20.sz. második fele

Le Corbusier: Ronchamp-i kápolna, 1955 Alvar Aalto: Községháza, Säynätsalo Pier Luigi Nervi: Sportcsarnok, Róma Frank Lloyd Wright: Guggenheim Múzeum, New York Tange Kenzo: Olimpiai csarnokok, Tokio 1964 Stílus: PURIZMUS / letisztult, nagyrészben organikus, részben geometrikus formák, funkcionalizmus/ funkcionalizmusa nem steril/ ; ennél az épületnél már jelképteremtési szándék is: olyan, mint egy szobor, egy modern barlang v. kegytárgy /nem tévesztés a kettő/.Mindent ő tervezett: kis üvegablakoktól a kilincsig. Anyag: jellegzetesen L.C.-nál: vasbeton /a tető is/  Modulor: L.C. arány-embere Stílus : ORGANIKUS ÉPÍTÉSZET. Finn táj, helyi hagyományok,a funkcionalizmus II. nemzedéke, egyesíti a funkcionalista és az organikus irányt. Oldott alaprajz, a tömegek a környezetben oldódnak fel. világos konstrukciójú,pontos. Anyag: jellegzetesen fa, tégla. A modern finn ill. skandináv design/bútor-, üveg-, stb.-művészet/ atyja. Stílus : ORGANIKUS ÉPÍTÉSZET. New York, Manhattan. Elkülönül a várostól. Időskori épület: szoborszerűség itt is. Egyedi centrális geometria : fehér spirálként emelkedik. Stílus: MÉRNÖKI ÉPÍTÉSZET. Esztétikai és műszaki szempontból is építészeti csúcsteljesítmények. Áttört, filigrán szerkezetek, szoborszerű formák, vasbetonból – ez teszi lehetővé. Generálja: a terek iránti megváltozott igény:szükség lett hatalmas csarnokokra. Új áthidaló tartószerkezetek, héjszerkezetek. Vízesés-ház, 1939 Stílus: FUNKCIONALISTA ÉPÍTÉSZET. A funkcionalizmust merész vonalú tervezéssel, kagylószerkezetekkel ötvözi, fantáziadús. // Az építészeti metabolizmus – mozgalom létrehozója: nem értett egyet Le Corbusier statikus, szilárd építészetével; szerinte egy épületnek dinamikusnak kell lennie. Le Corbusier a házat egy, az embert kiszolgáló gépnek tekintette, Kenzo a gépek korából az élet korába való fordulást hirdette. Nem véletlen a biológiából átvett név, elképzelései szerint az ideális épület az anyagcseréhez hasonlóan válik meg elhasznált részeitől, és alkalmazkodik a változó világhoz. // csak hogy meglegyen kg

Renzo Piano – Richard Rogers: Pompidou központ, Párizs Hundertwasser: Lakóház Bécs, Löwengasse, Makovecz Imre: A Művelődés Háza, Sárospatak Stílus : ORGANIKUS ÉPÍTÉSZET. H-re jellemzőek : a hullámos padló; a tető földdel és fűvel és fedett. Színe shomlokzat. Stílus : ORGANIKUS ÉPÍTÉSZET. A természet állandó felbukkanása a formáiban: itt pl. a főbejárat felett a szem alakú motívumok – ablakszemek. Anyag: A felhasznált anyagok fontosak számára: különösen a fa. A fa kiváló építőanyag. A tető mindig fa. Ezzel összefüggésben M. becsüli a mesterembert. Stílus : HIGH-TECH ÉPÍTÉSZET. A korai high-tech építészet remeke. Belső fémvázas épület. A tervezők láthatóvá tették a csúcstechnológia berendezéseit, feltárva ezzel azok logikáját, fontosságát. Az épület műszaki berendezései, amit eddig a falak elfedtek, a homlokzaton láthatók, ami a karbantartást és szerelést is megkönnyíti. Mozgatható belső falak : a szokványos építési megoldáshoz képest sokkal nagyobb szabadságot enged a belsőépítészeknek és berendezőknek.

