Cseréljük le a kumarinokat? Mikor és mire? Dr. Ilonczai Péter Ph.D főorvos Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház Jósa András.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Krónikus veseelégtelenség
Advertisements

Predonáció előtti GFR jelentősége
Thrombosis a gyermekkorban
Az alacsony fehérjetartalmú diéta szerepe a predialízis szakban, hatása a Ca-P egyensúlyra Borosné Tóth Kinga Debrecen
A terápia specialitása renális hypertoniában Prof. Dr. de Châtel Rudolf egyetemi tanár Semmelweis Egyetem ÁOK I. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest.
HYPERTONIA: PATHOMECHANISMUS, TERÁPIÁS KONZEKVENCIÁK
Idült vesebetegség felismerésének és beosztásának új hazai irányelve
Dialízis étrend: bizonyíték értékű tanulmányok
Perifériás érbetegségek
Dominó !!.
Antikoaguláns kezelés fogászati beavatkozás kapcsán
Anticoaguláns terápia a cardiovascularis betegségek kezelésében
Dr. Masszi Gabriella November 12. SOTE –NET Barna-terem
Krónikus veseelégtelenség és kardiovaszkuláris kockázat
Időskor és a vesebeteg gondozás
A metabolikus szindróma nephrologiai vonatkozásai
Vascularis szövődmények és kezelésük diabeteses és nem diabeteses veseelégtelenségben Dr. Szegedi János B. Braun Avitum Hungary Zrt. 2. sz. Dialízis Központ,
A hypertonia és kezelése krónikus veseelégtelenségben
Hypertensiv nephropathia talaján kialakult veseelégtelenség
A szekunder hyperparathyreosis modern szemlélete
Sajátságos kardiovaszkuláris rizikó krónikus vesebetegségben
Kardiovaszkuláris rizikó becslése a laboratóriumi gyakorlatban
Nephrológiai gondozásra nem szoruló vesebetegek ellátása
Cardiovascularis betegségek DEOEC Kardiológiai Klinika, Debrecen
egyetemi tanár, részlegvezető
A háziorvos szerepe a dializált, transzplantált betegek ellátásában
Elmúlt év fontos vizsgálatainak áttekintése
Anémia és kalcium-foszfát anyagcserezavar
A renalis denerváció kivitelezése
A kumarin készítményekről és a
A renális anémia kezelésének új célértékeiről és lehetőségeiről
A mikroalbuminuria jelentősége és befolyásolása hypertoniában és
Krónikus vesebetegséggel szövődött diabetes kezelése
Proteinuriák differenciál
Az anaemia szerepe és jelentősége a betegségek progressziójában
Tradicionális és nem-tradicionális
Kidney Disease: Improving Global Outcomes (KDIGO) új ajánlása: diagnózis, kivizsgálás, klasszifikáció Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet és.
A nephrosis syndroma leggyakoribb okai ( )
A proteinuria fontossága ma XVI. Debreceni Nephrologiai Napok Debrecen, június 1 – 4. Nagy Judit.
Vesebiopsziával igazolt thromboembolizáció
TÖBBSZÖRÖS REGRESSZIÓS SZÁMÍTÁSOK II
A két vagy több független változó elemzéséhez használható különböző módszerek (Dawson, Trapp, 2001)
A renális anémia és kezelése dr
Artériás és vénás thromboemboliák Antithrombotikus kezelés
NEPHROLOGIAI KÉPZÉS – CSALÁDORVOS REZIDENSEK SZÁMÁRA
A BISOPROLOL hatékonysága krónikus szivelégtelenségben
Fogamzásgátlás, terhesség és thrombosis
DE OEC, Klinikai Kutató Központ
Semmelweis Egyetem, I. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest
A KDIGO új irányelveinek hatása a krónikus vesebetegek ellátására
Anaemia és vesetranszplantáció
Szövődmények felismerése, ellátása
Prof. Dr. Bereczki Dániel DEOEC Neurologiai Klinika, Debrecen
Hemodinamikailag-mediált, NSAID okozta akut vesekárosodás
Invaziv vizsgálatok. 17,5 millió ember halálát okozta ben (1/3 a világ összhalálozásának) 20 millió túlélő maradvány tünetekkel 5 millió önellátásban.
Stroke és krónikus veseelégtelenség
Masszív duodenalis vérzés ritka kóroka
Perifériás érbetegség és krónikus vesebetegség: a fokozott
Nephroprotekció predialízis stádiumban és a reziduális veseműködés
A vesebetegség és a hypertonia epidemiológiája
Semmelweis Egyetem I.Sz. Belgyógyászati Klinika
Akut veseelégtelenség: mit monitorozzunk?
Miért megint diuretikumok? (Bevezetés) Prof. Dr. Radó János főorvos Virányos Klinika, Budapest.
Új terápiás algoritmus a szekunder hyperparathyreosis kezelésében
Vesebetegség és pitvarfibrilláció Wittmann István Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai Centrum.
A hypertensiv nephropathia mint a dialíziskezelést indokló alapbetegség epidemiológiája Magyarországon Dr. Szegedi János orvos igazgató B. Braun.
Magyar Hypertonia Regiszter nephrologiai vonatkozások tanszéki csoportvezető egyetemi tanár, részlegvezető, orvos igazgató Prof. Dr. Kiss István.
Orvosi technologia fejlődése és finanszírozás Kardiológia
Laboratóriumi továbbképzés, Budapest, október
Antithrombotikus és antikoaguláns therápia
Előadás másolata:

Cseréljük le a kumarinokat? Mikor és mire? Dr. Ilonczai Péter Ph.D főorvos Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház Jósa András Oktatókórház, Haematologiai osztály, Nyíregyháza

Cseréljük le a kumarinokat? Mikor és mire? Ilonczai Péter Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház, Jósa András Oktatókórház Haematologiai osztály XX. DEBRECENI NEPHROLOGIAI NAPOK országos továbbképző tanfolyam június 1-4.

Chronic kidney disease (CKD) - haemostasis Fokozott TE rizikó (különösen a nephroticus proteinuria) Kardiovaszkuláris betegség – CVB, AMI, PAD Vénás thromboembolia – MVT, PE, CVC és vénás eszközök thrombosisa VTEkockázat nem csak végstádiumú CKD-ban 1. stádium 2. stádium 3. stádium +albuminuria Hughes at al. Anticoagulation in chronic kidney disease patients-the practical aspects. Clin Kidney J Oct;7(5):442-9.

Chronic kidney disease (CKD) - haemostasis Egyszerre van jelen a prothromboticus és vérzékeny állapot Prothromboticus faktorok vascularis endothelium változásai váralvadási faktorok emelkedett szintje (fibrinogen, FVIII, vWF) antifibrinolyticus faktorok csökkenése (PAI) hyperlipidaemia hemokoncentráció thrombocyta membrán proaggregációs változásai EPO? Vérzékenységet elősegítő tényezők thrombocyta diszfunkcó anaemia társbetegségek (pl. stressz fekély) TAG kezelés Hughes at al. Anticoagulation in chronic kidney disease patients-the practical aspects. Clin Kidney J Oct;7(5):442-9.

Antikoaguláns terápia CKD-ben

Antikoaguláns profilaxis és terápia indikációi CKD-ben Magas thromboticus rizikójú állapotok – antikoaguláns prophylaxis (alacsonyabb dózis) Pitvarfibrilláció MVT +/- PE Vénás eszközök thrombosisa Antikoaguláns terápia (magasabb dózis ) Hughes at al. Anticoagulation in chronic kidney disease patients-the practical aspects. Clin Kidney J Oct;7(5):442-9.

Non-valvularis PF CKD: a stroke független rizikófaktora nonvalvularis PF-ban (ROCKET AF) CKD: CVD kimenetelének független rizikófaktora (HT,HF, AMI) CKD: magasabb PF prevalencia (REGARDS study) Stroke incindencia: magasabb CKD+AF mint AF CHADS2 (congestiv HF, HT, age≥75, DM, prior TIA or stroke or TE) CHA2DS2-VASc (CHADS + age 65-74, female sex, history of vasc. dis.) Antikoaguláns therápia: rizikó alapján Bautista J et al. Advanced chronic kidney disease in non-valvular atrial fibrillation: extending the utility of R2CHADS2 to patients with advanced renal failure. Clin Kidney J Apr;8(2):

Non-valvularis PF –R2CHADS R2CHADS: GFR<60 ml/min – 2 pont ROCKET AF: 30 ml/perc alatti GFR kizáró tényező volt! GFR<30 ml/perc – szintén prediktív az R2CHADS! Bautista J et al. Advanced chronic kidney disease in non-valvular atrial fibrillation: extending the utility of R2CHADS2 to patients with advanced renal failure. Clin Kidney J Apr;8(2):

A new risk scheme to predict ischemic stroke and other thromboembolism in atrial fibrillation: the ATRIA study stroke risk score J Am Heart Assoc Jun 21;2(3):e pont: alacsony rizikó, <1%/betegév 6 pont: közepes rizikó: 1-2%/betegév 7-15 pont: nagy rizikó: >2%/betegév

Magas vérzési rizikó Thrombocytopenia vagy ismert véralvadási defektus vérzéssel társulva Aktív vérzés vagy friss műtét aktuális vérzés veszélyével Korábbi, antikoaguláns terápia mellett jelentkező súlyos vérzés (ICH is) Aorta disszekció gyanúja Malignus hypertensio Antikoaguláns és TAG kezelés kombinációja

Vérzés rizikója – HAS-BLED A HAS-BLED score of ≥3 indicates that caution is warranted when prescribing oral anticoagulation and regular review is recommended

antikoagulánsok orális VKA DTI Anti-Xa parenterális UFH LMWH DTI

Merre induljunk?

