Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Magyarország történeti földrajza I. A török kiűzésétől az I. világháborúig.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Magyarország történeti földrajza I. A török kiűzésétől az I. világháborúig."— Előadás másolata:

1 Magyarország történeti földrajza I. A török kiűzésétől az I. világháborúig

2 Magyarország történeti földrajzáról A történeti földrajz szerteágazó problémakört ölel fel. Ezeken az előadásokon nem független történeti földrajzi problémák kerülnek elő. Csak annyiban érinti a kérdéseket, amennyiben a jelenlegi képet befolyásolják („retrospektív történeti földrajz”) Bizonyos hatások hosszú távon érvényesülnek. Pl.: –Az Alföld jelenlegi helyzete nem értelmezhető a török pusztítás figyelmen kívül hagyásával. –A városhálózat kialakulásában kulcsidőszak a dualizmus kora. –A magyar nagyipar területi alapszerkezete már a II. világháború előtt kialakul. –(A településhálózat átalakulásnak kérdései és népesedéstörténet a népesség- és településföldrajzi előadásokon lesz)

3 A pusztulás számbavétele: Magyarország a török kiűzése után Az ország népességének stagnálása Már a kiinduló népességszám meghatározása is problémás (a történeti demográfia a kezdő és a záró időpontban is adóösszeírásokra támaszkodik) XV. század vége: –2,9 millió fő (Kubinyi A.) –4 millió fő (általánosan elfogadott középérték, pl. Wellmann I.) –5-5,5 millió fő (Kováts Z.) XVIII. század eleje: –2,6 millió fő (Acsády I.) –4,2 millió fő (Granasztói Gy.) –5-5,5 millió fő (Kováts Z.) Azaz: A török pusztítás bő másfél évszázada alatt, ha nem is csökkent, de nem is növekedett az ország népessége.

4 A pusztulás számbavétele: Magyarország a török kiűzése után A nemzetiségi összetétel megváltozása A népességpusztulás erősebben érintette az ország magyarlakta vidékeit. –Az Alföld, a Délvidék nagy része elpusztul, a Dél-Dunántúl is jelentős károkat szenved. –Erdélyben a folyóvölgyek (hadi útvonalak) falvai pusztulnak. –Ugyanakkor a főként nemzetiségi lakosságú hegységkeret védettebb. A középkor végén a magyarok aránya a Kárpát-medencében 80% körül alakult. A XVIII. század elejére 40-45%-ra csökkent. –A nyelvhatárok (északon és keleten) km-el tolódtak a medence belseje felé. –A Délvidék magyarsága teljesen eltűnik. –Erdélyben a románok többségbe kerülnek. –A Balkán felől a török elől menekülők északra húzódtak: Horvátok (XVI-XVII. század. Nyugat-Dunántúl – több mint száz falu.) Szerbek (lassú betelepülés [pl. a Dél-Dunántúlra]; a 1690-ben Csarnojevits Arzén pátriárka vezetésével, mintegy család [Szentendre alapítása]

5 A pusztulás számbavétele: Magyarország a török kiűzése után A népsűrűség területi különbségei Átlagosan fő/km 2 –Legjobb helyzetben a Nyugat-Dunántúl és Felvidék nyugati része –Legrosszabb a Dél-Alföld Sopron, Vas, Pozsony; illetve Békés, Csongrád vármegye népsűrűsége között több mint tízszeres különbség! A Felvidéken relatív túlnépesedés –Becsült lakosságszámok: Csanád vm. 2,5 ezer fő Békés vm. 6 ezer fő Csongrád vm. 10 ezer fő A nagy népsűrűség-különbség spontán észak-dél irányú vándorlást indukál –Az Alföld a XIX. század második feléig a bevándorlás területe, „frontier.”

