,9%)

A depresszió vezető tüneteinek változása A depressziós tünetegyüttesen belül komoly átrendeződés történt, mégpedig a depresszió nem specifikus tüneteinek irányába.A depressziós tünetegyüttesen belül komoly átrendeződés történt, mégpedig a depresszió nem specifikus tüneteinek irányába. A fáradtság és az alvászavarok vezető tünet jellege a krónikus stressz-terhelés és/vagy egy változó, felgyorsult életforma egyik kézzelfogható lenyomata.A fáradtság és az alvászavarok vezető tünet jellege a krónikus stressz-terhelés és/vagy egy változó, felgyorsult életforma egyik kézzelfogható lenyomata. A szociálisan visszahúzódók aránya duplájára nőtt (2,6%-2,3%-4,5%)A szociálisan visszahúzódók aránya a duplájára nőtt (2,6%-2,3%-4,5%)

A Vaskovics-féle elméleti modell A felnőtté válást leválási folyamatként vizsgálja, amelynek dimenziói a függőség és az önállóság. A posztadolescens életszakaszt –a fiatalság és felnőttség közötti átmeneti helyzetként írja le, –speciális társadalmi pozíciónak jelöli, amelyet a társadalomszerkezeti feltételek jelentős mértékben befolyásolnak, és amely kor szerinti kategóriaként nem határozható meg.

A családi háttér és a kötődések hatása a leválási folyamatra Önállóságot növelő hatások Apa/anya halála Testvérek száma Bántalmazás Önállóságot csökkentő hatások Szülők válása Szülők iskolázottsága Szülői támogatottság mértéke Hozzátartozók jóindulatának percepciója

összegzés

Posztadoleszcencia A magyar fiatalokra is jellemző a kitolódott felnőtté válás. A nők „belépési” önállósága nagyobb, mint a férfiaké, de ezt követően a felnőtté válás ugyanolyan ütemben zajlik, mint a férfiaknál. A hátrányosabb családi helyzet „gyorsítja” az önállósodást.

A fiatalok adaptációja a társadalmi változásokhoz –Önértékelés A megbízhatóság fogalmának átértékelődése (negatív konnotációk) –A teljesítménnyel kapcsolatos kognitív sémák változása (munka – siker - fogyasztás) –A külső kontrollos attitűd növekedése (fogyasztói magatartás) –Alkalmazkodó, egyezkedő coping stratégiák előtérbe kerülése, coping potenciál növekedése –A családon belüli bizalom és a szociális visszahúzódás növekszik –A társadalom morális megítélése romlik –Pszichés alkalmazkodás (neurózis, depresszió, szuicid magatartás)