Beruházások banki finanszírozási lehetőségei, változó tendenciák a bankrendszer működésében az építőipar szemszögéből „Kárpát-medence Kincsei Egerben” – Építőipari szekció 2009.Szeptember 17.

Tartalomjegyzék 1) A jelenlegi gazdasági válság kialakulásának lépései 2) A gazdasági válság szektorokra gyakorolt hatásai a CEE-régióban 3) Az építőipari finanszírozás feltételeinek változása a válság hatására

1) A jelenlegi gazdasági válság kialakulásának lépései Likviditásbőség a bankszektorban, különösen az USA-ban (alacsony kamatszint) hitelezési boom között Likviditásbőség a bankszektorban, különösen az USA-ban (alacsony kamatszint) hitelezési boom között Hitelezési kockázatok figyelmen kívül hagyása, túlfinanszírozottság különösen a retail hitelezésben (mortgage-ügyletek) Hitelezési kockázatok figyelmen kívül hagyása, túlfinanszírozottság különösen a retail hitelezésben (mortgage-ügyletek) A további hitelezési növekedés fenntartása érdekében jelzáloghitelek értékpapírosítása, majd a hitelminősítőknek és a befektetési bankoknak köszönhetően ezen értékpapírok terítése a globális piacokon (vírusfertőzés) A további hitelezési növekedés fenntartása érdekében jelzáloghitelek értékpapírosítása, majd a hitelminősítőknek és a befektetési bankoknak köszönhetően ezen értékpapírok terítése a globális piacokon (vírusfertőzés)

Gazdasági növekedés ütemének csökkenése köszönhetően a kamatemeléseknek növekvő adósságszolgálati teher non-performing hitelek volumenének növekedése mortgage-értékpapírok likviditásának nullázása óriási veszteségek a pénzügyi szektorban Gazdasági növekedés ütemének csökkenése köszönhetően a kamatemeléseknek növekvő adósságszolgálati teher non-performing hitelek volumenének növekedése mortgage-értékpapírok likviditásának nullázása óriási veszteségek a pénzügyi szektorban Állami segítségnyújtás a bankok tőkésítése révén Állami segítségnyújtás a bankok tőkésítése révén Az eddigi hitel-központú fogyasztás jelentős csökkenése a hitelezés hirtelen visszafogásával gazdasági recesszió Az eddigi hitel-központú fogyasztás jelentős csökkenése a hitelezés hirtelen visszafogásával gazdasági recesszió

2) A gazdasági válság szektorokra gyakorolt hatásai a CEE-régióban

Vesztesek:  Autóipar (teljes vertikum)  Építőipar (magasépítészet – lakások, irodák) a CEE-országokon belül egyes államok lehetőségeikhez képest eltérően élénkít(het)ik a beruházási kedvet – Magyarország van a legkedvezőtlenebb helyzetben  Acélipar (teljes vertikum)  Vegyipar (vegyipari alapanyaggyártók)  Fuvarozás

3) Az építőipari finanszírozás feltételeinek változása a válság hatására Építőipari teljesítmény alakulása Mo-on: Értéke folyó áron mrd Ft-ban év 2.205, év 1.998, év 1.984, I. félév 854,1

Az utolsó 13 hónap teljesítménye havi bontásban: 2008.Június177,6 Július171,0 Augusztus180,7 Szeptember197,3 Október198,7 November197,6 December213,32009.Január87,2Február100,6 Március140,5 Április151,5 Május160,7 Június213,5 Január- Június 854,1

A bank szektor építőipari kitettségének alakulása: december 310, március 318, június 330, szeptember 330, december 314, március 424, június 448, szeptember 496, december 484, március 533, június 511,2

3) Az építőipar finanszírozását befolyásoló tényezők az elmúlt időszakban: Basel II. egyezmény bevezetése, melynek hatására a bankok céltartalékolásra vonatkozó szabályai egységesítésre kerültek (ügyfél ráta – fedezeti ráta portfolió alapú céltartalék) Basel II. egyezmény bevezetése, melynek hatására a bankok céltartalékolásra vonatkozó szabályai egységesítésre kerültek (ügyfél ráta – fedezeti ráta portfolió alapú céltartalék) Nemzetközi pénzpiaci válság hatására banki forrásköltség emelkedés hitelezési költségek emelkedése Nemzetközi pénzpiaci válság hatására banki forrásköltség emelkedés hitelezési költségek emelkedése Ágazat romló pozíciója (teljesítménycsökkenés, körbetartozások problémája, csődök, felszámolások növekedése non-performing hitelek, lehívott garanciák növekvő kockázati költségek a bankoknál Ágazat romló pozíciója (teljesítménycsökkenés, körbetartozások problémája, csődök, felszámolások növekedése non-performing hitelek, lehívott garanciák növekvő kockázati költségek a bankoknál Alulbiztosított banki kitettségek default-ot követő biztosítékérvényesítésnél alacsony megtérülések Alulbiztosított banki kitettségek default-ot követő biztosítékérvényesítésnél alacsony megtérülések

Az építőipar által leginkább használt „hiteltípusú” termékek: Garanciális kötelezettségek (ajánlati, jó teljesítési, előleg- visszafizetési, szavatossági, jótállási és fizetési garanciák) éven belül és túl Garanciális kötelezettségek (ajánlati, jó teljesítési, előleg- visszafizetési, szavatossági, jótállási és fizetési garanciák) éven belül és túl Folyószámla hitel Folyószámla hitel Rulírozó hitel (projekt kondíciói alapján akár éven túli lejáratra) Rulírozó hitel (projekt kondíciói alapján akár éven túli lejáratra) Faktoring (általában tárgyi fedezet nélkül ) Faktoring (általában tárgyi fedezet nélkül ) Beruházási hitelek (általában az ágazat magas kockázata miatt max. 5 éves futamidővel Beruházási hitelek (általában az ágazat magas kockázata miatt max. 5 éves futamidővel

Bank fedezeti igényének alapelvei - fedezettség mértékét befolyásoló kondíciók : 1) Ügyfélminősítés értéke (múltbeli pénzügyi adatok alapján + a rövid távú jövőre vonatkozó megrendelés állomány alakulása) Az elmúlt időszakban jelentősen felértékelődött! 2) Az adott vállalkozás „track recordja” a pénzintézetnél 3) A banki kitettség alakulása a társaság tőkéjéhez, árbevételéhez, befektetett eszközök állományához képest 4) Banki kötelezettségvállalások futamidejének alakulása (az éven túli ügyletek mögé jellemző a tárgyiasult (ingatlan, gépek, berendezése, készpénz /általában a garanciáknál/) biztosítékelemek bevonása

5) Az árbevétel engedményezések és a készletek soron nyilvántartott befejezetlen beruházások fedezeti értékének csökkenése a fizetési késedelmek felerősödéséből következően 6) Tulajdonosi kötelezettségvállalás igényének felerősödése A meglévő bankkapcsolatok súlyának felerősödése !!!

A bank számára kockázatcsökkentő technikák alkalmazása a projektek finanszírozhatósága tekintetében: 1) A beruházó pénzügyi hátteréről, az adott projekt finanszírozási forrásairól pontos információk (cél: megismerni, hogy rendelkezésre áll-e teljes projektköltség) 2) A fizetésre kötelezettre biztosítás megkötése (hazai és külföldi megrendelőkre egyaránt) 3) Zártabb pénzügyi teljesítési technikák alkalmazása (okmányos inkasszó, akkreditív) 4) Külföldi beruházásokban való részvétel esetén – elsősorban Kelet-Európa – MEHIB bevonása

Köszönöm a figyelmet !