6 A pusztulás számbavétele: Magyarország a török kiűzése után A településállomány pusztulása Legnagyobb mértékű az Alföldön –A XVII. század végén: Békés vm.-ben 5, Csanád vm.-ben 3, a Kiskunságban 5 lakott település (kb. 90%-os pusztulás). –A mai Pest megye területe a XVII század végén: A Pilis területe teljesen elnéptelenedett Pest és Buda környéke teljesen elpusztul A Nagykőrös – Cegléd – Pest vonaltól délre nincs település Összesen 80 lakott helység (a megye északi részén) –Egyedül Szatmár-Bereg térségében marad meg a középkori településhálózat: Jelentős településpusztulás a Dunántúlon is: a végvárak környékén Kanizsa, Győr, Komárom Fehérvár stb. A települések számának növekedése: –A mai országterületen csak a Nyugat-Dunántúlon (falvak „osztódása”) –A hegységkeret területén növekedés

7 A pusztulás számbavétele: Magyarország a török kiűzése után Az alföldi mezővárosok kialakulása A nagyhatárú alföldi mezővárosok kialakulása már a késő középkorban megkezdődik. –Gazdasági motívumok: a gyenge szántókat felhagyják, helyükön legelők (külterjes állattartás): a lakosság a mezővárosokba költözik. A török hódítás időszakában a folyamat felgyorsul: a lakosság a mezővárosokba menekül, falvaik határát a mezővárosok kezelésébe veszik. –A mezővárosok területi növekedése (bérelt pusztákkal is): Debrecen kb. 50 falu (közel km 2, a Nyírségtől a Tiszáig), Kecskemét 39 falu, Hódmezővásárhely 18 falu. –Az alföldi mezőváros autonóm közösség: A földesurak távol vannak, fennhatóságuk gyakran névleges, „hász-városi” jogállás: a szultán birtokainak számítnak. A református vallás szabad gyakorlása.

8 A pusztulás számbavétele: Magyarország a török kiűzése után Kecskemét határának átalakulása

9 A pusztulás számbavétele: Magyarország a török kiűzése után Az alföldi mezővárosok kialakulása Sajátos településszerkezet: a kétbeltelkes (vagy ólaskertes) település –A mezőgazdasági tevékenység elválik a belső telektől és a település szélén kialakuló övbe települ. –Ez a tanyarendszer funkcionális elődje. –A települések jellegzetesen kör alakúak, méretük 5-10 ezer fő között. A belső városrészek városi arculata gyenge, de városi funkcióik (kézműipar, kereskedelem) megvannak. Sajátos határhasználat és gazdálkodás. –Nincsen nyomáskényszer, helyette szabad földhasználat (városi tulajdonú legelők). –Külterjes marhatartás és kereskedelem a legfontosabb megélhetési forrás (szántó csak saját szükségletre). –A határ övezetesen (a Thünen-köröknek megfelelően) rendeződik el.

10 A pusztulás számbavétele: Magyarország a török kiűzése után Hajdúböszörmény a XVIII. században: a kétbeltelkes település iskolapéldája

11 A pusztulás számbavétele: Magyarország a török kiűzése után Hajdúböszörmény ma: az átöröklött településszerkezet

12 A pusztulás számbavétele: Magyarország a török kiűzése után Debrecen határhasználata

13 A pusztulás számbavétele: Magyarország a török kiűzése után A gazdaság területi különbségei Nagyon erős regionális tagoltság: –Nyugat-Dunántúl: belterjesebb gazdálkodás, majorkodó nagybirtokok, élénk kivitel a közeli osztrák piacokra (búza, bor) –Alföld: külterjes, de exportorientált állattenyésztés (szarvasmarha) –Egyes bortermelő vidékekről: export. Hegyalja: egyedi mezővárosi hálózat, szőlők többsége a felvidéki városok tulajdonában, export: Lengyelország, Szilézia. –Az ország elzárt, hegyvidéki területein jóformán autark gazdálkodás. A piacoktól való távolság, utak hiánya nem tette lehetővé a kommercializálódást. Ipar: városi kézműipar erősödő külföldi versennyel. –Kelet és Közép-Európa agrárbeszállítója lesz a nyugati országoknak, –Nyugat-Európából pedig iparcikkek áramlanak be.

