A 7/2006 (V.24.) TNM rendelet várható következményei a távhőszolgáltatásban "Legújabb fejlesztések a hazai távhőszolgáltatásban – 2007" Regionális távhőkonferencia Nyíregyháza, április 18. Dr. Szánthó Zoltán Varga Balázs BME Épületgépészeti Tanszék

A 7/2006 (V.24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról a 2002/91/EC direktíva hazai végrehajtását szabályozó rendelet a cél: az épületek energiafelhasználásának csökkentése követelményértékek - a határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőjére - az épület fajlagos hőveszteség-tényezőjére - az épület összesített energetikai jellemzőjére meghatározható:- részletes számítással - egyszerűsített számítással - szimulációs eljárással a követelményeket érvényesíteni kell: - új épületekre - meglévő épületek felújítása esetén, ha az a külső határolófelületek min 25%-át érinti - épületgépészeti rendszereit jelentős mértékben érinti „ha az műszaki és gazdasági szempontból megvalósítható” megvalósíthatósági vizsgálat -alternatív és megújuló energiaforrások - kapcsolt hő- és villamosenergiatermelés - távfűtés alkalmazásának lehetőségéről

Várható hatások a fűtési hőigények csökkenése az értékesített hőmennyiség csökkenése lecsökken a fűtési határ-hőmérséklet a hőigények a különböző épületeknél eltérő mértékben változnak –milyen mértékű hőigény-változás várható? –mi a hőigények csökkenésének korlátja? a lakások komfortjának javulása felértékelődik a belső hőfejlődés felértékelődnek a belső hőáramok – elszámolási problémák problémák a lakás légforgalmában a rendszer üzemviteli paramétereinek megváltozása hogyan viselkednek a szekunder rendszerek? hogyan viselkednek a hőközpontok? milyen primer- és szekunderoldali üzemviteli paramétereket célszerű alkalmazni? milyen átalakítások szükségesek?

Az átlagos hőátbocsátási tényezőre vonatkozó követelmények szigorodása

SZÁMÍTOTT HŐÁTBOCSÁTÁSI TÉNYEZŐ KORRIGÁLT HŐÁTBOCSÁTÁSI TÉNYEZŐ W/m2K 1. számú Házgyár 210mm-es panel0,680, számú Házgyár 250mm-es panel0,460, számú Házgyár 265mm-es panel0,660, számú Házgyár 250mm-es panel/a0,460, számú Házgyár 250mm-es panel/b0,510,714 Debreceni Házgyár 270mm-es panel0,450,63 egységes 300mm-es panel0,450,63 Követelmény : 0,45 (A nem nagypaneles technológiával korábban épült épületek hőátbocsátási tényezői általában kedvezőtlebbek.) Panelszerkezetek hőátbocsátási tényezői

UTÓLAGOS HŐSZIGE- TELÉS VASTAGSÁGA SZÁMÍTOTT HŐÁTBOCSÁ- TÁSI TÉNYEZŐ KORRIGÁLT HŐÁTBOCSÁ- TÁSI TÉNYEZŐ mmW/m2K 1. számú Házgyár 210 mm-es panel650,330, számú Házgyár 250 mm-es panel350,330, számú Házgyár 265 mm-es panel650,330, számú Házgyár 250 mm-es panel/a300,340, számú Házgyár 250 mm-es panel/b400,340,442 Debreceni Házgyár 270 mm-es panel300,340,442 egységes 300 mm-es panel300,340,442 Milyen pótlólagos hőszigetelés szükséges a TNM. rendelet falszerkezetekre vonatkozó követelményeinek teljesítéséhez

a pótlólagos hőszigetelés vastagsága számított hőátbocsátási tényező általános metszék korrigált hőátbocsátási tényező mmW/m2K 1. sz. Házgyár 210 mm-es panel 650,330, ,30, ,260, ,20,26 egységes 300 mm-es panel 300,340, ,290, ,240, ,220, ,170,221

Hőszigetelés vastagsága Transzmissziós hőveszteség* Filtrációs hőveszteség** Összes hőveszteség mmkW 1. sz. Házgyár 210 mm-es panel 65243, , , , , , , ,3 egységes 300 mm-es panel , , , , , , , ,9 * k ablak = 1,9 W/m 2 K **0,5/h légcsere

Egy felújításra került pécsi épület hőveszteségei (a felújítás nem felel meg a 7/2006. TNM. rendelet követelményeinek)

Az épület hőveszteségének változása a pótlólagos szigetelés vastagságának függvényében