Marino Marini: Ló és lovas, fa Alberto Giacometti: Az erdő, 1950 bronz Henry Moore: Kétrészes fekvő alak 1959 bronz Tinguely: Kerekeim, Miro: A hold fala, 1960 kerámia Somogyi József: Martinász, 1953 Borsos Miklós: Madár tojással, 1968 Jovánovics György: Részlet a nagy Gilles-ből, Schaár Erzsébet: Az utca, 1974 Varga Imre: Radnóti, 1969 Irányzat: ÚJREALIZMUS /régi elnevezése: SZOCREÁL, SZOCIALISTA REALIZMUS/. Munkásfigurái az ötvenes évek e tárgyú legjobb magyar szobrai. A Martinász veristán látott alak. Drámai expresszivitás, ugyanakkor humanista ihletettség. Alakjai a sorssal szembeszálló, inas, kemény emberek. Nem népi hősök, mint Medgyessy alakjai, nem klasszikus arányú atléták, mint Pátzay- nál és nem is barbár erejű hímek /Kerényi Jenő/, hanem földhöztapadtak, mítosznélküliek. Irányzat : eleinte SZÜRREALIZMUS, majd egyéni. Nem a forma az elsődleges, hanem a tér és az észlelés. Nincsenek is határozott formák /=nem sima a felület/, a leglényegesebbet őrzi csak meg: álló alaknál a penge függőlegest. Irányzat: POP ART. Korai fő műve emlékezés Watteaura. Gipszöntvény /sokan csinálják ekkoriban  Melocco/. Torzó. A fehér mint szín a művészetben rendkívűl erőteljesen a mítosz világába tartozó, abszolút jelenség. Irányzat: POP ART. Az ember és a környezet igen aktuális ellentmondásai izgatták, a belső és külső terek fizikai és pszichikai ellentmondásai. Pop-art eszközök használata: különféle anyagok alkalmazása /hungarocell-alumínium- bronz-textil/ és összhangba hozása. Irányzat: SZÜRREALIZMUS. Időskorában murális munkák. Meglágyított, organikus alakzatok, a vonal nála nem elhatárol, nem merev formákat ölel, hanem mozgássá válik. Irányzat: KINETIKUS SZOBRÁSZAT - MOBILOK. Gépek elektromos motorral hajtva. Szellemesség, irónia. Gépeinek mozgása nem logikus  a haszonelvű, gépies világ karikatúrái. Irányzat : DRÁMAI REALIZMUS de ez itt csak egy kifejezés. Nem köthető irányzathoz. Figuralista modern szobrász, a ló és lovas volt fő témája különböző kompozíciókban. Irányzat : egyfajta ORGANIKUS SZOBRÁSZAT, de ez sem kialakult meghatározás. M. megnyitja a zárt formákat, több formára bontja az eddig egyet, érvényt szerez a negatív formáknak, a tereknek, lyukaknak a szobor kompozíciójában. Formái a természeti formákból következnek, ill. azok növekedése, logikája nyomán alakulnak. Absztrakció és organikusság ötvözete = szintézis. Irányzat: ORGANIKUS ABSZTRAKT SZOBRÁSZAT. A forma legbensőbb szerkezetétkeresi, mitológiai – jelképes tartalmakat jelzésszerűen közvetít, a nonfigurativitás határát súrolja. Végtelenül lecsiszolt márványszobrok. Irányzat: korai szobra, nincs besorolás. A magyarországi viszonyok között Radnóti Miklós szobrának felállítása etikai kiállás a humanizmus mellett. Sőt, sajnos újra aktuálissá vált antifasiszta politikai gesztus és üzenet is. Eszköztelen, intelligens mintázás, összefogott formák. A 20.SZ. HÁROM NAGY SZOBRÁSZA:

Jackson Pollock: No Jean Dubuffet: Metafizikus, 1950 Francis Bacon: Tanulmány Velázquez után: X. Ince pápa, 1953 Irányzat : ART BRUT.= durva, nyers művészet, Jean Dubuffet hozta létre 1950 körül. Föld, homok, festék alap, tapintható, domborműszerű felület. Az alapra vonalakat karcolt, melyek alakokká álltak össze. A gyermekfestészetet és a pszichikusan sérültek műveinek bizonyos elemeit is felhasználja. Jasper Johns: Zászló narancs mezőben, 1957 Roy Liechtenstein: Tzing, 1962 Andy Warhol: Elvis, 1964 Robert Rauschenberg: Turkey, 1965 Claes Oldenburg: Ruhacsíptető, 1974 acél Christo: Völgyzáró függöny, Irányzat: POP ART. Irányzat: POP ART. Tipikus képregényi elemeket használ fel, kinagyítja, megfesti. Irányzat: POP ART. Irányzat: POP ART. Environment /=környezetszobrászat/ művész. Átalakítja a művészet eszköztárát és feladatát. Új a beavatkozás léptéke, a szervezés bonyolultsága. Új áttekintési lehetőségek: a néző és a téma között új a viszony:a levegőből látni csak jól, a médiából informálódunk,stb. A művei ugyanakkor efemer / =pusztuló, kérészéletű / művek. Irányzat: POP ART. A kollázs kiterjesztése : combined painting = kombinált festészet Elemek a vásznon = assemblage /=összeállítás/ -a kólásdoboztól az autó által lapított állatig. Irányzat : ABSZTRAKT EXPRESSZIONIZMUS. Akciófestészet v. gesztusfestészet. Közvetlen, ösztönös, agresszív. Erős, lendületes ecsetvonások spontán alkalmazása. Vászonra csurgatott, locsolt, véletlenszerű hatás. Közvetlenül a néző szeme elé tárul az ösztönös művészi alkotóerő..,A festés aktusa, a művész kreatív kapcsolata saját anyagával fontosabb, mint maga az elkészült mű. Irányzat : az EGZISZTENCIALIZMUS lenne, ha az egzisztencializmus festészeti kategória lenne. A II. Vh utáni szorongás kifejeződése. Biomorf alakok. Sok parafrázis : ez is az. Ezekben is a fájdalom szüntelen, expresszív kifejezése. A 60-as évek: a tömegkultúra kezdetei.Új mítoszok születnek: sztárok, képregény-alakok, a nagyvárosi folklór, szubkultúrák,stb alakjai. A fogyasztói szokások megváltozása – túlfogyasztás, pótcselekvésként – az ún.”fogyasztói kultúra” robbanása, valamint ennek felmagasztosítása visszavezethető a II.világháború szűkösségére/ az akkori nélkülözésekre/.A fogyasztói társadalom gyakorlatilag ünnepli önmagát, ennek terméke a stílus. A pop-art törekvése : eltörölni az éles határt élet és művészet, esztétikum és banalitás, „művész és nem- művész” között. Munkamódszerek,technikák: személytelen,gépies technikák : sokszorosítás, nagyítás, ready made. Attól vicces, hogy amit gépiesen felmutat, az eleve gépies. A túlfokozás által a dolgok fonákját is megmutatják.

Kepes György: Programozott fényjátékterv a bostoni kikötő számára, Victor Vasarely egy op-art műve Irányzat : OP ART. Optical art : a képek a szem becsapására törekednek, a mozgás, vibrálás érzetét keltik. Vasarely ún. „plasztikai állandókat” keresett és talált. Ezek a síkgeometrián alapulnak, és olyanféle rendszert alkotnak, mint a tízes számrendszer, a szolfézs vagy az ábécé. Ezekkel az állandókkal alkotja kompozícióit. Egységeket használ, melyeknek megvan a saját kifejező jellegük, plusz egy megadott téren belül variálódnak.A színek is meghatározottak. Folklorisztikus konstruktívnak nevezi magát. Művei sokszor nyomatok, azaz szerigráfiák, multiplikáták. Irányzat: KINETIKUS SZOBRÁSZAT - MOBILOK.

Nam June Paik: Integrálzongora, Frank Stella: Lake City, Allan Kaprow: Háztartás, 1964 happening Joseph Beuys: Főáram, 1967 Darmsadti akció Joseph Kosuth: Egy és három szék, 1965 Irányzat: minimal art. Irányzat: KONCEPT ART. Irányzat: PERFORMANCE /HAPPENING/

Szentjóby Tamás: Hülő víz, 1965 Keserü Ilona: Forma, 1969 Kondor Béla: Rajz, 1969 Lakner László: Mosoly, 1969 Pauer Gyula: Pszeudo, 1970 Haraszty István: Kalitka, 1973 Erdély Miklós: Hűség, 1979

Cindy Sherman: Cím nélküli állókép 48., 1979 Ujházi Péter: Cirkusz, 1980 Bak Imre: Ismert történet II., vagy Tao 1993 Bukta Imre: Hajnali szabad permetezés, 1985 ef. Zámbó István: Új magyar népművészet II Mauer Dóra: Hommage á Joseph Hoffmann, 1990 Barbara Kruger: A tested csatatér, 1989 Fehér László: Kútbanéző, 1989 Rebecca Horn: Concert for Anarchy, 1994 Németh Ilona: Elementáris objekt, 1996 Gerber Pál: Te egy kiválasztott vagy, 1996

NYERTÉL!