14 Az „új honfoglalás”: Magyarország a XVIII. században B evándorlás Magyarország népessége egy szűk évszázad alatt majd’ a kétszeresére nőtt. Jelentős szerepet játszik ebben a betelepítés. Spontán belső migráció. –Célpont az Alföld, forrás a körülötte elhelyezkedő hegységi-dombsági tájakról. Északról: szlovákok, magyarok. –Szlovákok: a mai Északi-középhegység területére. –Magyarok: az Alföld északi részére, a Jászságba. A Jászságból települ újjá a Kiskunság és a Nagykunság egy része (katolikus települések szinte mindig jász eredetűek). Kiskunfélegyháza, Kiskunmajsa, Kunszentmárton; „jász puszták” (a mai Lajosmizse, Jászkarajenő, Ladánybene stb.) Ceglédre is jelentős bevándorlás északról –Szeged: jelentős népességkibocsájtó a Délvidékre (közel száz település) –A már „megtelepült” községekből újabb rajok indulnak dél felé.

15 Az „új honfoglalás”: Magyarország a XVIII. században A jász vándorlás irányai

16 Az „új honfoglalás”: Magyarország a XVIII. században B evándorlás Keletről: románok, magyarok. –A partiumi területek benépesítése. –Románok: a Bánát területére spontán migrációval is. Nyugatról: magyarok. –Baranyából pl. a Kiskunságba. Délről: szerbek (kisebb csoportokban horvátok). –Szerbek: a Délvidékre, a Dél-Dunántúlra (Tolna, Baranya) –Horvátok: a Dráva-mentén Baranyába, Somogyba. Városok: szintén komoly bevándorlási célpontok –németek (iparosok) –szerbek, görögök (kereskedők)

17 Az „új honfoglalás”: Magyarország a XVIII. században Állami betelepítés A betelepítés lehetett állami vagy földesúri. Állami betelepítés: elsősorban katolikus németeket. –A jóformán lakatlan Bánát csak 1718-ban szabadul fel, és ezután kincstári igazgatás alatt marad. –Több telepítő akció a XVIII. században, összesen mintegy 200 ezer fő. –Különböző adókedvezmények, előre megtervezett falvak (néha előre megépített házakkal). A betelepülők egy része nem bírja a mostoha körülményeket. –A század végére a Bánát az ország egyik legvirágzóbb tája lesz. (lakosságának 30-40%-a német). –Temesvár, Zsombolya, Pancsova, Versec stb. Katonai határőrvidékek a Délvidéken: elsősorban szerb, kisebb részben román és német lakosság letelepítése –Felszámolásuk a XVIII-XIX. században folyamatos (30 ezer szerb család Oroszországba vándorol), az utolsó a kiegyezés után szűnik meg.

18 Az „új honfoglalás”: Magyarország a XVIII. században Földesúri betelepítés A földbirtokosoknak érdeke, hogy birtokuk benépesüljön, mert az csak így hoz hasznot. –Máshol fekvő saját birtokaikról is telepíthetnek át. –A sűrűn lakott tájakról, illetve külföldről betelepülőket verbuválnak. Németek: –Legnagyobb számban Baranyába, Tolnába és Bácskába érkeznek „Schwäbische Türkei” Több járásban a németek alkotnak többséget (Bonyhád környéke, a Geresd vidéke [Bóly, Villány, Pécsvárad; Bonyhád, Mórágy, Gyönk stb.) Máshol is jelentős települések (Apatin, Bácsalmás, Gara, Vaskút stb.) –A Dunántúl dombvidéki területei: Bakony, Vértes jelentős kisebbséget alkotnak (Herend, Kislőd, Városlőd; Mór, Pusztavám stb.). Budai-hegység, Pilis: német többségű terület (Budaörs, Budakeszi, Solymár, Pilisvörösvár, Budafok stb.) –Az Alföldön kisebb tömbök vagy szétszórt falvak: Duna-mente (Harta, Hajós, Soltvadkert stb.). Az Alföld peremén: Szilágyság, Szatmár. Békés: Mezőberény, Elek Pest környéke Vecsés, Soroksár, Csepel, Dunaharaszti stb.), de távolabb is (Ceglédbercel, Iklad stb.).

