BB GsM PO 2011 A Szlovák Köztársaság 1939 és 1945 között

1939. III. 23. – A Német Birodalom és a Szlovák Köztársaság közötti védelmi viszonyról szóló szerződés: az SzK a külpolitikáját mindig a „német kormánnyal való szoros egyetértésben” folytatja, katonai erőit a „német haderővel szoros egyetértésben” fogja megszervezni, a Morva határszakasz „védelmi övezet“ német egységekkel, egyezség a hadiüzemek használatáról, a hadsereg a németek felügyelete alá kerül, a hivatalokba „német tanácsadók“ kerülnek, VII. 21-én elfogadják az alkotmányt – olasz és portugál minta alapján. SzK – autoritatív, nemesi politikai rendszer, viszont az utóbbit a gyakorlatban nem vezették be. az ország rendelkezett egy független állam minden külső jegyével, azonban a szuverenitása a kezdetektől fogva csakis Németországtól függött. A Szlovák Köztársaságot – a nagyhatalmakkal együtt – 27 állam ismerte el, kivéve USA-t.

 A legfőbb politikai cél – a müncheni egyezmény előtti állam demokratikus szabadságjogainak eltörlése.  „A szlovák nemzet az állam irányítását Hlinka Szlovák Néppártja révén gyakorolja.“  a Hlinka Gárda, Hlinka Ifjúság és a keresztény szervezetek mind alá lettek rendelve a pártnak  A cseh hivatalnokok távozása a szlovákok számára új munkalehetőségeket jelentett. Az SzK gazdasága a hadiiparra épült, 1939–40 között jelentősen megnövekedett a termelés, a befektetések és a foglalkoztatás, a németek utakat és vizierőműveket építetek.  Az arizáció szintén új érvényesülési lehetőségeket jelentett.  Németországban 40 ezer szlovák állampolgár dolgozott.  A Szlovák korona stabil és erős valuta lett.  Állandósult azonban az élelmiszerhiány és a beszerzési, ellátási problémák.

Salzburgi találkozó – 1940 nyarán Hitler megparancsolta Tisonak, hogy alakítson új kormányt – menesztették Ferdinand Ďurčanský bel- és külügyminisztert, a belügyminiszteri posztot A. Mach kapta meg, V.Tuka pedig kormányfő és külügyminiszter lett. Tuka a német rendszer szlovákiai bevezetését sürgette január – a szlovák nemzeti szocializmus 14 pontja október – Jozef Tiso államfő hivatalosan is felveszi a „vezér“ titulust. Hlinka Szlovák Néppártja MÉRSÉKELT SZÁRNY Jozef Tiso Ferdinand Ďurčanský RADIKÁLIS SZÁRNY Vojtech Tuka Alexander Mach

1939 – Németország a szlovák hadsereget lengyel területre küldi bevetésre VI. 23. – a szlovák hadsereg csatlakozik a Szovietúnió elleni német támadáshoz. Szlovák divíziók – fő – Zaisťovacia (Biztosító), Rychlá (Gyors) – bevetve Ukrainában és Fehéroroszországban. A sereg állományának folyamatos csökkenése a keleti fronton – 13 ezer főre. A sereg egy részét átvezényelték Olaszországba és Romániába, építési munkálatokra. A katonák egy része átszökik a Vörös Hadsereghez vagy a partizánokhoz. Megkezdik a csehszlovák zászlóalj szervezését.

antiszemita törvények gyűjteménye – a zsidókat megfosztják állásuktól és minden vagyonuktól, a zsidó válalkozások, üzletek és vállalatok minimális árért nem zsidó tulajdonba kerültek, a zsidó ügyvédek és orvosok deportálása, néháy állást – tanár, tiszt, szerkesztő – zsidók egyáltalán nem tölthettek be, A zsidók nem járhattak semilyen iskolába, csakis a népiskolák speciális zsidó osztályaiba. A törvény megtiltott minden érintkezést az „árják“ és a zsidók közt IX. 9. – Zsidó Kódex „Zsidóknak, cigányoknak és kutyáknak belépni tilos!“

„Minket nem lehet azzal becsapni, hogy a zsidó is ember. A zsidók az ördög képviselői és ügynökei. A zsidó nem Isten teremtménye, hanem az ördögé, ezért nem is ember, csak külsejében hasonlít rá. Az, aki a zsidókat bármilyen módon segíti vagy védi – számíthat Isten haragjára.“ A Hlinka Gárda szórólapja, „A Szentszék nagy fájdalommal vette tudomásul, hogy már Szlovákiában is, melynek közel az egész lakossága a legszebb katolikus hagyományoknak örvendhet – IX. 9-én érvénybe lépett egy kormányrendelet, mely lehetővé teszi a faji alapú törvényhozást, olyan intézkedéseket tartalmaz, melyek szöges ellentétben állnak a katolikus alapelvekkel.“ A szlovák kormánynak küldött vatikáni komünikéből

