A független India 1947-től napjainkig Gáthy Vera MTA Szociológiai Kutatóintézet

Az Indiai Köztársaság भारत गणराज्य

Önálló államok 1947: a kettéosztás: India és Pakisztán (Kelet és Nyugat). Tartományok kettéosztása, lakosságcsere, mészárlás India: 601 fejedelemségből 505 maradt, ezeket integrálják Nem akar csatlakozni: Haiderábád, Kásmír és Dzsunágadh Első indo-pakisztáni háború

Eseménytörténet I VIII. 15: India független : Dzsaváharlál Nehru (Néhrú) miniszterelnök I. 30.: megyilkolják Gandhit : elnök: Rádzséndra Praszád X.: első általános választás 1955-től: „szocialista típusú társadalom” 1957: második általános választás

Eseménytörténet II. 1962: harmadik általános választás: a Kongresszus győz V. 22.: meghal Nehru : Lál Bahádur Sásztri a miniszterelnök és : Indira Gandhi a miniszterelnök 1964: bank államosítás 1967: Tíz pontos program : általános választás, Kongresszus győz: Gharíbi hatáó!

Az indiai alkotmány I január 26.: hatályba lép az alkotmány Előzmény: Nehru Célkitűzésekről szóló határozata Források: az amerikai szabadságjogok, föderális struktúra, kanadai és ausztrál alkotmány, brit common law, francia alkotmány, weimari alkotmány, 1935-ös törvény Eddig 93 módosítás

Az indiai alkotmány II. India szuverén szocialista szekuláris demokratikus köztársaság 3 hatalmi ág szétválasztása Lefekteti az ország célkitűzéseit Hatalom a központi kormány kezében cikkely: alapvető jogok

Az indiai alkotmány III. Közt. elnök, kormány hatásköre Hivatalos nyelvek: 23 Helyi önkormányzatok (pancsájat) Kettős állampolgárság: nincs! Nem változtatott a polgári törvényeken külön hindú, muzulmán, keresztény, szikh házassági, örökösödési jog Goa: portugál polgári törvénykönyv

A fenntartott helyek rendszere az alkotmányban 17. cikkely: eltörli a kasztrendszert 1935, 1936, 1950: törvények, alkotmányos rendeletek a fenntartott helyek rendszeréről 1936-os lista: érinthetetlen kasztok és törzsek (scheduled castes) Ez pozitív diszkriminációs rendszer E csoportok részére rezerválnak bizonyos számú helyet az oktatási rendszerben, állami munkahelyeken Ma: 70 millió scheduled törzsi (ádivászi) és 166 millió scheduled kaszt beli (dalit), össz.: 24 %

Kasztrendszer ma A kaszt politizálódott („domináns kaszt”) Elvben nincs, gyakorlatilag fontos tényező Gazdasági, politikai szerveződés

Kommunalizmus Vallásközösségek viszonyai Hindú-muzulmán konfliktus Okai: vallási meggyőződés 100 milliós munkanélküliség 26% a nyomorszint alatt magas analfabetizmus

Az Unió államainak kialakítása I. szakasz : az államok átszervezése nyelvi alapon 1966: Harijána 1971: Himácsal Pradés 1986: Arunácsal Pradés 2000: Uttaráncsal, Csattiszgarh, Dzsárkhand Jelenleg: 29 tagállam és 6 uniós terület

Állami szervek Hatalmi ágak: elnök, parlament (Rádzsja Szabhá, Lók Szabhá), tagállami parlamentek, minisztertanács, tagállami kormányok, Legfelsőbb Bíróság (alkotmánybíróságként is), hadsereg, rendőrség A közigazgatás indianizációja A szolgálatok brit rendszerben maradtak

Közigazgatás I. központi kormány 1961 óta Kabinettitkárság Tervbizottság minisztériumok miniszter, államminiszter, miniszterhelyettes titkárság, szárnyak, részlegek, osztályok, szekciók, hivatal autonóm szervezetek

Közigazgatás II. Tagállamok: főminiszter, főtitkár területek (division) kerületek (district) (élén collector) választott önkormányzat (pancsájat)

Szolgálatok Összindiai szolgálatok: Indian Administrative Service (1947), Indiai Rendőri Szolgálat, Indiai Erdészeti Szolgálat 30 központi szolgálat: külügy, stb. Tagállami szolgálatok Tagok: osztályok Többszörös ellenőrzés

Önkormányzatok Előzmények: pancsájat az ókortól Mogul kor: központi igazgatás Gandhi: faluköztársaságok 1952: Community Project Nehru 1959: pancsájatí rádzs 3 lépcsős pancsájat rendszer: falusi pancsájat, pancsájatí szamíti, zilá pancsájat 1992: alkotmány módosítás

Pártok I. Országos, tagállami és egyéb pártok Indiai Nemzeti Kongresszus 1885: megalakul : hatalmon 1980-tól ismét hatalmon Dzsanata Párt 1978: megalakul, koalíciós kormányt alakít, 1980-ban megbukik

Pártok II. Bháratíja Dzsanata Párt (BJP) 1980: megalakul 1998: választásokat nyer, koalíciós kormányzás célja: Hindutva

Eseménytörténet III VI.: az allahabadi legfelsőbb bíróság Indira Gandhit megfosztja mandátumától Rendkívüli állapot, 20 pontos program 1977: általános választás, Dzsanata Párt győzelme : miniszterelnök Mórárdzsí Dészai majd Csaran Szingh

Eseménytörténet IV I.: általános választás Kongresszus győzelmével VI.: Amritszar X. 31.: Indira Gandhit megölik XII. választások : miniszterelnök: Radzsív Gandhi

Eseménytörténet V. 1987: Mizoram és Arunácsal Pradés külön állam 1989: választások, győz a BJP miniszterelnök Visvannáth Pratáp Szingh 1990: Ajódhjá : miniszterelnök Csandra Sékhar

Eseménytörténet VI. 1991: megölik Radzsív Gandhit 1991: választás. A Kongresszus miniszterelnöke Naraszimha Ráó 1996: választás: BJP koalíció, majd baloldali United Front koalíció 1998: választás: BJP + National Democratic Alliance koalíció : miniszterelnök Atal Behári Vadzspájí 2004: választás: kongresszista győzelem, miniszterelnök: Manmóhan Szingh

Az indiai társadalom ma I. Népesség (2006): 1,1 milliárd fő A lakosság 15, 42%-a 0-6 éves korú Férfi-nő arány: 1000:933. Helyenként 1000:709. Kerala: 1000:1058. Vallási összetétel: hindú82% muszlim12,1% keresztény2,3% szikh1,9% buddhista0,8% dzsaina0,4% egyéb: zsidó, párszí, animista

Az indiai társadalom ma II. Településszerekezet: 557 ezer falu, 3250 város Társadalmi rétegek kasztrendszer falusi vállalkozók városi népesség 200 milliós fizetőképes középosztály 26 % a nyomorszint alatt

Gazdaságpolitika 11 ötéves terv Nehru: szocialisztikus törekvés „vegyes gazdaság” Gazdasági liberalizáció A lakosság fele a mezőgazdaságból él India mezőgazdaságilag önellátó, sőt exportáló ország GDP 1997-től növekszik, akkor 5%-kal, ma 9%- kal

Infrastruktúra és ipar A világ legnagyobb vasúthálózata: 60 ezer km Ipar: autóipar, acélipar, vegyipar 10 éve: információs technológia Filmipar Atomerőművek

Oktatáspolitika A világ legnagyobb oktatási rendszere : felsőokt. hallgató és oktató 2001: 37,67 millió diplomás, 6,9 millió PhD Írástudás: 65,38% (férfiak: 75,85%, nők: 54,16%).

Külpolitika I. Pakisztán háborúk Kasmír miatt: 1947, 1965, 1971, : létrejön Bangládés Kína 1954: Pancsa Síla 1962: kínai-indiai háború

Külpolitika II. Szovjetunió és Oroszország szoros kapcsolat, haditechnika vásárlás Oroszo. veszített a jelentőségéből 2004: fegyvervásárlási egyezmény Nagy-Britannia India kilépett a Nemzetközösségből Anglia ma is nagybefektető

Külpolitika III. USA Nehru és Indira Gandhi alatt feszült viszony (USA fegyverezte fel Pakisztánt, CENTO) 1971-ig gabonasegély India az USA legnagyobb IT szállítója (outsourcing) Franciaország birtokait békésen adta át ma egyik legnagyobb hadiszállító

Külpolitika IV. El nem kötelezett mozgalom 1954: Nehru beszéde Colombóban 1955: Bandung 1956 Brioni: Nehru, Nasszer, Tito nyilatkozata 1961 Belgrád: első csúcsértekezlet Eddig 14 csúcsértekezlet, ma 118 tag Szomszédos kis országok

Külpolitika V. Nemzetközi szervezetek és egyezmények ENSZ, WTO, SAARC A nukleáris fegyverkezést korlátozó egyezményeket India nem írta alá, 1974 óta van atomfegyvere Afrika EU Irán Közép-Ázsia Ajni légibázis

1. Rigvéda: Teremtéshimnuszok: Az ember feláldozása (Rv. X. 90.) Farkas Lőrinc Imre kiadó, Budapest, –145 o.6 oldal 2. Ókori keleti történeti chrestomathia. (Szerk. Harmatta János), Osiris Kiadó, Budapest, 2003: a. Manu törvényeiből. 382–385 o.3 oldal b. Kautilja Arthasásztrájából. 386–389 o.3 oldal 3. Kothari, R.: Kaszt az indiai politikában (In: Falvak és kasztok a változó Indiában. Fejlődés-tanulmányok regionális sorozat.) ELTE–MTA. Budapest, –296 o.15 oldal 4. Móhandász Karamcsand Gandhi: Önéletrajz. Európa Könyvkiadó, Budapest, Utószó (Gáthy Vera). 539–560 o.21 oldal. 5. Diószegi István – Harsányi Iván – Krausz Tamás – Németh István (szerk.): 20. századi egyetemes történet I. kötet. 1890–1945.: India. 169– 174 o.5 oldal 6. Diószegi István – Harsányi Iván – Németh István (szerk.): 20. századi egyetemes történet. III. kötet. 1945–1995.: India. 79–105 o.26 oldal 7. Gáthy Vera: Az Indiai Nemzeti Kongresszus. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, Radzsív Gandhi miniszterelnök november 12-én elhangzott rádióbeszéde. 263–275 o.12 oldal. 8. Tenigl-Takács László: India története. Medicina – A Tan Kapuja Buddhista Főiskola. Budapest, Negyedik rész. 391–450 o. 59 oldal. Összesen: 160 oldal Kötelező olvasmányok

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!