19 Az „új honfoglalás”: Magyarország a XVIII. században Földesúri betelepítés Szlovákok –Legnagyobb számban evangélikus szlovákok Békés megyébe Békéscsaba, Szarvas, Tótkomlós, Mezőberény stb. Szarvasi továbbköltözők alapítják Nyíregyházát (tirpákok) –Dunántúli középhegység: Budai-hegység, Pilis: Pilisszántó, Piliszentkereszt, Sóskút Elszórtan a Bakonyban és a Vértesben –Pest-környéke: Pilis, Alberti, Irsa, Csömör, Isaszeg: –Az Alföldön és Bánátban elszórt falvakban is: Kiskőrös, Nagylak stb. Magyarok: kisebb számban telepítettek magyar nemzetiségű falvakat a XVIII. században –Orosháza (a tolnai megyei Zomba menekülő evangélikusai alapítják) –Bácska: a Tisza mentén (Zenta, Óbecse stb.) –Telepítvényes falvak, kertészközségek: Csanád, Torontál vm.

20 Az „új honfoglalás”: Magyarország a XVIII. században A gazdaság átalakulása Jelentősen változik az agrárkivitel szerkezete –Szarvasmarha helyett gyapjú a legfontosabb exportcikk Földesúri juhászatok –Gabona: a közeledésileg feltárt területeken Nyugat-Dunántúl, Felvidék nyugati sávja Alföld, Délvidék: a folyók mentén –Az alföldi mezővárosok mezőgazdasága is átalakul Ipar: továbbra is városi, céhes keretek között; erősödő külföldi versennyel Bányászat: a hagyományos alsó- és felső-magyarországi nemesfémbányászat hanyatlik Magyarország továbbra is agrárország marad

21 Az „új honfoglalás”: Magyarország a XVIII. században A XVIII. század mérlege A XVIII. század a békés építkezés időszaka Az ország népessége 8,5-9 millió főre növekszik Ugyanakkor a magyarok aránya 30-35% köré csökken Az elpusztult területeken részben regenerálódik a településhálózat. A városhálózat kiépültsége messze elmarad a Nyugat-Európaitól –A legnépesebb városok népességszáma ezer fő között Debrecen: fő Buda: fő Pest: fő

22 Magyarország nemzetiségi szerkezete a XV. század végén

23 Magyarország nemzetiségi szerkezete a XVIII. század végén

24 A XIX. század első fele. A napóleoni háborúk időszaka példátlan gabonakonjunktúrát eredményez. –Az agrárkivitelben ebben az időszakban lesz egyre fontosabb a gabona. A területi különbségek az ország tájai között erősödnek. –A kedvező közlekedési fekvés felértékelődik A városhierarchiában a folyó menti fekvésű, gabonakereskedő városok felértékelődnek (Győr, Komárom stb. Az „aranyemberek kora”). Pest egyértelmű „központja” lesz az országnak: –Lakosságszámának növekedése: 1787 – 1847: Pest: – Buda: – –Az országgyűlés székhelye Pozsony marad, de Pest az első számú kereskedelmi centrum, a nemzeti kultúra központja: A tradicionális erdélyi, felvidéki központok városi funkciói csökkenek.

25 A neoabszolutizmus és dualizmus kora A polgári berendezkedés hatásai 1848-as áprilisi törvények megszűntették a feudális kötöttségeket, a rendi előjogokat (jobbágyfelszabadítás) A gazdaságban a szabad verseny nyert teret. A kiegyezés után új alapokra helyezték a közigazgatást A közlekedés forradalma (vasútépítés) dinamizálta a gazdaságot és átalakította a térszerkezetet A századfordulóra kialakult a magyar nagyipar. Az ország gazdasági növekedése a dualizmus korában évi 2% körüli volt. –A mai országterületre vetítve: 2,5 % Budapest a Monarchia „társfővárosa” az ország egyetlen európai léptékű városává vált.