A zsidók számára kötelező lett a sárga csillag viselése, tilos volt számukra a főutcák használata, nem járhattak moziba, a fürdőkbe, kiállításokra, stb nyarán a kormány megkezdte mintegy zsidó gettósítását azzal az ürüggyel, hogy Lengyelországba telepíti őket „munkatáborokba", Tuka és Mach megkapták kormány beleegyezését a deportálásokhoz. A deportálások kezdete – III. 25. Poprád (Poprad). A deportálások törvényesítése – alkotmánymódosítással V. 15. A kormány minden egyes deportált zsidó után 500 birodalmi márkát fizetett Németországnak. Szlovákia volt az 1. független állam, mely önként kitelepítette a zsidó lakosságát, 1942 októberéig 58 ezret októberében, a német erők bevonulása után, újrakezdődtek a deportálások (összesen zsidót, ebből meghalt).

„ A Szentszék mélységes bánattal vette tudomásul a szlovák kormány legújabb, nem árja lakossággal szembeni intézkedéseit. A legelszomorítóbb, hogy az Ön jelentése szerint ezt a törvényt néhány pap közreműködésével adták ki és fogadták el, akik ráadásul parlamenti képviselők. “ M. Burzinak, a vatikáni chargé d`affaires-nek Pozsonyban, egy római kardinális leveléből

A Szlovák Köztársaság 1939 és 1945 között a SzK területe 1939–1945 főváros megyeszékhely jelentősebb zsidó munkatáborok jelentősebb börtönök jelentős munka- és internációs táborok a Szövetségesek által bombázott városok 1944-ben jelentősebb tüntetések és sztrájkok jelentős partizántevékenység 1944 nyarától Magyarország Cseh–Morva Protektorátus Lengyelország III. bir.

VARSÓ az agrárpárt volt tagjai PÁRIZS Š. Osuský M. Hodža LONDON E. Beneš és az emigráns kormány MOSZKVA K. Gottwald és a cssz. kommunisták KÜLFÖLDÖN ANTIFASISZTA ELLENÁLLÁS létrejöttének oka a müncheni döntéssel és a CsSzK felosztásával való egyet nem értés

KOMMUNISTA GUSTÁV HUSÁK, KAROL ŠMIDKE, LADISLAV NOVOMESKÝ Összeolvadtak a szociáldemokratákkal, a kommunistáknak kezdetben nem a CsSzK helyreállítása volt a célja, hanem egy „szoviet Szlovákia“ létrehozása (Ján Osoha), ill. egy szoviet mintán alapuló CsSzK. A Szovietúnió megtámadása után viszont más lett a helyzet VII. 18-án Moszkvában aláírták a csehszlovák-szoviet szerződést, a Szovietúnió elismerte a londoni emigráns kormányt a CsSzK törvényes kormányának. Ezután CsKP is elismerte az emigráns kormányt, ahogy E. Benešt is elnöknek. CIVIL Illegális csoportok - Ján Lichner vezetésével, később emigrált, a londoni emigráns kormány tagja lett, civil szervezetek: Flóra, Demec, Justícia, Obrana národa, Főbb képviselőik: Vavro Šrobár Kveta Viestová Josef Lettrich Ján Ursíny

Cseh és szlovák katonák harcoltak a Szovietúnió területén és Franciaországban – itt 5200 katona és 100 pilóta – a Nagy- Britanniába emigráltak létrehozták az angliai dandárt, mely harcolt a Közel-Keleten Szíriában, és a líbiai Tobrukban. Csehek és a szlovákok a II. Világháború csataterein

Cseh katonák és a szlovák hadsereg a II. világháborús frontokon a cssz. emigráns kormány székhelye a szerveződő cssz. csapatok gyülekezőhelye a cssz. pilóták bombázásainak célterülete a cssz. vadászok bevetési területe a szlovák hadsereg hadmozdulatai jelentős csaták cssz. részvétellel a cssz. zászlóalj megalakulása az Szú.-ban cssz. egységek a nyugati fronton cssz. egységek a keleti fronton jelentős csaták a szlovák hadsereg részvételével

