1000 ÉVES A MAGYAR ISKOLA Készítette: Dr. Benczéné Csorba Margit

A kötet szerzői: Kardos József Kelemen Elemér G. Szabó Botond P. Bálind Márta Selmeczi László Szabó Péter Szende Katalin Villangó István A kötetet szerkesztette: Balogh László Lektorálta: Pukánszky Béla

Az első iskola 895 tavaszán Árpád fejedelem a magyar seregek élén Vereckén át benyomult a Kárpát- medence Dunától keletre eső területeire Honfoglalás: a magyarok birtokba vették az egész Kárpát-medencét 996-ban Géza fejedelem a pannóniai Szent Márton hegyére telepítette az itáliai bencés szerzeteseket. A 996-ban alapított kolostor falai között létesült az első magyarországi iskola. 997-ben István fejedelemmé választása Szent Márton – monostorok, kiváltságok, adományok További alapítások – középkorban 80 kolostor épült

István megkoronázása I. törvénykönyve kiváltságlevél a Szent Márton-hegyi apátság részére

Kolostori iskolák, a középkor oktató-nevelő intézményei ( (Szent Benedek – 529) első alapítása Káptalan iskolák, székesegyházi iskolák század ciszterciták, ciszterci rend a Benedek-rendből vált ki jelentős a tudományos és tanítói működésük Ferencesek, franciáskánusok ferences teológusok tudományos tevékenysége kolduló rendek – ferencesek - domononkosok, domonkos rend Pálosok, pálos rend Ágoston rend iskoláiról Európa szerte híres rend

1200 körül lovagi kultúra a királyi udvarban (III. Béla – népesség: 2 millió fő) Lovagi kultúra

Egyetem 1304 – Studium genarale főiskolai szint tanárokat, tanulókat több helyről összegyűjtő magas szintű iskolák (domonkosok budai kolostora) egyetemi szint: teológiai jogi orvosi bölcsészeti fakultás 1348 IV. Károly Közép-Európa első egyeteme – a prágai egyetem 1410-XXIII. János pápa újjáalapította az óbudai egyetemet Janus Pannonius 13 évesen megkezdte tanulmányait Verona iskolájában 1455 – Gutenberg befejezte első könyve, a latin nyelvű Biblia nyomtatását

XV. század közepe városi plébániai iskola elemi képességek tanítása: írás, olvasás, számolás, latin grammatika(csillagászat, naptárszámítás, jogi és zeneelméleti ismerek) városi magániskola magánintézmények jövendő kereskedőknek, iparosoknak speciális praktikus ismeretek gyakorlati számtan, könyvvitel, kereskedelmi levelezés, közigazgatás, egyéb

Reformáció 16. századi vallási mozgalom, hitújítás szembenállás az elvilágosiasodott katolikus egyházzal lutheri eszmék – 1526 után gyorsan terjedtek as években: az addig katolikusoknál is terjedt

XVI. század közepe a katolikus városi plébániai iskolák protestáns vezetés alá kerülnek Sopron, Pápa, Miskolc, Debrecen, Sárospatak

Ellenreformáció a katolicizmus megújulása a tridenti zsinat Jézus Társaság – katolikus szerzetesrend Magyarországon Oláh Miklós 1561-ben Nagyszombatra telepítette 1599-tól 6 évig Ratio Studiorum alapján oktattak Sorra alakultak a rendházak, iskolák

XVI. század vége 3 tagozat  Elemi; kezdő tagozat  Középszint; gimnázium  Felsőszint; teológia 1590 Nagyszombat – teológiai főiskola nyílt

Pázmány Péter esztergomi érsek ( ) 1587 – belépett a jezsuita rendbe A magyar ellenreformáció legjelentősebb alakja. katolikus iskolaszervezet korszerűsítése 1635-ben megalapította a nagyszombati egyetemet (jezsuita rend irányításával)

Comenius John Amos Komensky 1650 – Sárospatakra érkezett 3 kötetes tankönyve Eruditionis scholasticae pars I-III. A sárospataki főiskolán tanuló diákok száma több mint 1000, a debrecenié 400.