26 A neoabszolutizmus és dualizmus kora A mezőgazdaság átalakulása A mezőgazdaság a belterjes kultúrák irányába fejlődik –Általánossá válik a háromnyomásos gazdálkodás (a perifériák kivételével), megjelenik a vetésforgó. Nyugat-Magyarország: ipari növények (cukorrépa), kapásnövények, tejelő szarvasmarha-tartás Alföld: gabona-monokultúra (búza-kukorica) A modernizáció első helyén: a nagybirtokok: –Ezer hold feletti nagybirtokok az ország területének 40%-án gazdálkodnak Ennek fele erdő-legelő A szántóföldekből kb. bő 1/3-os arányban részesültek –Kialakul a nagybirtokos cselédség, „a puszták népe” Nagybirtokos területeken (Somogy, Szabolcs, Tolna, Fejér) néhány járásban a mezőgazdasági keresők több mint fele cseléd Az ország legszegényebb rétege

27 Ezer hold feletti birtokok részesedése a szántó, rét és szőlőterületből

28 A neoabszolutizmus és dualizmus kora A mezőgazdaság átalakulása A birtokos parasztság helyzete kedvező, de Egyre növekszik az agrárproletárok, a földnélküli mezőgazdasági munkások aránya –Kubikusok, summások, részes aratók A gabonatermesztés térhódításával, a szántóföldi gazdálkodás fellendülésével az Alföldön erőre kap a tanyásodás A gabonakonjunktúra a századfordulón megakad –Az amerikai és az orosz gabona térhódítása –Az alföldi mezővárosok dinamikája is megtörik –Fontosabbá válik a Monarchia védett piaca Az agrárszektor meghatározó marad a foglalkoztatásban –1870: 75% : 60%

29 Egy mezőgazdasági lakosra eső nettó termelési érték

30 A neoabszolutizmus és dualizmus kora A közlekedés forradalma: a vasúthálózat kiépülése 1848-ig mindössze három vasútvonal épül Magyarország területén A kiegyezéskor a hálózat hossza meghaladja a km-t –Magánvasúti rendszer, államvasút nincs 1880-as években a hálózat eléri a km-t –Ekkor veszi kezdetét az egyszerűbb műszaki előírásoknak megfelelő vicinálisok kiépítése. Az első világháború végén a hálózat hossza km fölé emelkedik. –Európai összehasonlításban is kiemelkedő A vasút dinamizálja gazdaságot: –A mezőgazdasági termékek olcsó szállítását lehetővé teszi. A fővonal-hálózat kiépítése a távolsági kereskedelmet élénkíti, a mellékvonalak megépítése pedig az elzártabb helyek gazdaságát lendíti fel –Az ipar (vaskohászat, gépgyártás) kiépítésének lendületet ad. –A városhálózatot átstrukturálja: Vasúti csomópont-szerepkör meghatározó lehet (Dombóvár, Celldömölk; Szombathely, Kaposvár, Nyíregyháza, Békéscsaba)

31 KATUS László: A tőkés gazdaság fejlődése a kiegyezés után. In: KATUS László (szerk.): Magyarország története /2. Akadémiai Kiadó, Bp. 1979; pp pp

32 KATUS László: A tőkés gazdaság fejlődése a kiegyezés után. In: KATUS László (szerk.): Magyarország története /2. Akadémiai Kiadó, Bp. 1979; pp pp A vasúthálózat növekedése

33 Vasútsűrűség Európában 1894/95 KATUS László: A tőkés gazdaság fejlődése a kiegyezés után. In: KATUS László (szerk.): Magyarország története /2. Akadémiai Kiadó, Bp. 1979; pp p

34 A neoabszolutizmus és dualizmus kora A gyáripar kialakulása Az ipari keresők aránya jelentősen megnőtt: –1870: 10% : 18% (összehasonlításul: Angliában már a századfordulón 50% fölé emelkedett, Németországban a 40%-ot közelítette). –De az ipari termelés részesedése a nemzeti jövedelemből 27% volt! A legnagyobb vállalatok állami tulajdonban voltak (vasgyárak, vasútijármű-gyárak, kőszénbányák egy része, dohánygyárak) –Az ipartelepítés kezdetben a szabad versenynek megfelelően zajlott, később vált fontossá az állami iparpolitika Az ország legnagyobb vállalatai: –Tatabányai szénbányák (MÁK) –Diósgyőri Állami Vasgyár –MÁVAG (Bp.)

35 A neoabszolutizmus és dualizmus kora A gyáripar kialakulása – a legfontosabb iparágak Malomipar, élelmiszeripar: –Magyarország Európa legjelentősebb liszt-exportőre. –Erőteljes budapesti koncentráció (az őrlési kapacitás 60%-a), –A centrálisan kiépülő vasúthálózat és a vízi szállítás is ösztönözte. –Szerepe a foglakoztatásban alacsony, a gyáripari keresők 3%-a. –Cukorgyártás: A teremelőkörzetekhez kapcsolódik: Kisalföld Nehézipar, gépgyártás: –Erőteljes növekedés (vasútépítések stb. húzó hatása) és erőteljes területi koncentráció –Egyrészt a természeti erőforrások helyszíne rögzíti: Borsod, Nógrád, Gömör (Sajó-, Rima- és Zagyva-völgy) Krassó-Szörény, Zsil-völgy Szepesség Pécs és környék –Másrészt a gépgyártás (és a nagy munkakultúrát igénylő iparágak) Budapesten koncentrálódnak

36 A neoabszolutizmus és dualizmus kora A gyáripar kialakulása – a legfontosabb iparvidékek Könnyűipar: az erős külföldi (osztrák, cseh) verseny miatt csak a századfordulótól jelentős: –Az osztrák határ menti térségben (Győr, Pápa, Szombathely stb.); a budapesti agglomerációban (Pestlőrinc, Kispest); Rózsahegy Iparvidékek (a gyáripari keresők 95%-a): –A főváros és formálódó agglomerációja (Újpest, Csepel; a tatabányai és dorogi bányavidék). Budapest: a gyáripari keresők 1/3-a –Felvidék középső része (Zólyom, Korompa, Igló, Salgótarján, Ózd, Miskolc, Kassa stb.) –Krassó-Szörény és Hunyad megyék (Stájerlakanina, Resicabánya; Vajdahunyad; Zsil-völgy [Petrozsény, Lupény, Zsilvajdejvulkán) –Kisalföld és Vág-völgy (Győr, Pozsony) –A nagyobb városok (Debrecen, Szeged, Temesvár, Fiume, Kolozsvár, Arad) Ugyanakkor több megyében nincs egyetlen üzem sem, amely 20 főnél többet foglalkozatna: –pl. Szabolcs megyében, 1900-ban

37 A gyáripari keresők aránya törvényhatóságonként

38 Magyarország iparvidékei, 1910

39 A neoabszolutizmus és dualizmus kora A közigazgatás racionalizálása Kiinduló állapot: a tagolt feudális közigazgatás –A megyéknek csak a XVIII. század végén állandósul a székhelyük, kevés intézménnyel. A járások csak „virtuális egységek” – nincs állandó központjuk –számtalan kiváltságolt terület, különböző jogállásokkal Jászkun (Hármas) kerület, Hajdúság Határőrvidékek Székely és szász székek, vidékek Szepességi (XVI. város) városok kerülete –Sokszínű városi jogállás, alapvetően két csoport Szabad királyi város Mezővárosok Az 1870-es évek törvényhozása egységesíti a rendszert –Megyék és járások; a kiváltságos területek megszűnnek –Kétféle városi jogállás (rendezett tanácsú és törvényhatóságú jogú) –Számos ellentmondás, de ez a mai közigazgatási rendszer alapja

40 Magyarország közigazgatása a XVIII. század végén Történelmi világatlasz. Cartographia Kft., Bp p. 122.

41 Az Alföld szabadalmas területei a XIX. század elején BELUSZKY Pál: A Nagyalföld történeti földrajza. Dialóg Campus Kiadó, Bp. – Pécs p. 215.