Heparin UFH – súlyos CKD-ban egyedüli előny az alacsonyabb vérzési rizikó (ESSENCE, TIMI 11b) rövid féléletidő antagonizálhatóság protaminnal LMWH – a nagy klinikai vizsgálatokból a várható akkumuláció miatt a súlyos veseelégtelen betegeket kizárták napi 2x-i adagolás (kettéosztva a dózist) - kisebb vérzési rizikó anti-Xa ellenőrzés HIT - lepirudin (kivonták), argatroban (GFR<30), danaparoid, fondaparinux

LMWH - CKD Hughes at al. Anticoagulation in chronic kidney disease patients-the practical aspects. Clin Kidney J Oct;7(5):442-9.

Warfarin Súlyos CKD-ban alacsonyabb dózis Gyakori labilis INR CKD-ban Warfarin CKD-ban: alacsonyabb 1 éves rizikó - halálozás, AMI, ischaemiás stroke (Carrero at al. JAMA 2014) Vascularis kalcifikáció fokozása Warfarinhoz társult nephropathia (WRN)

Vascularis kalcifikáció mechanizmusa CKD-ben

Vascularis kalcifikáció és warfarin Matrix G1a protein (MGP) – anticalcifikációs protein

Warfarin - aorta „stiffness” Warfarin használata mellett az aorta rugalmatlansága fokozódik magasabb mortalitás Mac-Way F et al. The impact of warfarin on the rate of progression of aortic stiffness in hemodialysis patients: a longitudinal study. Nephrol Dial Transplant Nov;29(11):

Warfarin-related nephropathy (WRN) Warfarin-kezelt betegek megmagyarázhatatlan akut vesekárosodása (AKI) Biopszia: megelőző CKD + glomerularis haemorrhagia, vvt cylinderek INR>3.0 !! CKD progressziója Egyéb mechanizmusok: atheroembolizáció (CCE), intersticiális nephritis, közvetlen glomerularis hatás WRN: a mortalitás független rizikófaktora Brodsky et al. Warfarin-related nephropathy occurs in patients with and without chronic kidney disease and is associated with an increased mortality rate. Kidney Int Jul;80(2):181-9.

NOAC

Hughes at al. Anticoagulation in chronic kidney disease patients-the practical aspects. Clin Kidney J Oct;7(5):442-9.

Antidótumok

Trial design Caluwé R, Pyfferoen L, Boeck KD and Vriese DAS. The effects of vitamin K supplementation and vitamin K antagonists on progression of vascular calcification: ongoing randomized controlled trials. Clin Kidney J Apr; 9(2): 273–279. PMCID: PMC

Aktuális ajánlás eGFR 30 to 59 mL/min/1.73 m2 non-valvularis AF CHADS2 ≥1 krónikus antikoaguláns terápia - NOAC(1B) CHADS2 0: ASA (2C) vagy krónikus antikoaguláns terápia – NOAC (1B) eGFR 15 and 29 mL/min/1.73 m2 CHADS2≥ of 1 krónikus antikoaguláns terápia – warfarin (2B) CHADS2 0 (ritka) warfarin? vagy semmi? Mégis antikoaguláljuk: warfarin (nem NOAC) (2C) eGFR≤15 mL/min/1.73 m2 de nem dializált (stage 5 CKD) ugyanúgy, mint az eGFR 15 and 29 mL/min/1.73 m 2 (2C) dializált betegek (stage 5D CKD) a legtöbb non-valvularis AF betegnek : no anticoagulant therapy (2C) nagyon magas TE rizikó (pitvari thrombus, rheumaticus billentyű betegség, korábbi TIA v. stroke): warfarin (2C) LMWH

eGFR≤30 – NO NOAC! (ESC 2012-magyar ajánlás)

A jövő???

Warfarin?

Elkezdődött! Pazmiño P. New Oral Anticoagulants in Elderly Adults With Chronic Kidney Disease. Mayo Clin Proc Nov;90(11):

Köszönöm a figyelmet!