Horvátország gazdasági helyzete az Ezredfordulón Előadó: Hegedűs Dóra.

Az előadások a következő témára: "Horvátország gazdasági helyzete az Ezredfordulón Előadó: Hegedűs Dóra."— Előadás másolata:

1 Horvátország gazdasági helyzete az Ezredfordulón Előadó: Hegedűs Dóra

2 Földrajzi adottságok Zágrábi-medence kopár Horvát-Magaskarszt – gyér úthálózat, mg. művelésre nem alkalmas Dinári-hg. Isztriai-félsziget, adriai szigetvilág, Dalmácia Közép- vagy Dél-Európa? Sajátos ország-alak Dráva-Száva köze  Szlavónia - Beltengeri-tavi üledékek - Alpok végső nyúlványai - Kristályos rögök Forrás: Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma http

3 Előzmények 1102-től Magyar Királyság autonóm társországa  élénk kapcsolatok Közép- Európával, fejlődés (  Szerbia) Szerb-Horvát-Szlovén-királyság (1929-től Jugoszlávia) Tito, szövetségi államszervezet-köztársasági autonómia, nyitottság Tito halála (1980) után nacionalizmus, gazdasági érdekellentétek felszínre kerülése Gazdasági előny de: adósság terhe  konföderáció igénye 1991. Slo, Hr kinyilvánította függetlenségét

4 Szerbia meg akarta akadályozni az elszakadást  háborút robbantott ki (1991-95), súlyos harcok –1991. 100 občina/13 szerb többség (absz/rel) –Az ország ¼-e szerb kézre került - Krajinai Szerb Köztársaság (1990)=egykori határőrvidék és Knin környéke (Dalmácia „hátországa”) +BaranyaΔ+K- Szlavónia –etnikai tisztogatás –gazdaságilag fejletlen, gyéren lakott DE: közlekedésföldrajzi jelentőség (Knin), megszakították az összeköttetést Dalmáciával, lezárták az Adriai kőolaj-vezetéket, 2 évre megbénították az Adriai-országút forgalmát (Velebit-csat, maslenicai híd) –Vízerőművek krajnai vagy boszniai területen

5 A volt Jugoszlávia járásainak megoszlása etnikai többség szerint forrás: Probáld-Szabó:Európa regionális földrajza

6 szerbek visszautasították a felkínált autonómiát  1995 „Villámcsapás” hadművelet K-i határvidék ENSZ, fokozatosan horvát szuverenitás (1996-97) Szerbek ~180 e menekülésre késztetése 2001. 600 e  200 e szerb nemzetiségű (4,5%), horvátok közel 90% 22 mrd $ kár, GDP -41-50% (1989-93) ipari termelőkapacitás ¼-e pusztult el, ipari termelés -43%, ’90-es évek végéig is alig haladta meg a korábbi szint 2/3-át Súlyos károk a fizikai infrastruktúrában

7

8 Délszláv piac és a KGST-kapcsolatok leépülése súlyosabban érintette, mint Szlovéniát Menekültek(>600e, Krajina, Bosznia) befogadása Gazdasági visszaesést ’90-es évek közepére sikerült megállítani, de mn. tartósan 17-20% Vontatott privatizáció, bizonytalan térség  külföldi tőke csekély érdeklődése 1998-től gazd. növ. lassult, 1999-re recesszió Infláció, kuna gyengülése nem jelentkezik

9 Ezredforduló politikai irányváltása: Truđman - hatalomkp., antidemokratizmus, elszigetelődés  2000. Račan-Mesić  intézményes kapcsolat teremtése EU-val csak ekkor Újra gazdasági növekedés, motorja: –Turisták visszatérése  szolgáltató szektor –Lakossági hitelek  magánfogyasztás élénkülése –Jelentős leépítések a védelmi- és a belügyminisztériumban –Háborús veteránoknak juttatott kedvezmények körének csökkentése (1999. nyugdíjasok 17,5%-a, 180 e fő részesült kiemelt nyugdíjban-GDP>1%, kormányzati kiadás 2%)

10 Közalkalmazottak bérének csökkentése 5%-kal Autópálya építési program  építőipar  Zágráb-Split  Gazdaságfejlesztő hatás, turisztikai cél  Távol eső régiók összekötése, kohézióerősítése  2001-2005 legnagyobb beruházások  gyorsforgalmi úthálózat megduplázódott (2006: 1050 km)  GDP 2%-át fordították sztráda építésre

11 Fontosabb makrogazdasági mutatók 19981999200020012002200320042005 GDP (folyó áron millió €) 1927418673199772217124468262322839330950 GDP/fő (folyó áron €) 42824100456049975507590563966968 Reál GDP változása (%) 2,5-0,92,94,4 5,6 5,33,84,3 Infláció5,74,04,63,81,71,82,13,3 Államháztartás egyenlege a GDP százalékában --6,5-7,1-6,7-4,5-4,6 -3,4 Munkanélküliségi ráta (%) 11,413,616,115,814,814,313,812,7 Foglalkoztatottsági ráta (%) 47,044,842,641,843,343,143,543,3 Forrás:Horvát Nemzeti Bank - www.hnb.hr/statistisa/estatistica

12

13 Függetlenné válás óta a folyó fizetési mérleg egyenleg passzívuma 1995 - Jugoszlávia adósságainak 28,5% (1,1 mrd $), 14 év alatt 2000. külföldi tulajdonú bankok nagy hitelfelvétele anyaországaikból –ezeket a forrásokat magasabb kamatokkal helyezték ki az országba  adósságállomány növekedésében nagy szerep Teljes külföldi adósság 2002. 15,3 mrd $ 2003. 23 mrd $, 2005végén már 31 mrd $= GDP 82,5%-a Nemzetközi Valutaalap, Európai Bizottság figyelmeztetése

14 Külkereskedelem Passzív áruforgalmi egyenleg Legfontosabb partner: EU - kivitel, behozatal >50% - Kivitel folyamatosan nő - Behozatal növekedési üteme>exportbővülés  növekvő áruforgalmi hiány  romló külkereskedelmi pozíció Ok:nemzeti valuta –kuna- túlértékelt= árfolyama alig változott  bérek, árak növekedtek partnerekhez képest - Szerkezeti reform szükséges Jelentős külker. az egykori jugoszláv tagokkal, kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodások Olo., Bosznia-H. (kiv.), No., Ausztria, Szlovénia

15 Idegenforgalom ’70-es évek szállodaépítési program + Adriai- országút  tömeges turizmusba bekapcsolódhatott mediterrán éh, halászfalvak, Isztriai-fsz., Dalmácia, Dubrovnik (Ragusa) – műemlék óváros, világörökség része, Pula, Split, Šibenik NP pl. Plitvicei-tavak, Krka, Dugi Otok GDP 1/5 a teljes áru- és szolgáltatásexport értékének 1/3-a idegenforgalmi bevétel

16 82 ezer fő –szálloda- és vendéglátóipar Legtöbb turista (10,5mó fő) 1987-ben, 1995. mélypont Hazai turisták száma mérséklődött, de külföldről egyre többen D 19%, I 15%, Slo 10%, A, Cz, F(2004  2005 50%), H 5% (12%), UK (22%), Nl, Pl Szolgáltatások, kuna erős árfolyama  árelőny fokozatos eltűnése Tengerészeti, Turisztikai, Közlekedési és Fejlesztési Minisztérium – cél: fenntartható minőségi turizmus

17 2010-re Földközi-tenger vezető turisztikai célállomása legyen  az ország népszerűsítése szálloda és vendéglátóipari fejlesztések Állami támogatások  5-8 év alatt újra vonzó célponttá vált 2005. stabilizációs és társulási megállapodás hatályba lépése  jogharmonizáció  2006-tól utazási irodáknak nyújtott közvetlen állami támogatás megszűnése

