Szerbia makrogazdasági jellemzői, üzleti, tőkekihelyezési és befektetési lehetőségek Karagics Dusko Külgazdasági szakdiplomata Külgazdasági Iroda Magyarország Nagykövetsége, Belgrád Branicevska 13/3. Telefon: Fax: HITA REGIONÁLIS ROADSHOW

Általános adatok Szerbiáról Hivatalos megnevezés Szerb Köztársaság Államforma Köztársaság Főváros Belgrád (Beograd) Terület km² Népesség fő Nemzetiségi megoszlás szerbek 83,32%; magyarok 3,53%; cigányok 2,05%; bosnyákok 2,02%; horvátok 0,80%; szlovákok 0,73%; montenegróiak 0,53%; Vallási megoszlás ortodox 84,59%; katolikus 4,97%; muzulmán 3,1%; protestáns 0,99%; Hivatalos nyelv szerb Klíma kontinentális Államfő Tomislav Nikolić Miniszterelnök Ivica Dačić Hivatalos pénznem szerb dinár (RSD) Jelentősebb városok Belgrád/Beograd – főváros ( fő), Újvidék/Novi Sad ( ), Niš ( ), Kragujevac ( ), Szabadka/Subotica ( )

Szerbia makrogazdasági mutatói * GDP értéke folyóáron (M EUR) – GDP növekedése változatlan áron (%)1,01,6-2,00,2 Egy főre jutó GDP folyó áron (EUR/fő) – Infláció (%)10,37,012,27,3 Export (M EUR)7 393,48 439,48 836,87 022,4 Import (M EUR)12 621, , ,39 946,2 Áruforgalmi egyenleg (M EUR)-5 228, , , ,8 Működő tőke import (M EUR) 860,11 826,9231,9294,3 Költségvetési hiány (GDP %-a)-3,7-4,2-5,7-5,2 Államadósság (GDP %-a) 44,548,259,360,6 Forrás: Szerb Pénzügyminisztérium, Szerb Nemzeti Bank, Szerb Statisztikai Hivatal; *Legfrissebb 2013-as adat

Munkaerőpiaci adatok * Foglalkoztatottság (ezer fő) Regisztrált munkanélküliek (ezer fő) Munkanélküliségi ráta (%) 19,223,023,924,1 Nettó átlagkereset (RSD) Nettó átlagkereset (EUR) 331,3372,5365,7383,2 – reálérték-változás 0,70,21,1-4,1 Átlagnyugdíj összege – reálérték-változás -5,9-3,6-2,2-5,4 RSD / EUR éves átlagárfolyam 103,04101,95113,13112,24 Forrás: Szerb Pénzügyminisztérium; *Legfrissebb 2013-as adat

A kétoldalú kereskedelmi forgalom alakulása I I. f.é. Magyarország exportja (M EUR) 844,11 070,01 239,4565,8 Magyarország importja (M EUR) 278,9364,2352,9210,3 Forrás: KSH

A kétoldalú kereskedelmi forgalom alakulása II. +53,1%

A kétoldalú kereskedelmi forgalom alakulása III.

A kétoldalú kereskedelmi forgalom alakulása IV. Magyarország a évben és az idei év első 6 hónapjában is az 5. legnagyobb exportőr Szerbiában (Olaszország, Németország, Oroszország és Kína után); Legnagyobb szerbiai importőrök Magyarországról: Mol (olajipar), Porsche (autókereskedelem), OMV (olajipar), Naftachem (kőolajszármazékok kereskedelme), Speed (kőolajszármazékok kereskedelme), Sirmium Steel (acélipar), NIS (olajipar), Evolucija 2004 (kőolajszármazékok kereskedelme), Fiat (autóipar), Železara Smederevo – ex U.S. Steel Serbia (acélipar). Legnagyobb szerbiai exportőrök Magyarországra: LBK Livnica (öntöde), Alumil YU (alumíniumipar), RTB Invest (rézbányászat), EFT Trade (villamos energia kereskedelem), Sunoko (cukorgyártás), NIS (olajipar), Ball Packaging (csomagolóipar), Knott-autoflex (autóipar), HIP- Petrohemija (vegyipar), Interenergo (villamos energia kereskedelem).

Közvetlen tőkebefektetések I. *2013 július

Közvetlen tőkebefektetések II. Rendezett szerződéses viszony: 1) A kettős adóztatás elkerülését célzó egyezmény és beruházás-védelmi megállapodás (2001); 2) Gazdasági együttműködési megállapodás, valamint a magyar-szerb kormányközi vegyes bizottság megalakításáról szóló jegyzőkönyv (2005). A közötti időszakra vonatkozó adatok alapján Magyarország 350 M EUR befektetéssel a befektetési rangsor 11. helyén áll; A közvetlen működőtőke export legnagyobb része Szerbia irányába 2006-ig realizálódott (pl ban elsősorban az OTP akvizíciójának köszönhetően 180 M EUR FDI érkezett Magyarországról Szerbiába ); Legnagyobb magyar befektetők Szerbiában: OTP – három szerb bank felvásárlása (Niska banka, Zepter banka, Kulska banka); Mol – jelenleg 35 benzinkúttal rendelkezik (folyamatosan bővíti hálózatát); Conti Tech Rubber Industrial Kft. – a „Kolubara Univerzal” gumi szállítószalag gyártó vállalat megvásárlása; Masterplast – a régió legnagyobb polisztirol gyárának megnyitása; Fornetti/Mini Pani – Szabadkán építette fel a legnagyobb üzemét a régióban;

Miért érdemes Szerbiában vállalkozni? Kitűnő földrajzi elhelyezkedés; Széleskörű befektetés-ösztönző támogatások; Kedvező adórendszer; Jól képzett munkaerő, alacsony bérköltségek; Olcsó és gyors cégalapítás; Kiterjedt szabadkereskedelmi megállapodások; Infrastrukturális beruházások; Stabil bankrendszer;

Befektetés-ösztönzés I. Pénzügyi támogatások Támogatható projektek Különös jelentőséggel bíró befektetések Nagyszabású beruházások Közepes nagyságú befektetések Támogatás összege (€) A befektetés teljes értékének legfeljebb 17%-áig A befektetés teljes értékének legfeljebb 20%-áig A befektetés teljes értékének legfeljebb 10%-áig A beruházás min. összege 200 millió € 100 millió € vagy feletti 50 millió € és 100 millió € közötti 50 millió € Létrejövő új, teljes munkaidős munkahelyek min. száma

Befektetés-ösztönzés II. Támogatható projektek Közvetlen befektetések Gyártási szektor Exportfejlesztő szolgáltatások Stratégiai turisztikai beruházások A 4. kategóriába sorolt, elmaradott térségekben Az 1., 2. és 3. kategóriába sorolt térségekben Szerbia teljes területén Támogatás összege (€) /új munkahely A beruházás min. összege 500 ezer €1 millió €500 ezer €5 millió € Létrejövő új, teljes munkaidős munkahelyek min. száma

Befektetés-ösztönzés III. A vállalati nyereségadóra vonatkozó 10 éves adómentesség; Vállalati nyereségadó jóváírás maximum a befektetett tőke 80%- ig; Átvihető veszteség maximum 10 éven keresztül; Az állóeszközök gyorsított amortizációja; 5 éves vállalati nyereségadó kedvezmény koncessziók esetén; 30 év alatti és 45 év feletti alkalmazottak jövedelemadó kedvezménye; 30 év alatti és 45 év feletti munkavállalók alkalmazása esetén a társadalombiztosítási járulékok elengedése; A külföldi beruházáshoz szükséges termelési eszközök vámmentes importja; Rendelkezésre álló adókedvezmények:

Adórendszer AdótípusAdó mértéke ÁFA 20% (a termékek és szolgáltatások többsége) 8% (napilapok, alapvető élelmiszerek) Kamat- és osztalékadó20% Személyi jövedelemadó 10% az éves átlagbér hatszorosa alatti részére 15% az éves átlagbér hatszorosa feletti részére Vállalati nyereségadó15% Ingatlanadó A számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalanyok: max. 0,4% A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adóalanyok: 0,3%-2% (progresszív) Járulékok Nyugdíjbiztosítási járulék: 13% Egészségbiztosítási járulék: 6,15% Munkanélküliségi járulék: 0,75% (A munkavállaló és a munkáltató egyaránt fizetik, így összesen 39,8%-ot tesznek ki)

Cégalapítás I. Leggyakoribb cégformák: Társasági formaAlapító tagok számaAlaptőke Kkt. (o.d.) Két vagy több magán és/vagy jogi személy Nincs alsó limit Bt. (k.d.) Két vagy több magán és/vagy jogi személy Nincs alsó limit Kft. (d.o.o.) Egy vagy több magán és/vagy jogi személy Min. 100 RSD Rt. (a.d.) Egy vagy több magán és/vagy jogi személy Min RSD

Cégalapítás II. A cégalapítási procedúra az elmúlt években 51 napról 3 napra csökkent; Szerbiában a kft. (d.o.o.) a leggyakrabban alkalmazott vállalkozási forma; A kft. alapítója lehet magán vagy jogi személy, belföldi vagy külföldi állampolgár egyaránt (a külföldiekre a belföldiekkel megegyező előírások vonatkoznak); A kft. esetében az alaptőke minimális összege 100 RSD (kb. 1 EUR); Cégalapítás esetén legcélszerűbb helyi ügyvédi irodához fordulni; Az üzleti tevékenység megkezdéséhez szükség van a Szerb Cégbejegyzési Ügynökségnél ( történő cégbejegyzésre, az alkalmazottak bejelentésére az egészségbiztosítási rendszerbe és egy bankszámla megnyitására; Idegen nyelvű dokumentumok esetében bírósági fordító által hitelesített fordításra van szükség; „Egyablakos regisztráció”: a cégbejegyzés alkalmával egyszerre adják ki a cégjegyzékszámot (Statisztikai Hivatal), az adószámot (Adóhivatal) és a TAJ- számot (Egészségbiztosítási Pénztár); A cégjegyzékszámért fizetendő illeték összege 2.140,00 RSD (kb. 20 EUR).

Szabadkereskedelmi megállapodások Oroszország; Kazahsztán; Belarusz; Törökország; CEFTA (Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Albánia, Macedónia, Moldova és Koszovó); EFTA (Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc); Európai Unió – a Stabilizációs és Társulási Megállapodás szeptember 1-jén lépett hatályba; Egyesült Államok – Általános Preferencia Rendszer;

Kereskedelmi és befektetési lehetőségek I. Mezőgazdaság – növénytermesztés, állattenyésztés, korszerű technológiák; Élelmiszeripar – elsődleges mezőgazdasági termékek feldolgozása; Környezetvédelem – szennyvíztisztítás, csatornázás, hulladéklerakók; Megújuló energiaforrások – elsősorban biomassza és geotermikus energia; Autóipar – járműalkatrészek, színesfémek és gumigyártmányok; Gyógyszeripar – gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek; Turizmus – elsősorban a fürdőturizmus területén;

Kereskedelmi és befektetési lehetőségek II. Környezetvédelem: A magyar cégek nagy tapasztalattal rendelkeznek a környezetvédelmi beruházások területén (pl. csatornázás, hulladéklerakók és szennyvíztisztító berendezések kivitelezése), Szerbiában pedig az EU csatlakozási folyamat előrehaladtával növekedni fog az ilyen jellegű projektek iránti igény. Megújuló energiaforrások: Szerbia számottevő megújuló energia potenciállal rendelkezik, mely a becslések szerint 4,3 millió tonna/év kőolajjal egyenértékű. Ebből a legnagyobb részt a biomasszából nyerhető energia jelenti (2,7 millió tonna/év), de jelentős tartalékok vannak a vízenergiában (0,6 M t/év), a napenergiában (0,6 M t/év), a geotermikus energiában (0,2 M t/év) és a szélenergiában (0,2 M t/év) is. Környezetvédelmi és energetikai projektek listája:

Kereskedelmi és befektetési lehetőségek III. Mezőgazdaság: Szerbia – azon belül is főleg a Vajdaság – kitűnő mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik ( ha termőföld). Szerbia leginkább nyers mezőgazdasági termékeket exportál, ezért elsősorban a feldolgozó- és élelmiszeriparban várják a külföldi befektetőket. Autóipar: megkezdődött a termelés a Fiat szerbiai gyárában (kb gépkocsi/év); Privatizáció: a közeljövőben 179 állami tulajdonban lévő vállalat értékesítése várható ( EU-s források: Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program (

Kereskedelmi és befektetési akadályok Rugalmatlan munkaerőpiac; Körbetartozás (likviditáshiány), melyet elsősorban az állam generál; Korrupció; Kiterjedt fekete- és szürkegazdaság (kb. a GDP 30%-át adja); Járulékok magas szintje (300 EUR minimálbér után 120 EUR a teher); Bürokratikus akadályok: o Építési engedélyek kiadása, (átlagosan 269 napra és 19 procedurális lépésre van szükség); o Adófizetés – évente 66-szor kell különböző adóterheket fizetni; o Hosszadalmas bírósági eljárások (átlagosan 635 napot vesznek igénybe); o Követelések behajtásának átlagos időtartama 2 év;

Piaci megjelenés lehetséges formái A kereskedelem- és exportfejlesztés érdekében a HITA támogatja a magyar cégek megjelenését a legjelentősebb szerbiai vásárokon (pl. Újvidéki Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Vásár, Szabadkai Nemzetközi és Regionális Gazdasági Vásár); Szerbia két legjelentősebb vásárközpontja Belgrádban és Újvidéken található, ezek hivatalos magyarországi képviselője a Mac-Line Kft., amelynek honlapján megtalálható a kiállítások éves programja ( A szerb piacra lépő magyar vállalkozások tevékenységi körüknek és igényeiknek megfelelő partnerlistát kérhetnek a Belgrádban működő Külgazdasági Irodától, de fordulhatnak a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamarához is ( A évtől a Kárpát Régió Üzleti Hálózat két vajdasági irodája is a magyar vállalkozások rendelkezésére áll Szabadkán és Újvidéken (

Hasznos információforrások SIEPA (Szerb Befektetés-ösztönzési és Exportfejlesztési Ügynökség): naprakész információk a befektetés-ösztönzési támogatásokról és az egyes iparágakról ( VIP Fond (Vajdasági Befektetés-ösztönzési Alap): hasznos információk a vajdasági beruházási lehetőségekről ( Szerb Kereskedelmi és Iparkamara ( Szerb Cégbejegyzési Ügynökség: cégalapítás ( Szerb Vámügynökség: vámszabályok és vámtarifa, illetve nemzetközi kereskedelmi szerződések ( Szerb Statisztikai Hivatal: kereskedelmi és gazdasági adatok ( Szerb Nemzeti Bank: hivatalos árfolyam és egyéb hasznos információk (

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Karagics Dusko Külgazdasági szakdiplomata Külgazdasági Iroda Magyar Köztársaság Nagykövetsége, Belgrád Branicevska 13/3. Telefon: Fax: