Magyarország tragédiája

A Kállay-kormány  Hivatalba lép a Kállay-kormány  Belpolitika  fellép az ellenzék ellen  háborúellenes tüntetés  Külpolitika  új kötelezettségeket  vállal, de a  régieket teljesíti  kiküldi a frontra a 2. magyar hadsereget (’ ) Kállay Miklós

Munkaszolgálatosok a fronton A bolsevik elleni harc „létkérdés” Indulás a frontra Akit Hitler nem szívlelt: Kállay

 Lényegi változás  a magyar bel- és külpolitikában  Csak a  szövetségesek É-Afrikai partraszállása,  a sztálingrádi fordulat,  és a magyar hadsereg voronyezsi vereségéig;  Horthy leváltja Werth Henrik vkf-öt (magyar haderő nagyobb részvételét akarja)  kinevezi Szombathelyi Ferencet  Feladata: magyar hadsereg visszahozása a frontról

A doni katasztrófa - Voronyezs  A Sztálingrádot ostromló német haderő északi szárnyát fedezve éri a  ‘  a 2. magyar hadsereg tragédiája  Uriv-i, scsucsje-i áttörés  Voronyezsnél megsemmisítő vereség  A védelem  tagolt,  kielégítő a felszerelés,   tartalék  katona elesett  fogságba kerül  Kapcsolatkeresés az antifasiszta koalícióval Jány Gusztáv

A doni katasztrófa Az „orosz” tél … Az „elit hadtest” egyik osztaga átvonulóban egy ukrán városon … és a vég, hadifogság vagy halál…

Zrínyi rohamlöveg Toldi könnyűharckocsi Nimród páncélvadász

Turán I. a keleti-fronton

 A magyar hadsereg voronyezsi tragédiája  Kapcsolatkeresés az antifasiszta koalícióval  ’ megalakul a Kiugrási Iroda  tárgyalások kezdése az angolszász hatalmakkal  Kállay politikája  visszatérés Teleki irányvonalához  hintapolitika, vagy Kállay-kettős  titkos tárgyalások az angolokkal, de a vállalt köt. teljesítése  ‘43 szeptember – előzetes fegyverszüneti megállapodás (az olasz kapituláció után) akkor lép életbe, ha az angol csapatok elérik a magyar határt  A kiútkeresés

ezt erősíti a  a szövetségesek É-Afrikai partraszállása,  a sztálingrádi fordulat  szeptember 4.: szovjet légitámadás Budapest ellen

 A magyar kísérletek  Hitler előtt  titok  ’43 április: Hitler követeli Kállay lemondását,  Horthy ellenáll  Dönt  megszállja Magyarországot  1943 szeptember: előzetes fegyverszüneti egyezmény  A balkáni partraszállás elmarad  angol tanács  SZU-val kell kapcsolatot felvenni  válasz  nem  ellenük védekezni KELL!!! A kiútkeresés következménye

 Olasz kapituláció ’  meggyorsítja Hitler tervét  német megszállás  Margaréta terv:  német nyomásra  Sztójay Döme az új min.elnök (volt berlini követ)  Német csapatok mellett,  Veesenmayer, Gestapo  ország német irányítás alá kerül  közlekedéshálózat., reptér, magyar csapatmozgás  A német felsőbb szervek számszerűen nem jelentősek, de a  megszálló csapatok + magyar államapparátus stabil rendszert teremt

Sztójay Döme, a németeket mindenben kiszolgáló miniszterelnök Német katonák a Halászbástyán … és a Nagykörúton, március 19

 Sztójay kinevezése után (1944. március 22.)  Magyarország kiszolgálja a németeket:  1. magyar hadsereg kiküldése a frontra  Ellenzéki pártokat betiltása,  Szakszervezeteket kormánybiztosi ellenőrzés alá vonják  Ellenzéki politikusok bebörtönzése  miatt állandósulnak az angol bombázások  Gazdasági kirablás (hitelben szállítás)  Zsidóság deportálása  1944 jún. Horthy leállítja a deportálást A német megszállás

 – sikeres román kiugrás  Horthyéknak lépni kel  én  Sztójayt  Lakatos Géza tábornok az új min. elnök  kiugrás előkészítése, megvalósítása A német megszállás Hitler teljhatalmú magyarországi megbízottja Edmund Veesenmayer, akire nem véletlenül esett a Führer választása, hiszen a sztárdiplomata jól ismerte a magyarországi viszonyokat. Céljai elérése érdekében nem csupán a diplomáciában megismert eszközöket használt, gyakran ke- gyetlen fenyegetőzéssel érvényesítette akaratát.

A magyar zsidók kálváriája

 Sikeres román kiugrás nem lehet védeni a Kárpátokat  támadás  Dél-Erdély elfoglalása  néhány nap alatt összeomlik  Horthy belátja  csak SZU-tól lehet fegyverszünetet kérni  Faragho Gábor tábornok vezette küldöttség  titkos fegyverszüneti tárgyalások Moszkvában  de feltétel nélküli fegyverszünet csak ‘ én  Szeged elfoglalása után fogadják el  Tartalma  Magyarország  az 1937-es határok mögé  azonnal hadat kell üzennie Németországnak A kiugrási kísérlet

 október 15. (Szomorú Vasárnap)  Horthy rádióbeszéde (nem egyértelmű)  németbarát tisztikar nem hajtja végre  németek elfoglalják Bpestet  Dálnoki Miklós Béla katonával átáll  A németek résen, Skorzeny elrabolja Ifj. Horthy Miklóst  Horthy zsarolják, lemond  német nyomásra  Szálasi Ferenc a miniszterelnök Nemzetvezető  Nyilas terror időszaka A kiugrás kudarca

A nyilas hatalomátvétel pillanatai a Várban

A nyilas uralom  Szálasi intézkedési  Államapparátus megmaradt de a  hadsereg és gazdaság is a németeknek dolgozik  Németországba szállítanak minden élelmiszert és nyersanyagot  14–60 éves korig katonai mozgósítás Hunyadi és Hungária SS hadosztályok  Utcákon tombol a terror - megfélemlítés  Budapesti gettó felállítása  Deportálások folytatása Szálasi eskütétele Nyilas propaganda

Nyilasok a Pasaréti út. 10. sz. alatti titkos fegyverraktárnál a puccs napján. Nyilas karhatalmisták

Az januári Maros utcai mészárlás áldozatainak exhumálása a háború után. Holttest a Duna-parton. A nyilasok sok száz zsidót lőttek a folyóba Az januári Maros utcai mészárlás áldozatainak exhumálása a háború után. Tettesek és áldozataik.

 1944 november megalakul a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottság  cél: ellenállás megszervezése;  Polgári vezetés Bajcsy-Zsilinszky Endre    Katonai Kiss J., Nagy Jenő, Tartsay Vilmos  A nyilasok elfogják a vezetőket  kivégzések  december 24. Sopronkőhida A magyar ellenállás Kiss János altábornagy búcsúz- tatása án. A Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága nyilasok által kivégzett katonai vezetőjének ünnepélyes búcsúztatásán katonai tiszteletadást egy páncélos lovag jelképezi.

 Hitler No. védőbástyájának tekintette Mo-t,  véres harcok folytak hazánkban  A szovjet támadás kezdetén majd másfél millió katona állt fegyverbe  Az 1. m. hadsereg az Észak-Keleti-Kárpátokat védte,  Folytonos visszavonulás  a Felvidéken keresztül Ausztriába hátrál  Az ismét felállított 2. m. hadsereg Észak-Erdélyben tordai csatákban vezette utolsó támadó hadműveleteit  Az átálló románokkal szemben kívánta Dél-Erdélyt megszerezni  kezdeti sikerek után  kudarc Az ország hadszíntérré válik

 A 3. m. hds a Duna-Tisza közét és a Tiszántúlt végigharcolva  Au.  Az átmeneti térnyerés  hortobágyi csata  az orosz túlerő végül felszámolta  s karácsonyra eléri a fővárost  Hitler Bp-nél véli megállítani az oroszokat,  a fővárost erőddé nyilvánítja  Utcai harcok folyamán tudja a szovjet hadsereg elfoglalni Bp.-et  Január 18-ra felszabadul Pest  felrobbantják az összes dunai hidat  átvonulnak Budára  s még szűk egy hónapig védekeznek

sikertelen a Konrád fedőnevű felmentési kísérlet  után adják fel Budát (02.13.)  A Dunántúl március eleje  a német-magyar csapatok végrehajtják a  világháború utolsó német offenzíváját (6. SS páncélos hadsereg)  A Balaton és a Velencei-tó között („Tavaszi-ébredés”)  időleges sikerek (visszafoglalják Székesfehérvárt)  de a német utánpótlás hiányos  eleve kudarcra ítélte  ‘45. ápr. 11-én a front Magyarbükkösdnél elhagyta az ország területét

Magyar tüzérség a Budapest körüli harcokban 1944 telén Nyilas és SS katona

A rommá lőtt Budapest

 Hadműveletek:  okt Tiszántúli (Hortobágy) hadművelet  okt feb. 13. Bp. + Dunántúl keleti része  feb ápr. 13. Dunántúl (ápr. 4. szovjet hadijelentés).  Az ország hadszíntérré vált, és kettészakadt.  Az ország nyugati felén kiépül a totális fasizmus rendszere  míg a keleti területeken  december 21.-én összeült az Ideiglenes Nemzetgyűlés,  december 22-én pedig megalakult az Ideiglenes kormány  január 20.: a magyar fegyverszünet aláírása Moszkvába  A SZU hadsereg Mo.-i megjelenése és tevékenysége  megszállást vagy felszabadítást jelent???