Apáczai Csere János 1653 – hazatért Hollandiából Magyar Encyclopedia – a tudományok magyar nyelvű összefoglalása - Utrecht

Partikuláris iskola A nagyobb református iskolák vonzási körzetébe tartozó kisebb iskolák. Az anyaiskolák tantervei, módszerei szerint tanítottak az onnan érkező tanítók, tanárok. (Sárospatak, Debrecen – jelentős anyaiskolák)

Jelentős események 1672 – a szervezett nőoktatás első hazai intézménye – pozsonyi zárdaiskola 1674 Magyar számtankönyv – Arithmetica (Menyői Tolvaj Ferenc) 1700 debreceni református főiskola tanszékeinek száma nőtt 1708 – Bél Mátyás – Besztercebánya 1714 – a pozsonyi evangélikus líceum igazgatója XVIII. század elejére kialakultak a katolikus és protestáns népiskolák hálózata egyházi, kánoni felügyeleti jog

Orsolyiták – apáca rend gyermeknevelésre és betegápolásra jött létre – 1723-ban fogadták be őket

Mária Terézia  Alapítványt létesített 10 magyar ifjú taníttatására  Nagyszombati egyetem  Elrendelte a filozófia és teológiai kar reformját.  Megkezdődött a matematikaoktatás és matematikusképzés.  A protestánsokra is kiterjesztette a katolikus egyház felügyeleti jogát.  Megalakította a magyar Tanügyi Bizottságot.  Elrendelte az összes magyar iskola összeírását.  Kinyilvánította, hogy a magyar iskolaügy irányítása és ellenőrzése királyi felségjog.

Mária Terézia  1769-ben megalakította az orvostudományi kart.  Katolikus leánynevelő intézetet hozott létre Budán.  Elrendelte az állami tanítóképző és gyakorló elemi iskola működését Pozsonyban.  A feloszlatott jezsuita rend vagyonából – Tanulmányi Alap – alapítványt létesített.  Kiadta az erdélyi népiskola megújítását.  Bevezette az új tanügyigazgatási – szervezeteket.  Nagyszombati egyetemet Budára telepítette. (kari tanszékek száma: 14) (kari tanszékek száma: 14)  1777 Ratio Educationis a magyarországi oktatásügy átfogó szabályozása a magyarországi oktatásügy átfogó szabályozása  Szarvas – Tessedik Sámuel mintagazdasága  1780 Mária Terézia elhunyt ebben az évben jelent meg az első állami népiskolai rendtartás. ebben az évben jelent meg az első állami népiskolai rendtartás.

II. József  az egyetemet Pestre helyezte át  latin helyett a német nyelvet tette hivatalossá  közös községi népiskolák felállításának terve  megindult az állatorvosképzés

Georgikon 1797 – Keszthely – felsőfokú mezőgazdasági oktatási intézet – Festetics György

Cházár András ( ) Pest vármegye főjegyzője első hazai süketnéma intézet Vác – 1802 fogyatékosok társadalmi megsegítése, speciális oktatás kezdeményezése

II. Ratio Educationis I. Ferenc – 1806 magyar nyelv használata minden gyermek elemi oktatása hat tankerületre osztotta az országot

Jelentős események  1819 – első magyarországi tanítóképző intézet  1828 – Brunszvik Teréz – első kisdedóvó intézet  1830 – Magyar Tudós Társaság – elnök Teleki József gróf  1837 – Tolna – első magyarországi óvóképző Kossuth Lajos, Széchenyi István – a nevelés fontossága, a népnevelés rendezése, korszerűsítése  1845 – Magyarország elemi tanodáinak szabályzata iskolaszervezet, tananyag, tankötelezettség, elemi iskolák felügyelete  1848 – XX. törvény – a vallásról rendelkezett – az egyenlőségről Eötvös benyújtotta az elemi népiskolai oktatásról szóló törvényjavaslatát  1846 Teleki Blanka – nőnevelés – leánynevelő intézet

Reáliskola között működik, középiskola, a 2-4 évfolyamos alreáliskola ipari, kereskedelmi és földműves pályákon, a 6 osztályos főreáliskola felsőfokú technikai – műszaki továbbtanulására készített elő. Trefort Ágoston – 1875 – nyolcosztályos reáliskola

Magyar Gyermektanulmányi Társaság 1906-ban alakult, ügyvezető elnöke Nagy László (kísérleti lélektan, pedagógia, adatgyűjtő részleg) Folyóirata: „A gyermek” Ebben az évben – az iskolaorvosok bekerültek a elemi népiskolákba

Ingyenes népoktatás 1908 – tandíjmentes népoktatás Hitoktatás magyar nyelven Nők kerültek a gyógyszerészeti pályára 1909 – Magyar Gyógypedagógia folyóirat

A háború következményei Áldozatok, hadirokkantak Egyetemisták hadba vonulása A lányok iskoláztatásának differenciálása Az ifjúság mezőgazdasági munkákon való részvétele Debreceni Népszerű Főiskola Háborúból visszatért tanulók és háborúban megrokkant pedagógusok segítése 1918 – 4 osztályos polgári iskola tanterve megjelent