42 A dualizmuskori közigazgatás területi sémája HAJDÚ Zoltán: Területi-igazgatási reformtörekvések 1990-ig. In: ENYEDI György – HORVÁTH Gyula: Táj, település, régió. MTA Társadalomkutató Központ, Kossuth Kiadó, Bp p. 342.

43 Magyarország és Horvátország közigazgatási alapadatai LELKES György (szerk.): Magyar helységnév-azonosító szótár. Talma Könyvkiadó, Baja pp. 921–927. ill., KLINGHAMMER István (szerk.): Magyarország közigazgatási Atlasza Talma Könyvkiadó, Baja pp. 67– 79. (Mindkettő a KSH: A Magyar Szent Korona Országainak Helységnévtára alapján.)

44 A neoabszolutizmus és dualizmus kora A városi jogállású települések sorsa 1860-as évek (kiinduló állapot) –81 szabad királyi város „civitas” –88 rendezett tanácsú város –700-nál több mezőváros (oppidum) 1870-es, 1876-os törvényhatósági törvény –Először valamennyi sz.k.v. törvényhatósági (a megyékkel egyenrangú) jogot kap (+ még 20 más város is), majd fős népességhatárt szabnak meg. Néhány t.h.j. nagyközség (!) lesz (Fogaras, Zsolna) –A rendezett tanácsú városi (a járásokkal egyenrangú) jogállást is csak az egykori mezővárosok egy része tudja vállalni (kötelezettségekkel jár a városi cím): a városok száma csökken (!) [Kalocsa, nagykun városok] van olyan település, amely többször is lemond városi címéről (Szepesbéla, Ólubló) Városi jogállású településen 1910-ben az ország lakosságának 20,4%-a (138 város) Városi funkciójú településen az ország lakosságának 29,2% –Mintegy 330 város városi funkciókat is ellátó település

45 Az új területi rendszer szélsőségei I. KSH: A Magyar Szent Korona Országainak Népszámlásása Bp ill. KLINGHAMMER István (szerk.): Magyarország közigazgatási Atlasza Talma Könyvkiadó, Baja pp. 67–79. (Ez utóbbi a KSH: A Magyar Szent Korona Országainak Helységnévtára alapján.)

46 Az új területi rendszer szélsőségei II. LELKES György (szerk.): Magyar helységnév-azonosító szótár. Talma Könyvkiadó, Baja pp. 921–927. ill. KLINGHAMMER István (szerk.): Magyarország közigazgatási Atlasza Talma Könyvkiadó, Baja pp. 67– 79. (Mindkettő a KSH: A Magyar Szent Korona Országainak Helységnévtára alapján.)

47 A neoabszolutizmus és dualizmus kora Az ország területi fejlettségének különbségei Az európai términtázat –a XX. század elején markáns kelet-nyugat és észak-dél egyenlőtlenség (területi GDP becslések) –Centrumtérség: Dél-Anglia, Észak-Franciaország, Németalföld, Nyugat-Németország Magyarország –Illeszkedik az európai sémához –A területi különbségek a mai országhatárokon kívül erősek –A mai országterületen a különbségek kisebbek, de megvannak Nyugat – kelet lejtő (a fejlettségi térszerkezet Ny-K irányfüggése [korr.]: -0,27) A centrum – periféria kettősség is (a fejlettségi térszerkezet irányfüggése [korr.], Budapest -0,34; Bécs: -0,37)

48

49 A modernizáció területi különbségei, a XX. század elején BELUSZKY Pál: Települések. In: ENYEDI György - HORVÁTH Gyula: Táj, település, régió. MTA Társadalomkutató Központ, Kossuth Kiadó, Bp p. 168.

50


Letölteni ppt "Magyarország történeti földrajza I. A török kiűzésétől az I. világháborúig."

Hasonló előadás


Google Hirdetések