Jan Kubiš Jozef Gabčík V. 27. – az Anthropoid hadművelet – merényletet hajtanak végre Reinhard Heydrich, a birodalmi protektor ellen. A merénylet következményei:  rendkívüli állapot kihirdetése a Protektorátusban, kivégzések  Lidice és Ležáky lakosságának kiirtása  a Ressl utca templomának kriptájában rejtőzködő ejtőernyősök elárulása és meggyilkolása  a hazai ellenállás megtizedelése  a Müncheni Egyezmény érvénytelenítése Nagy-Britannia és Franciaország részéről

1943. XII. 25. Karácsonyi Egyezmény – létrejön a SzNT, egyesülnek a civil és a kommunista ellenállási mozgalmak, civil ellenállás – Ursíny, Lettrich, Josko, kommunista ellenállás – Šmidke, Husák, Novomeský. Fő célkitűzés: a nácik elleni harc, egy arra alkalmas pillanatban a teljes politikai, katonai és törvlnyhozói hatalom átvétele Szlovákiában. Elkezd körvonalazódni a jövőbeni CsSzK képe, mint a csehek és a szlovákok közös állama az egyenlő az egyenlővel alapelv szerint júliusának vége – az SzNT utolsó „földalatti“ gyűlése, a katonai parancsnokság tisztjeinek jelenlétével – Ján Golian alezredes. Megnőtt az illegalitásban tevékenykedő nemzeti tanácsok és partizáncsapatok száma. A felkelők számítottak a hadsereg támogatására – a katonák 90% németellenes volt.

Ján Golian

1944. július, augusztus – a megnövekedett partizánakciók száma keresztezte az SzNT terveit, ugyanis az koordinálni szerette volna a partizánok tevékenységét a felkeléssel VIII a szentmártoni (Martin) laktanya udvarán a partizánok végeztek egy 32 fős német egységgel, mely Romániában harcolt – Ludina, a német nagykövet Tiso elé terjesztette Szlovákia Németország általi megszálásának tervét → a német csapatok megkezdték a benyomulást VIII. 29-én Ferdinand Čatloš beszédet intéz a lakossághoz – „a lakosságnak a német katonákban barátokat kell látnia“ Ján Golian 20:00-kor bemonta a titkos jelszót: „Kezdjétek el a kilakoltatást“ = a SzNF kezdete → a fölkelés így a kevésbé kedvező 2. forgatókönyv szerint kezdődött... Ferdinand Čatloš

A Szlovák Nemzeti Felkelés 1944 Cseh–Morva Protektorátus Lengyelorszá g III. bir. Magyarország jelentős partizánegységek megalakulásának helye a felkelés központja (29. VIII től) a felkelők légitámaszpontjai a szlovák hadsereg által ellenőrzött terület Kelet- Szlovákiában a német csapatok támadásának iránya a SzNF jelentős csatái a keleti front X. 20. német megtorlások színhelye tömegmészárlások színhelye a felkelők által ellenőrzött terület VIII. 31-én

A felkelés kizárólag Közép-Szlovákia hegyvidékes részére korlátozódott – a központja Besztercebánya (Banská Bystrica) – az SzNT székhelye – mely átvette a hatalmat, bejelentette a CsSzK újáalakítását, eltörölte a diszkriminációs törvényeket, a SzK, HSzNP, HG, HI rendeleteit és betiltotta a német és a magyar kissebbség politikai szervezeteit. A helyi ügyintézés a nemzeti tanácsok kezében volt. A német egységek elfoglalták Nyugat-Szlovákiát, így kudarcba fulladt a tervezett felkelés Pozsonyban (Bratislava), Nyitrán (Nitra) és Trencsénben (Trenčín). A németeknek sikerült lefegyverezniük a 2 kelet-szlovákiai divíziót is, VIII. 8-án elfoglalták Eperjest (Prešov), így sikerült bekeríteniük a felkelők által ellenőrzött Közép-Szlovákiát minden oldalról. Szlovákia területére sikerült behatolnia a 2. cssz. ejtőernyős dandárnak és az 1. cssz. vadászezrednek a Szovietúnióból – ez az akció a II. világháború folyamán végrehajtott legnagyobb légi hadműveletek közé tartozott. A Szovietúnió fegyverrel és üzemanyaggal látta el a szlovák felkelőket. Az 1. cssz. vadászezred repülőgépei A besztercebányai ütközetből