Iskoláztatási kötelezettség 1921: XXX. tc. A hatodik életév betöltése után 6 év elemi és 3 év továbbképző népiskola. Az oktatás ideje: tanévenként 10 hónap. Az iskolaválasztás a szülő joga. Az igazolatlan mulasztás pénzbírságot von maga után. A vándortanítóság intézménye (ma utazó pedagógia) Klebelsberg Kunó gróf: a 20. század legjelentősebb kultúrpolitikusa – az iskolareformok sorozata külföldön működő magyar intézetek

A polgári iskola Vallásos, erkölcsi és nemzeti szellem általános műveltség gyakorlati ismeretek négy elemire épülő, egységes 4 osztályos iskola 1931-es rendelet – feladata, művelődési anyaga, a felvétel körülményei, heti óraszám, osztálylétszám 1934-ben középiskolai reform – Hóman Bálint

A közoktatás – igazgatás reformja 1935: VI. tc. – tantestületek, tanulmányi felügyelők – Országos Közoktatási Tanács A tanoncoktatásról Törvény a tanítóképzésről Törvény a 8 osztályos népiskoláról

1944/45 tragikus fejezet az iskolákat október 30-án bezárták, majd néhány hét múlva megnyitották Országos Köznevelési Tanács – Szent-Györgyi Albert A pedagógusok átképzése

A háború után új demokratikus szellem, nevelési elvek internátusok, kollégiumok létesítése a hátrányos helyzetű dolgozók gyerekeinek segítése megnyílt a budapesti és szegedi pedagógiai főiskola Ortutay Gyula – bejelenti az iskolák közeli államosítását egyetemi reform – lehetőség munkások és parasztok gyermekeinek 1949 – gimnáziumok reál és humán tagozatai vallásoktatás nem kötelező az iskolában vallásoktatás nem kötelező az iskolában 1951 – tv. a tankötelezettségről és általános iskolákról (6-14 évig) általános iskola állami fenntartású és ingyenes

Pedagógusok a megújulásért 1953 – Nagy Imre megindul az általános és középiskolai levelező oktatás Mérei Ferenc, Kiss Árpád, Zibolen Endre A pedagógiai alkotómunka szabadságának sürgetése 1956 – a magyar ifjúság, diákok, egyetemi hallgatók kezdeményező szerepe 1958 – az építőtábori mozgalom kezdete felsőfokú tanító- és óvónőképzés felsőfokú tanító- és óvónőképzés

Az 1961-es oktatási törvény átfogó reform helyett szerény eredmény 5+1-es oktatás középfokú technikumok – középkáderek képzése gyakorlati élethez való erőszakolt közelítés

A fizikai dolgozók gyermekeinek segítése a továbbtanulásukat segítő akciók 1973 – tanügyi korszerűsítés: átlageredmény megszüntetése történelem kiiktatása történelem kiiktatása számszerű osztályozás helyett számszerű osztályozás helyett minősítés (1 évig) minősítés (1 évig) Ifjúsági parlamentek szabályozták az iskolán kívüli oktatást

1985. évi I. törvény az oktatásról az oktatás egészével foglalkozott az óvodától az egyetemig intézményi önállóság, demokrácia központi nevelési programok, nevelési és oktatási tervek, tantervi irányelvek

Rendelet az alapfokú nevelési – oktatási intézményekről augusztus 1. augusztus 20 – középfokú nevelési, oktatási intézményekre is kiterjed augusztus 31. megjelennek a felsőoktatásra vonatkozó jogszabályok 1989 – Glotz Ferenc művelődési miniszter – orosz nyelv kötelező oktatásának megszüntetése megindul a 8 osztályos gimnázium (Németh László Gimnázium – Budapest)

évi XXIII. tv. az oktatásáról szóló évi I. törvény módosításáról Andrásfalvy Bertalan kiművelt emberfők cél az iskolakötelezettség 16 éves korra emelése teljes tanszabadság, szabad iskolaválasztás 1991 – Országos Köznevelési Tanács évi XXXII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról Törvények a szakképzésről, felsőoktatásról, nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 1995 – Nemzeti Alaptanterv – elfogadása (hatályos: szeptember 1.) évi LXII. tv. a közoktatásról szóló évi LXXIX. tv. módosításáról

A jelen Törvényi változások – iskolaszervezeti átalakulások – alternatív pedagógiák – együttnevelés – integráció – a korrektív pedagógiai korszaka

Köszönöm a figyelmet! Dr. Benczéné Csorba Margit