Következtetések I. a nyílászárók cseréje nélkül a követelmények teljesítése nem lehetséges az ablakok cseréjével és pótlólagos szigetelés felvitelével a transzmissziós hőveszteség jelentősen csökken, azonban a változatlan filtráció miatt ez az összes hőveszteségben csak lényegesen kisebb csökkenést jelent (ha az MSZ /1991 követelményei eleve teljesültek a példaépület esetében: 46%, ill 31% csökkenés) a számítást idealizált, a létesítéskori hővédelmi követelményeket kielégítő körülményekre végeztük el, a valóságban –a panelek hőszigetelésének az élettartam alatt való leromlása –a szükségtelenül nagy filtráció miatt a hőigény csökkenése akár jelentősen nagyobb mértékű is lehet a hőátbocsátási tényezőre és a fajlagos hőveszteség-tényezőre vonatkozó követelmények teljesítése még nem elegendő a rendelet követelményeinek kielégítéséhez; az összesített energetikai jellemző követelményének is teljesülnie kell! a követelmények kielégítéséhez szükségesen túli hőszigetelés felvitelének hozadéka csekély – az összesített energetikai jellemző teljesítéséhez célszerűbb gépészeti beavatkozásokat tenni

Az a külső és a belső hőmérséklet közötti különbség, amelynél a hőnyereség és a hőveszteség egyensúlyban van. Az egyensúlyi hőmérsékletkülönbség (7/2006. TNM 6.2.) sugárzásos hőnyereség + belső hőfejlődés transzmisziós hőveszteség + filtrációs veszteség * méretezési hőfokkülönbség + 2 A hőszigetelés javításával az egyensúlyi hőmérsékletkülönbség növekszik.

Következtetések II. a hőveszteségcsökkentő beruházás megtérülési ideje csak jelentős állami (pályázati) és önkormányzati támogatás esetén mozgatja meg a lakástulajdonosokat az alapdíj magas részaránya rontja a beruházás megtérülését a gázárkompenzáció jelenlegi formája megnehezíti a lakóközösségek megegyezését 1/3 – 1/3 – 1/3 finanszírozás, a TNM. követelményeinek betartása és 2006-os árak mellett a méretezési hőigény becsülhető csökkenése 12 (6÷30) kW/mFt állami támogatás az éves hőfelhasználás becsülhető csökkenése 120 (?÷?) GJ/mFt állami támogatás a TNM. követelményeinek betartása nemzetgazdasági szinten paradox módon kedvezőtlenül befolyásolhatja a panelfelújítások hatékonyságát

A lakások belső hőkomfortjának változása a határolószerkezetek cseréje miatt emelkedik a belső felületek hőmérséklete és az átlagos sugárzási hőmérséklet változatlan léghőmérséklet mellett a PMV javulása nem jelentős (- 0,9 → -0,8); a PPD javulása sem jelentős (~21-22% → 17-18%) PMV = 0 és PPD =5% eléréséhez a léghőmérséklet és a páratartalom emelése szükséges a hőszigetelés javítása miatt a párakondenzáció esélye magasabb belső páratartalom esetén sem jelentős minimálisan n = 0,5 /óra légcsere fenntartása szükséges, de magasabb lakószám esetén nagyobb légforgalom lehet szükséges a követelmények betartásához szükséges jó hőszigetelő ablakok általában fokozott légzárásúak; a megfelelő légcserét gondos tervezéssel és megfelelő légbevezető elemekkel kell biztosítani

Az épület fűtési rendszerében szükséges beavatkozások szekunder oldal: a hőigény lecsökken, a sugárzásos hőnyereség és a belső hőfejlődés felértékelődik→ termosztatikus szelepek felszerelése, költségosztás szükséges új szekunder menetrend és tömegáram egycsöves rendszer: változatlan t 2 ’esetén t 2 ” emelkedik → t 2 ’ csökkentése szükséges kétcsöves rendszer:változatlan t 2 ’ esetén és t 2 ” csökken → a gravitációs hatások erősödnek! szivattyúcsere? változó fordulatszám? beszabályozás változtatása? primer oldal: új primer fűtési menetrend? (csak egyes épületek hőigénye csökken!) fűtési hőcserélő felülvizsgálata – csere általában nem szükséges fűtési hőcserélő szabályozó szelep felülvizsgálata – várhatóan cserélni szükséges primer keringetőszivattyú felülvizsgálata

eredeti állapotbanfelújítás után hőveszteség350140kW t1’t1’125 ºC t1”t1”70 ºC m1m1 1,5150,606kg/s t2’t2’8545ºC t2”t2”6537ºC m2m2 4,167 kg/s *Vaskó János 2006 júniusában megvédett diplomaterve alapján Az épületen elvégzett átalakítások: ablakok cseréje: k = 1,6 W/m 2 K külső fal és tetőfödém: 8 cm hőszigetelés termosztatikus szelepek felszerelése fordulatszám-szabályozott szivattyú A primer rendszeren szükséges átalakítások: fűtési szabályozószelep cseréje a fűtés primeroldali beszabályozó szelepének fojtása Egy mintaépület szükséges átalakításainak vizsgálata *

A fűtési rendszer korszerűsítésének hatása a megtakarításokra

A gravitáció hatása a felszálló radiátorainak tömegáramára

A gravitációs hatás befolyása a helyiségek hőmérsékletére

A szekunder menetrend megváltozásának hatása a primeroldali keringetés költségeire

Köszönöm a figyelmet!