Megalapították a Demokrata Pártot, a szociádemokraták összeolvadtak a SzKP- val, így Szlovákiának egyszerre 2 kormánya volt: Pozsonyban az elnök és a kormánya, Besztercebányán pedig a Szlovák Nemzeti Tanács, mint Szlovákia legfelsőbb szerve. XI. 8. megkezdődött a szovietek offenzívája a Duklai-hágónál Eperjes irányában, XI. 21. Kalinov felszabadítása, X. 6. – Dukla. A SzNT fegyveres erőinek legszámottévőbb egysége az 1. csehszlovák hadsereg volt Ján Golian tábornok főparancsnoksága alatt, X. 7-től Rudolf Viest tábornok. (a létszáma ről főre nőtt). A szlovák szociáldemokraták és a SzKP egységesítő kongresszusa a besztercebányai Nemzeti Házban

október 18. – a német offenzíva kezdete az SzNT ellen A fő támadás délről indult – Losonctól (Lučenec) Zólyom (Zvolen) és Besztercebánya irányába. A felkelők területe a Vörös Hadsereg hadműveleti zónájában volt. Az azonban a felkelőknek nem adta meg a szükséges támogatást, nem tette lehetővé azt sem, hogy a nyugati szövetségesek légi úton biztosítsák az utánpótlást. A hadsereg vezérkara és a partizánok főparancsnoksága ezért úgy döntött, hogy visszavonulnak a hegyekbe és teljesen áttérnek a partizán harcmodorra X. 27-én elesett Besztercebánya (15000 hadifogoly), Golian és Viest szintén fogságba estek; letartóztatások, tömegsírok, Keremcse (Kremnička), Garamnémetfalva (Nemecká) – népirtás, újabb zsidóüldözések. A Szlovákiáért folyó harcok kimerítőek es kemények voltak. Egészen 1945 áprilisáig tartottak, Szlovákia hegyvidékes területei lehetőséget adott a németeknek, hogy sokáig kitartsanak.

KEREMCSE (KREMNIČKA)

GARAMNÉMETFALVA (NEMECKÁ)

A felkelők egysége Liptószada (Liptovská Osada) közelében Fegyver és felszerelés kiosztása Besztercebányán a mozgósítás idején

Szlovákia felszabadítása – 4. ukrán front – Jeremenko tábornok + 1. cssz. hadtest - ( katona) Kassától (Košice) nyugatra – 2. ukrán front – Malinovskij marsall, 1. és a 4. román hadsereg - összesen fő január – márciusban az Ondavától Sároson (Šariš) és a Szepességen (Spiš) keresztül Liptóig (Liptov) nyomultak I. 19. – Eperjes (Prešov) és Kassa (Kosice) felszabadítása Rodion Jakovlevič Malinovskij marsall Andrej Ivanovič Jeremenko tábornok

március, április – Liptó (Liptov), Árva (Orava), március vége – Komárom (Komárno), Nyitra (Nitra), Érsekújvár (Nové Zámky) IV. 4. – Pozsony (Bratislava) felszabadítása A szlovák kormány Ausztriába menekült, és V. 8-án aláírták a kapitulációról szóló egyezményt az amerikai küldöttséggel. Jozef Tiso egy Altötting melletti kolostorban rejtőzködött, majd egy amerikai hadifogolytáborba került, később kiadták a CsSzK-nak A németek legtovább a Vág mentén tartottak ki – Csadca (Čadca), Trencsén (Trenčín) – IV. 30. Zsolna (Žilina), Vágbeszterce (Považská Bystrica), Csadca felszabadítása. Szlovákiának sikerült úgy átlépnie a háború utáni Európába, hogy a nemzetközi antifasiszta front tagja lett, nagyobb politikai önbizalommal, tapasztalattal rendelkezett és létrehozott egy nemzeti politikai szervet – a Szlovák Nemzeti Tanácsot. Pozsony felszabadítása

Csehszlovákia felszabadítása 1944–1945 Németország Lengyelország Magyarország a felkelők által ellenőrzött terület a felkelés központja az amerikai hadsereg hadmozdulatai ben a szov. hadsereg és az 1. cssz. hadtest hadmozdulatai 1944–45 demarkációs vonal 1945 májusában jelentős ütközetek a cseh lakosság és partizánok forradalmi megmozdulásai 1945 májusában

Bartlová, A., Letz, R Dejepis -národné dejiny pre 3. ročník gymnázií. Bratislava: SPN, Kováč, D. 1998, Dejiny Slovenska,.Praha :Nakladatelství Lidové noviny 1998, Kováč D., Lipták, Ľ. Kapitoly z dejín pre stredné školy, 1. vydanie. Bratislava: SPN, Slovensko v 20. storočí ( ) na mapách, DMD učební pom ůcky popravy.html