18 Külgazdasági kapcsolatok Felvételt nyert a Világkereskedelmi Szervezetbe Meghívják NATO békepartnerség-programjába 2001. 260 mó $ készenlétihitel-megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal  2004. 4,5%-os hiánycél (2003. GDP 6,2% deficit) 141 mó $-2007, 3% 2003. csatlakozik a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Egyezményhez (CEFTA, 1992) –érdekeltség: további Ny-balkáni bővítésben szabadker. kiterjesztése a mg-i termékekre

19 2001. okt. 29. EU stabilizációs és társulási egyezmény (SAA) aláírása,2005. hatályba lépése - Cél: - politikai és gazdasági stabilitás megszilárdítása DK-Európában - Regionális együttműködés - Iparcikkeket érintő vámok eltörlése 2003. febr. benyújtja EU-tagság iránti kérelmet 2004-től hivatalos tagjelölt

20 Forrás: Eurostat Jugoszlávia 2. legfejlettebb tagállama volt Vásárlóerő-paritáson számított GDP/fő alapján EU25 átl. felét érte el > Bulgária, Románia Korrupció (2006-os korrupciós index: 163/ BU 57., HR 69., RO 84.), életszínvonal, fizikai infrastruktúra tekintetében elmaradottabb Ro előbb lép be  sokk

21 Európai Tanács javaslata: 2005. márciusától kezdjék meg a tárgyalásokat Feltétel: teljes együttműködés a háborús bűntetteket vizsgáló ENSZ-törvényszékkel Sanader-kormány (2003-tól) 2005. március  törvényszék – Ante Gotovina tábornok kiadatása, EU felfüggesztette a tárgyalásokat A kikötése (Töröko.), bizonyíték hiánya (dec. Kanári-szk. fogták el)  októbertől folytatódtak a tárgyalások

22 Eddigi bővítésekkel szemben 31  35 fejezetre osztották az uniós joganyagot Horvát jogszabályok átvilágítása Intézményrendszer működésének felülvizsgálata „bővítményellenes hangulat”  valószínűleg kevesebb átmeneti mentességre tarthat igényt 2009. 28. tag számítottak  EU tervei -2006: 2010-ig csatlakozhat DE: 2003. nizzai szerződés- 27 tag 2011. január 1. – hivatalos dátum

23 Földrajzi probléma DK-Európa egyik legfejlettebb országa (2005. havi bruttó átlagkereset ~200 €-val >Mo.) Viszonylag magas GDP/fő, alacsony infláció Csatlakozási tárgyalások  Gazdaság külső és belső egyensúlya ingatag Folyó fizetési mérleg egyenlege passzívumot mutat (függetlenné válás óta) –J. adósságainak 28,5%, 14 év alatt Áruforgalmi deficit – külföldi horvátok hazautalásai, idegenforgalom által táplált szolgáltatásexport ellensúlyozza most kuna felértékelődése  versenyképességet rontja mo: szerkezeti reform

24 Bibliográfia Horváth Gyula (1998): Az átmenet regionális hatásai Kelet-Közép- Európában, Területi Statisztika 38/4. pp.98-99., 312-314. Klemenčić- Mladen (1995): Horvátország és Közép-Európa: múlt és távlatok, Földrajzi Közlemények 43/3-4. pp.273-277. Mező Ferenc (1999): Etnicitás, időstruktúrák a volt Jugoszlávia geopolitikai rendszerében, Tér és Társadalom. 13/1-2. Novák Tamás-Szemlér Tamás (szerk) (2007): Európa peremén: új tagok és szomszédok, MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Budapest pp.36-52. Probáld Ferenc-Szabó Pál (szerk.) (2007): Európa regionális földrajza, Eötvös Kiadó, Budapest pp.424-434., 436-439. Reményi Péter-Végh Andor (2006): Az ezredforduló határkérdései, határváltozásai a Nyugat-Balkánon, Földrajzi Értesítő. 55/1-2. http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsolatok/Europa/ horvatorszag/gazdasag.htm http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsolatok/Europa/ horvatorszag/gazdasag.htm -Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma